Lengyelország: 23%-kal nőtt 2022-ben az alma fajlagos termelési költsége

A legnagyobb mértékben a műtrágyák költségei nőttek, az alma fajlagos termelési költsége 64-ről 79 Ft/kg-ra nőtt egy év alatt.

Január 19-én Kielcében rendezték meg a TSW 2023 zöldség-gyümölcs ágazati kiállítást, melynek keretében Dr. Dariusz Paszko tartott előadást a lengyelországi almatermesztés 2022. évi termelési költségeiről. Beszámolóját a néhai Dr. Grzegorz Klimek szavainak felidézésével kezdte: “Az almatermesztés gazdaságossága annál jobban érdekli az embereket, minél nagyobb a gond az ágazatban.”

Az alábbi táblázatban jól látható, hogy egy 56,2 tonna/hektár hozamú almaültetvény teljes termelési költsége (azaz az amortizációval és közvetett költségekkel együtt számolt költség) a 2022-es évben jelentősen, 23%-kal, 0,78 PLN/kg-ról (64,2 Ft/kg) a szerző szerint 0,96 PLN/kg-ra (79 Ft/kg-ra) emelkedett. Százalékos növekedést tekintve a legnagyobb mértékben a műtrágya költsége nőtt.

Tudjuk azonban, hogy jelenleg számos almafajtát bőven ez alatt a fajlagos költség alatti áron értékesítenek a piacon, így jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy a lengyel gazdaságok egyáltalán még működnek? Dr. Paszko kifejtette, hogy csak a kézzelfogható költségeket (azaz a kiadásokat) tekintve a termelés még mindig a jövedelmezőség határán van egy szezonra vetítve, mivel itt még a termelő nem találkozik az amortizáció hosszú távú hatásaival, ráadásul saját munkabérét sem számolja el a kiadások között.

Dr. Paszko egy másik, igen fontos problémára is felhívta a figyelmet, ez pedig az étkezési kihozatali arány, vagyis annak a kérdése, hogy az ültetvényben az ipari alma százalékos aránya hogyan hat a végső termelési költségekre. Ahogy nő az ipari alma aránya, úgy nőnek a költségek is: erre azt a példát hozta fel, hogy a fenti példában szereplő 56,2 tonna/ha hozamú ültetvény esetében a 0,96 PLN/kg (79 Ft/kg) fajlagos termelési költség 22%-os iparialma-arány esetén 1,16 PLN/kg-ra (95,4 Ft/kg-ra) nő, mivel kisebb étkezésialma-hozamra jut ugyanakkor költség.

Érdemes lehet felidézni, hogy a professzor úr korábbi előadásaiban milyen megszívlelendő megállapításokra jutott számításai végén. Tavalyi, 2022. január 24-én tartott előadásában Dr. Paszko egy 55,2 tonna/ha hozamú ültetvény példáját hozta fel, melyben egy igen fontos határértéket állapított meg: ha egy gazdaságban sikerül 9% alá vinni az ipari alma részarányát a teljes termésen belül, az a gazdaság nyereséges lesz még egy olyan nehéz évben is, mint amilyen a 2021-es volt. (Ez a 9%-os határ a magasabb áron értékesíthető fajtákra vonatkozik, mint amilyen például a Gala, a Golden vagy a Red Delicious.) Idén ez az arány a költségek növekedése miatt egészen biztos, hogy jóval alacsonyabban húzódik. Érdekes lehet megjegyezni, hogy a magas piaci árak miatt a 2020-as almaszezonban (2020/2021) a gazdák olyan drágán tudták értékesíteni a termést, hogy ez a profitabilitási küszöb 36% volt, azaz ilyen arányú ipari almát bírt el egy ültetvény úgy, hogy még nyereséges maradt. Szinte soha nem fordul elő, hogy az ipari alma átvételi ára olyan magas lenne, hogy ez önmagában garantálja az ültetvény nyereségességét (itt most alapvetően étkezési almát termelő ültetvényekről beszélünk, nem célültetvényekről), de erre is volt példa: 2017-ben ez történt, de ehhez az utóbbi 10 év legkisebb almatermése kellett (lásd az alábbi grafikonon).