2018-ban az időjárás furcsaságaiból eredően későn érkezett meg a tavasz. A növények csak március végén mutatták a fejlődés első jeleit.

Március végén már élénk munka folyt a határban, az üzemek igyekeztek a késedelmet behozni. Haladt a fejtrágyázás és a szántások elmunkálása.

Az idő múlásával szinte nyáriasan meleg következett, s ez nem kedvezett a betegségek terjedésének. A fertőzések megmaradtak a gyenge szinten, s csak helyenként érték el a közepes értéket.

Közben elkezdődött a kapások vetése. Ahol időben kezdték a talajmunkákat, ott gyorsan haladtak a munkával. Most is megtérült a jó minőségű magágy készítése, ugyanis az aprómorzsás talaj megőrizte a nedvességet, s a növények csírázása gyorsan megtörtént. Csírakori betegségek és a korai kártevők nem okoztak számottevő veszteséget. A növények gyorsan fejlődtek, s hamarosan kinőttek a kártevők foga alól.

zöldborsóban lisztharmat fertőzése jelent meg, de a későbbi szakaszban a betegség terjedése lelassult, így komolyabb kárral nem fenyegetett. Ezzel szemben a levéltetvek betelepedése tartósnak bizonyult, védekezés vált szükségessé május utolsó dekádjában.

A burgonyában elvégzett burgonyavész elleni kezelések megfékezték a betegség terjedését, viszont a szárazra váltó időjárás az alternáriás levélfoltosság megjelenését segítette.

Aztán augusztus elejétől egy tartósan forró, csapadékban igen szegény időszak vette kezdetét. Ennek eredménye lett a betegségek visszaszorulása.

Meg kell említeni a rágcsálók felszaporodását, főképpen a mezei pocok okozott gondot, s ez mind a mai napig fennáll. Az időjárás segítette e kártevő terjedését. A nyár folyamán egyre több helyen tapasztaltuk a lakott járatok számának növekedését. A nyár végi, őszi aszályos időszak segítette a kártevőt s annak áttelepedését az új vetésekbe.

A gócpont a szokásos Békés-Csongrád-Szolnok megyei térségben alakult ki, de a tél elejére már az ország nagyobb területén, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon számolni kellett a kártevővel.

Összességében egy olyan év áll mögöttünk, amelyben növényvédelmi gond az átlagos mértékben jelentkezett, szerencsére ezek többsége leküzdhető volt, így a termés mennyiségét, minőségét komoly kár nem érte.

Mindenképpen meg kell említeni, hogy az időjárási anomáliák, amelyeket a növényvédelemben abiotikus tényezőkként emlegetünk, fokozódó mértékben avatkoztak be, s ezek viszont mérhető kárt okoztak. Sajnos ezt nem egyszeri alkalomként kell kezelni, hanem meg kell látni a tendenciát, amely a jelenségek számában és erősségében is megmutatkozik.

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.