Az idei évben május 31-én, Mórahalmon, az Aranyszöm Rendezvényházban került sor a hazai és nemzetközi előadókkal, valamint számos kiállító részvételével megtartott rendezvényre.
A Magyar Paradicsom Napja 2024 rendezvényről készült videó itt tekinthető meg:
A több mint 250 vendéget Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke köszöntötte, aki örömét fejezte ki a harmadik alkalommal megrendezett esemény rekordszámú résztvevője és kiállítója miatt. Rövid előadásában a hajtatott paradicsom termesztésének hazai és globális trendjeit is felvázolta. Felhívta többek között a figyelmet az Európai Unió egyre csökkenő termelésére, egyre növekvő import-kitettségére, különösen Marokkó és Törökország felé. A török áru közvetlenül, illetve Bulgárián és Szerbián keresztül áttételesen Magyarországra is érkezik, Marokkóból viszont csak elhanyagolható mennyiséget importálunk. A környező országok paradicsomtermelése hazánkhoz képest egy nagyságrenddel kisebb, ezért további fejlesztésekkel jelentős piaci szereplők lehetünk a régióban.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke köszöntőjében jelentette be, hogy Dr. Mártonffy Bélát elévülhetetlen érdemeinek elismeréseként a FruitVeB tiszteletbeli elnökévé választották. A Nemzeti Agrárkamara és a FruitVeB volt elnökének áldozatos munkájára a továbbiakban is számít mindkét szervezet, a NAK új elnöke Csizmadi Imre lett.
I. TÁMOGATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK SZEKCIÓ
„Kertészeti hajtató ágazat 2024-ben megjelenő pályázatainak ismertetése” című előadásában Polai László, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Fejlesztéspolitikai Főosztályának főosztályvezetője kifejezetten a hajtató ágazatot érintő, hamarosan megnyíló pályázatokról beszélt. A már megismerhető, megjelenés előtt álló pályázati felhívásokhoz a társadalmasítás keretében sok megjegyzés, javító szándékú észrevétel érkezett többek között a FruitVeB-től is. A minisztérium a következő időszakban olyan pályázatokat részesít előnyben, amelyek alapos pénzügyi megalapozottságúak, illetve szétválasztják a kis- és nagy összegű projekteket – ez a szemlélet az üvegházak esetében is tetten érhető. Az alap támogatás intenzitás továbbra is 50%, de a kiegészítő támogatási intenzitások köre jelentősen bővült. Pozitív változás a foglalkoztatotti bázislétszám fenntartásának eltörlése. A KAP-RD01a-RD01c-1-24 kódszámú pályázat jogosultsági feltételei között megemlítette, hogy a TÉSZ-ek a jövőben árbevételi nyilatkozat nélkül, önmaguknál fogva jogosultak a részvételre. A felső határ 5 mrd Ft-ig emelkedik, a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam pedig 36 hónapra bővül. A pályázati kiírás várhatóan már a következő hetekben megjelenik, innentől számítva 90 nap áll rendelkezésre. Az elszámolható általános költségek mértéke 5%, terület-előkészítés legfeljebb 2%, a telepen belül infrastruktúrafejlesztés felső határa a korábbi 15%-ról 20%-ra nő, és a posztharveszt fejlesztések határa is 1 mrd Ft-ra bővül. Bekerültek a támogatotti körbe az egyedi azonosítóval rendelkező konténerek is. Az új időszakban a kamat is támogatottá válik, erről az irányító hatóság a következő hetekben ad ki információkat. Bár a megvalósítás határideje 36 hónapra emelkedik, bizonyos mérföldköveket a gazdáknak továbbra is teljesítenie kell. Sarkalatos pont, hogy az indikatív keret 50 mrd Ft lesz. Érdemes nyomon követni az új tematikus honlapot, amelyen mindig nyomon követhetők lesznek az aktuális információk.
Másodikként az „MBH Bank finanszírozási tervei a kertészeti ágazatban” címmel Kézi Zoltán, az MBH Bank Nyrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának régióvezetője következett. Tájékoztatójában kiemelte, hogy a zöldségtermesztés globális, hosszú távú trendjei az ágazat előretörését jelzik. Ehhez jön még, hogy az EU-27 tagállamaiban a zöldségfélék fogyasztásának aránya elmarad a globális átlagtól (mindössze 2% a 4%-kal szemben) a kalóriabevitel tekintetében. Kiemelt jelentőségű a zöldségtermesztésen belül is a hajtatási ágazat, amely az egyik leginkább tervezhető, biztonságos, iparszerű szektor, ezért az ilyen jellegű beruházásokban bőven látni fantáziát.
A „KAP kertészeti pályázatokhoz kapcsolódó hitelek, és a kamattámogatások igénybevételének feltételei” című előadásában Mezei Dávid, az MBH Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője a finanszírozást érintő főbb változásokról tájékoztatta a hallgatóságot. A támogatási intenzitás maximális mértéke 65% lehet – ilyenkor nem vehető igénybe a kamattámogatás, de kivételt képezhet, ha a projekt megújuló elemeket is tartalmaz (70%-os intenzitás). A kamattámogatási konstrukciók külön pályázati felhívásban jelennek majd meg, mert ehhez látni kell az első támogatói okiratokat (2025 első felében). Ez mindenképpen egy fix kamatozású konstrukció lesz legalább 5, legfeljebb 15 éves futamidővel, és kizárólag a beruházási hitelekhez lehet majd igénybe venni (eszközbeszerzéshez nem). A kamatráta a hosszú távú hazai bankközi irányadó hitelrátához (Birs) kötődik majd, ami az alapkamat csökkenésével az előző években egyre csökkent, jelenleg 6-7% közötti (elsősorban a 10 éves USA kötvényhozamok határozzák meg). A kamattámogatás esetében kiemelendő, hogy pont az első években nyújt számottevő segítséget a gazdáknak, amikor a kamatteher még a legnagyobb, de a beruházás termelő része még nem futott fel.
II. KERESKEDELMI SZEKCIÓ
Elsőként Javier Villegas, a Bayer Vegetable Seeds Dél-Európáért és Észak-Afrikáért felelős piacfejlesztési területi igazgatója csatlakozott a konferenciához „Spanyolországi termelés és értékesítés alakulása 2023-2024-ben” online előadásával (Ackermann Tamás, a Bayer Hungária Kft. termékfejlesztésért és 13 országért felelős igazgatójának jóvoltából és tolmácsolása mellett). Először a spanyol és portugál paradicsomtermesztés főbb számait (16 ezer ha, 80% feletti fóliaház arány) vázolta fel. A hazai piacokat elsősorban az északi, déli és keleti régiók termelése látja el áruval, míg a délkeleti, Almería régió exportra termel. A cherry paradicsom a terület 20%-át foglalja el, elsősorban Portugáliában népszerűek a bogyós szedésű cherry fajták (Lupitas, SantaWest), de a hazai piacokon a legfeljebb 130 grammos medium-truss (Laujar, Ventero, Retinto, Mayoral, Durinta), a medium-saladette (szilva alakú paradicsom, legfeljebb 100 gramm, prémium minőség, Realeza fajta), medium-loose (közepes méretű, bogyós szedésű fajták, nagy uniformitással és kiváló posztharvest tulajdonságokkal, pl. Bateyo), de az ibériai piacokon speciális fajtakörök is népszerűek, így például a beef (220-250 gramm, jó íz, Mazinger, Novero, Optima, Matías), pink beef (Mei Shuai, Fujimaru, Tomimaru Muchoo, Pink ID), greenback (zöld vállú paradicsomok, ezek az itthoni termesztésben kiégnek, ilyen fajták az Anairis, Caramba, Basilea, Bond, Robin), large-saladette (130 gramm körül, ezeket Romániában 150 hektáron termesztik, zölden fogyasztják, ZeroZero7). A specialitások közül Villegas kiemelte a következő fajtákat és fajtaköröket: Marmande, Coeur de Boeuf, Valencian Tomato, mini San Marzano, Caprese, fekete színű paradicsomok). Évről évre egy fontosabb szerepet játszanak a termesztésben az alanyok is (Maxifort, Vitalfort, DR0141TX), mivel a csökkenő területen magasabb hozamokat kell elérni. Az alany kiemelten fontos a stressztűrésben, a kötési hajlandóságban, de a további okok között ToBRFV is szerepel, mivel ez a vírus egy erősebb alany esetében kevesebb tápanyagot képes elszívni. A ToBRFV esetében a rezisztenciával összemérhető fontosságú a vigor, mert gyökérről nehezen fertőződik a növény. Az ibériai paradicsomhajtatás fő problémái igen hasonlóak a magyarországiakhoz: jelentős mértékben nőttek a munkabérek, az adók, és kevés az elérhető munkáskéz. Az inputok árának növekedése miatt a termelési költségek 25%-kal növekedtek az utóbbi években, míg a paradicsom ára csak 15% körüli mértékben. Sokan később kezdtek el a szokásosnál később ültetni Spanyolországban – elsősorban a nyári forróság miatt – de ez gondokat okozott a szezon végi árak alakulásában, így ezt várhatóan nem fogják már olyan sokan választani a következő években. Gondot okoz a ToBRFV is, amely Spanyolországban 2021-ben kezdett el terjedni. A legnagyobb versenytársaknak a Maghreb országok számítanak (olcsó munkaerő, engedékeny szerhasználati szabályok), de közülük is kiemelkedik a téli időszakban termelő, elsősorban az exportpiacokra koncentráló Marokkó.
A blokk második előadójaként Nagypéter Sándor FruitVeB alelnök, a DélKerTÉSZ Szövetkezet elnöke tartotta meg „EPR bevezetésének hatása a zöldségkereskedelemre, lehetséges megoldások a könnyítésekre” című előadását, amelyben az EPR és a KTD díjtételeit és a kötelezettek körét ismertette. Példaként említette, hogy egy karton már csomagolásnak minősül, ez 173 Ft, ami 5 kg-nál számítva az eddigi 2 Ft/kg-os környezetvédelmi termékdíjjal szemben már csaknem 35 Ft/kg-os díjtételt jelent. Szerencsére megjelent az átvállalási lehetőség az EPR rendeletben – ez a szakmai szervezet érdeme – minden őstermelő, aki beszállít, az már csomagolást végez (körforgásos termék gyártója, azaz az elsődleges csomagoló), vagyis a termelőktől a forgalmazó átvállalhatja ezt a díjat. Külföldi értékesítésnél és láncügyleteknél 2024 óta nem merül fel EPR-kötelezettség, de ezek a díjtételek európai szinten is ösztönzik a potyautas magatartást. Ez azért baj, mert a résztvevők száma alapján árazzák be a kötelezettséget. Pedig valószínűleg helyesebb lenne, ha nem a csomagolás lenne kötelezett, azaz a tevékenység, hanem maga a csomagolóanyag – mindjárt máshogy alakulnak a díjtétel, könnyebb lenne az ellenőrzés – és a FruitVeB ezen fog dolgozni, már csak a kis mennyiséget kibocsátok túlzott adminisztratív terheinek csökkentése érdekében is. A jelenlegi hazai szabályozás nem tesz különbséget a szállítási csomagolás és a fogyasztói csomagolás között – de például Ausztriában egyáltalán nem mindegy, hogy háztartási hulladékba kerül-e a csomagolás, vagy ha az áruházláncnál marad a hulladék. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói csomagolások díjtétele az osztrákoknál magasabb, akár 40-50%-kal is, de a szállítási csomagolás jóval olcsóbb (körülbelül az ötöde az itthoni díjtételnek). Ráadásul Ausztriában mások a díjtételek a biológiailag lebomló csomagolóanyagok esetében, míg nálunk nincs ilyen ösztönző – inkább az árba épül be, de ezt a díjtételekben kellene inkább preferálni. További üdvös megoldás lenne az ágazatspecifikus koncessziók kialakítása – ilyen rendszer működik Ausztriában.
III. SZAKMAI ÉS INNOVÁCIÓS SZEKCIÓ
A kávészünetet követően először Lubomir Sléger, a Reprosam sro. termelési igazgatója „Cseh és szlovák paradicsomtermesztés jelene, fejlesztések bemutatása, ToBRFV helyzet okozta kihívások kezelése” című előadásában ismertette a cseh és szlovák termelés területi adatait. Szlovákiában 2015 után a világított területek rohamosan bővülni kezdtek. Hasonló felfutás következett be Csehországban is, ahol 2015-ig csak régi üvegházak (az 1989 előttiek) működtek. A 2015-ös évben itt is intenzív bővülés indult meg, de ez 2023-24-ben megállt, mostanában már nincsenek új pályázatok. Szlovákiában sok területen használnak termálvizet, de Csehországban nincs ilyen előnyös energiaforrás (sok üvegház használ gázüzemű áramtermelő generátorokat, amelyekből a hő az üvegházakba kerül, az áramot pedig eladják. Csehországban az öntözésre sokszor használnak folyóvizet, ami problémás, míg Szlovákiában van talajvíz. Északi szomszédunknál a munkaerő 50%-a helybeli. A világítás most már túlnyomórészt LED-es, de sok a gond az egyenlőtlen fényintenzitással. A ToBRFV 2020-ban jelent meg az országban, jelenleg az állományok 50%-a rezisztens fajtákból áll, mert az áruházláncok egész éves szerződéseket kínálnak, nem lehet veszélyeztetni a termelést. Fontos lenne a termelői összefogás, mert a széttagolt szlovák termelők nem tudnak a láncokkal azonos szintről tárgyalni. Érdekesség, hogy a kiskereskedelmi láncokban végzett tesztvásárlások eredményei szerint a szlovák boltokban a legdrágább mindig a cseh paradicsom, a legolcsóbb pedig a magyar.
Ezt követően Ronald Hoek, a Hollandiában az autonóm termesztés területén piacvezető Blue Radix B.V. Hollandia szakembere tartott előadást „AI- a mesterséges intelligencia a klímavezérlésben és az üvegházi szaktanácsadásban” címmel, ahol a már működő mesterséges intelligenciát használó rendszerekről adott áttekintést. A Gremon már korábban indult a Wageningen Egyetem Autonóm üvegház versenyén, a Blue Radix pedig a klímaszabályozással foglalkozik. (Ezekről a versenyekről honlapunkon időről időre beszámolunk: Smart Agriculture Competition: paradicsom-termesztési verseny autonóm üvegházban, Mesterséges intelligencia az üvegházi paradicsomtermesztésben. A mesterséges intelligenciát és az alkalmazott algoritmusokat elsősorban az öntözés és a klímaszabályozás területén használják. A 11 éves tapasztalattal rendelkező Blue Radix munkatársai több mint 70 termelő üvegházban összesen 1900 hektárt kezelnek, 35 munkatársuk rendelkezik AI vagy IT képzettséggel – a június 11-13. közötti amszterdami GreenTech kiállításon is ott vannak a legjobb 3 innovatív termék között. Nem önállóan, hanem adatkezelő- értékelő cégekkel együtt dolgoznak a piacon, ilyen például a Gremon és a Priva. Ronald Hoek bemutatta a döntésautomatizáció öt alapvető szintjét, lépését, valamint a Crop Controller rendszer működését, alkalmazhatóságát. A Gremon fejlesztése a Trutina rendszer is, amely a növény viselkedésére ad választ a szenzorok által mért adatokon (biomassza stb.) keresztül.
Szintén online jelentkezett be a Wageningen Egyetemről (WUR) Nieves Garcia Victoria, aki „Diffúz üvegek és az antireflex bevonatok szerepe a paradicsomtermesztésben” címmel tartott előadásában az üvegházakba kerülő fény hasznosításának új eredményeiről számolt be. A fénytani alapismeretek részletezését követően számos olyan mérésről, konkrét vizsgálati adatról számolt be, amelyek előrelépést jelentenek az üvegházi növényállományok jobb fényeloszlásának biztosítása felé. Előadásának végén a közönség számos kérdést tett fel a diffúz bevonatok és üvegek alkalmazásával kapcsolatosan.
Az előadások sorát „K+ F tevékenységek támogatása a hajtatott termesztésben és a TÉSZ működési programban” című expozéjával Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vezető szakértője zárta, aki először a KAP-ban alkalmazott új zöldség-gyümölcságazati KFI célokat mutatta be, majd a konkrét intézkedésekről tájékoztatta a közönséget. Külön kitért a közös KFI tevékenységek felé mutató lépésekre, az alkalmazható együttműködési modellekre, és több külföldi jó példa is bemutatásra került. Előadását az Európai Innovációs Partnerség (EIP) bemutatásával zárta – itt elsősorban az operatív csoportok szerepét és a támogatási lehetőségeket emelte ki.
Az előadásokat követően a szakértők és az előadók kötetlen beszélgetésére, szakmai eszmecseréjére került sor.
A nyilvánosságra hozatalra engedélyezett előadások itt tölthetők le:
A rendezvényről készült fotógaléria az alábbiakban tekinthető meg:
