FarmerExpo Debrecen, 2018. augusztus 17.

A konferenciát Dr. Gonda István professor emeritus (Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet) és Dr Terbe István professor emeritus (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék) nyitották meg. Kijelentették, hogy a témaválasztást az motiválta, hogy a kertészeti ágazat sokféle és jelentős gonddal küzd, így nem lehetett egy szűkebb területet választani a konferencia programjaként. Az előadóktól a problémák tárgyalásán túl megoldási javaslatokat is várnak.

„A hatékonyság fokozásának jelentősége a zöldségtermesztésben” címmel Ledó Ferenc a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke tartott bevezető előadást.

Hatékonyság, termelékenység, gazdaságosság fogalmak ismertetésére és kölcsönhatásuk elemzésére építette az előadását. Részletezte az innováció jelentőségét, a technológiai fejlesztések szükségszerűségét a jövő kertészeteiben. Hangsúlyozta a precíziós gazdálkodás bevezetésének fontosságát a gazdaságosság tekintetében, különösen az ágazatban jelentkező munkaerő gondok megoldásában. Végül kiemelte a szakoktatás valamennyi szintjén a fejlesztés, korszerűsítés jelentőségét.

„A kártevők elleni védekezés kihívásai napjaink zöldség- és gyümölcstermesztésében” címmel Dr. Pénzes Béla, egyetemi tanár (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék) tartott előadást.

A kertészetekben a növényvédelem kihívásai időről időre változnak, okai a következőkkel magyarázhatók: a termesztéstechnológia elemeinek változása, a vetésszerkezet átalakulása, a vetésforgó hiánya, a növényházi termesztés, átmeneti takarásos termesztés terjedése, az inváziós rovarfajok megjelenése, a klímaváltozás.

A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiák változása az alanyhasználat, a peszticid használat, a gyomirtás változásában keresendő. Új kártevő fajok jelentek meg: az amerikai keleti cseresznyelégy, szelídgesztenye-gubacsdarázs, nyugati dióburok-fúrólégy, foltosszárnyú muslica, ázsiai márványos poloska. A védekezés ellenük nagyon nehéz. A régi kártevők is gondot okozhatnak, mint a vértetű, kaliforniai pajzstetű, cserebogár pajor, ami szinte megoldatlan kérdés homoktalajú ültetvényben.

A zöldséghajtatásban a növényvédelem jó úton jár, a jelentős kártevők esetén a biológiai növényvédelem hatékony védelmet ad a kultúráknak. A mai legnagyobb kihívás a hajtatásban a vándor poloskák terjedése. A szabadföldi termesztésben a gyapottok bagolylepke jelenti a legnagyobb gondot.

Az előadó részletezte az egyes kártevők esetén lehetséges megoldásokat, a kémiai szerhasználat mellett a biológiai, integrált eszközök jelentőségét hangsúlyozta, mint a helyes megfigyelés, csapdázás. A problémák megoldására összefoglalta javaslatait: a hazai kertészeti kultúrák növényvédelmét segítő kutatások támogatása, előrejelzési módszerek fejlesztése/adaptálása, automatizálása, növényvédelmi technológiafejlesztési kutatások, innováció felgyorsítása, táblaszintű előrejelzésre alapozott, független szaktanácsadás, növényvédelmi költségek csökkentése, peszticidterhelés csökkentése, felkészülés a neonikotinoidok esetleges visszavonásából adódó gondok megoldására.

„Az alma növényvédelmének aktuális problémái” címmel Barkaszi Imre, elnök (SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Magyar növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara) tartott előadást.

Az alma növényvédelme komplex feladatot jelent. Évente 12-16 permetezés, akár több, mint 10 kártevő/kórokozó ellen. Minden évben, rendszeresen előforduló károsítók: varasodás, lisztharmat, levéltetvek, almamoly. Esetlegesen előforduló kártevők: bimbólikasztó bogár, poloskaszagú almadarázs, kalifornia pajzstetű, vértetű, sodrómolyok, atkák, lombosfa fehérmoly, almalevél gubacs szúnyog. Esetlegesen előforduló kórokozók: tűzelhalás (Erwinia amylovora), Fás részeket megtámadó gombák, gyökérgolyva.

A hatékony védekezés alapja a kártevők megfigyelése, felderítése az ültetvényben. További fontos tényezők: a téli munkálatok időben történő elvégzése, permetezőgép beállítás, olajos lemosó permetezés inszekticides kiegészítéssel. A kezelések hatékonyságát ellenőrizni kell. Az előadó részletezte a növényvédelem menetét a tenyészidőszak során, kitért két károsító: a kaliforniai pajzstetű és a vértetű elleni védekezéssel kapcsolatos tapasztalataira. Részletezte a hasznos fürkész darázs (Aphytis melinus) szerepét és fejlődési menetét, valamint hogyan kímélhető meg populációja leginkább.

„Újdonságok a csonthéjasok termesztésében” címmel Dr. Szabó Zoltán, egyetemi tanár tartott előadást.

Az előadó összefoglalta a főbb tendenciákat a gyümölcstermesztésben és példákkal illusztrálta. Legjellemzőbb a koncentráció fokozása a termelésben és feldolgozásban, a termésbiztonság növelése. A nemesítésben fő tendencia a termésméret növekedés, teljes piros fedőszín (piros kajszi), piros gyümölcshús (japán szilva, kajszi, őszibarack, alma). A nemesítési módszerek bővültek, markerekre alapozott szelekció, interspecifikus eredetű fajták. Cél a szezon bővítése, ellenállóság fokozása, változatosság a piacon.

Technológia területén az intenzitás fokozása, a hatékonyság növelése, gépesítés, távérzékelés- távvezérlés, robotizáció és biotermesztés. A szaporítás intenzitása nő, a mediterrán országokban, növényházakban folyamatosan állítják elő az oltványokat, februári szemzés esetén már májusban értékesítenek, konténeres fákat. Nagy kihívás a klímaváltozás, újabb kórokozók megjelenése, pld. a xanthomónászos betegség kajsziban. Sok a napégett gyümölcs, így védelem szükséges, pld. árnyékolás, háló alkalmazása, ami a muslicák ellen is védhet.

A művelési rendszerek a kezelhetőséget szolgálják, a szedés egyszerűbb, gépesíthető legyen legalább részben. A gyümölcsösök gépesítése a megporzás, a gyümölcsritkítás, metszés, szedés munkafolyamataira is kiterjed. Elindult a teljes robotizáció, az intelligens gépek kipróbálása.

„Technológiai fejlesztések a görögdinnye termesztésében” címmel Dr. Balázs Gábor, egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék) tartott előadást.

Az előadó összefoglalta a hazai görögdinnye-termesztés technológiai kihívásait. A termőterület jelentős, azonban az elmúlt években csökkent. Több intenzív termesztési elemet értékelt, mint az oltott palánta használata, a kiemelt ágyásos termesztés, talajtakarás, kisalagutas termesztés, amelyek a tenyészidő lerövidítését, a koraiságot fokozzák. A gyomosodás, termésbiztonság szempontjából kiemelte a sorköztakarást. A mulcsozás mellett javasolható a fóliával takarás, ezzel kapcsolatban ismertetett egy kísérletet, illetve a takarás gazdasági kérdését részletezte. Végül kiemelte a hatékony termeléshez nélkülözhetetlen okszerű növényvédelem fontosságát.

„Miért fontos az egészséges gyümölcsfa szaporítóanyag használata az ültetvények létesítésénél?” címmel Dr. Kölber Mária virológus (Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Non-profit Kft.) tartotta meg előadását.

Miért és mitől pusztulnak el a gyümölcsfák a telepítés utáni első években? Kóroktanilag többtényezős, komplex betegséggel állunk szemben: virusos betegségek (PPV, PDV, PNRV) , fitoplazmás betegség (’Candidatus Phytoplasma prunorum’), baktériumos betegségek (Pseudomonas campestris pv. arboricola, Xanthomonas campestris pv. pruni ). Gyors fapusztulást okoznak már a fiatal telepítésekben is: Cytospora leucostoma , Neofusicoccum parvum, Phomopsis juglandina, Thielaviopsis basicola , Neofusicoccum aesculi, Macrophomina phaseolina kórokozók.

A faiskolának nagy a felelőssége, nem csak fajta azonos, de egészséges szaporító anyagot kell kiadnia! Ennek érdekében a kötelező növényegészségügyi hatósági ellenőrzések mellett az MKSZN Kft bevezeti az üzemi törzsültetvényében és a faiskolai állományában a rendszeres vizuális szemléket és a mintavételt laboratóriumi vizsgálatokhoz. Az esetlegesen vírussal, vagy fitoplazmával befertőződött növények kiszűrése ELISA teszttel vagy PCR vizsgálattal történik majd. Cél a beteg növények mielőbbi megtalálása és megsemmisítése. A fitoplazma vektorának, a szilva levélbolhának a fejlődését figyelik kajszin és kökényen. A projekt eredményét a vektor elleni védekezési technológiában hasznosítják Magyar – Osztrák Bilaterális Projekt (TÉT__15-1-2016-0045 ) keretében a kajszipusztulást okozó fitoplazmát terjesztő szilva levélbolha életmódját tanulmányozzák a két országban.

„Meggypiaci visszatekintés, almapiaci kilátások”, Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke tartott előadást.

Az előadó összegezte az idei év tapasztalatait a meggypiac alakulásával kapcsolatban és következtetéseket vont le a középtávra a rendszeresen kialakuló anomáliák, gondok kezelésére. Az alma esetében részletezte a jelenleg kialakult piaci helyzetet, annak megoldási lehetőségeit felvázolva. (Az előadáshoz kapcsolódó részletes elemzések a FruitVeB honlapján elérhetők.)

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
vezető szaktanácsadó
DÉLKER-TÉSZ

 

Csatolt dokumentumok: 

Barkaszi Imre előadása
Dr. Balázs Gábor előadása
Dr. Pénzes Béla előadása
Dr.Szabó Zoltán előadása
Kolber-Makray előadása
Ledó Ferenc előadása