A könnyebb piacra jutás érdekében így lehetne orvosolni a harmadik országok által támasztott, helyenként irreális elvárásokat.
A nemzetközi kereskedelem akadálymentesítése és a könnyebb piacra jutás érdekében a Freshfel Europe közleményében nemzetközi növényegészségügyi szabványok (SPS) bevezetésére szólítja fel a globális szereplőket.
November 8-án a WTO SPS-bizottságának genfi tematikus ülésén a Freshfel Europe a WTO SPS és a kereskedelem megkönnyítéséről szóló megállapodások alapelveinek aprólékos végrehajtására szólított fel. A Freshfel Europe megkérdőjelezte, hogy az új piacok megnyitásával kapcsolatos tárgyalások nehézségei és terhei miatt az európai frissáru-export számos növényegészségügyi (SPS) akadályba ütközik a piacra jutás során. Túl sok harmadik ország hagyja figyelmen kívül a WTO SPS- és TFA-szabályainak alapjait (TFA: Trade Facilitation Agreement, kereskedelemkönnyítő megállapodás), és irreális követelményeket támaszt, ami a nemzetközi IPPC-szabványok hiányával együtt akadályozza a kereskedelem fejlődését (IPPC: Integrated Pollution Prevention and Control, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés).
Az Európai Bizottság által a WTO SPS-bizottságának negyedéves ülése alkalmával kezdeményezett, a kártevők kockázatának azonosítására, értékelésére és kezelésére vonatkozó nemzetközi szabványokról és legjobb gyakorlatokról szóló tematikus ülésen a Freshfel Europe titkára, Philippe Binard hangsúlyozta az európai gyümölcs- és zöldségágazat elkötelezettségét a biztonságos kereskedelem, mint a megbízható és fenntartható termelés előfeltétele mellett. A Freshfel Europe azonban figyelmeztetett, hogy a WTO SPS és kereskedelemkönnyítési megállapodásainak jelenlegi elvei nem hoztak konkrét eredményeket. Ez a helyzet egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a WTO-tagok között attól függően, hogy nyitott vagy zárt SPS-piacra jutási rendszerrel rendelkeznek. A zárt rendszerek számos ázsiai és amerikai országban jelentősen korlátozzák a kereskedelmi lehetőségeket az exportprotokollok hosszadalmas, költséges és nem mindig sikeres egyeztetései miatt. Ennek eredményeképpen az EU harmadik országokba irányuló exportja jóval a valós lehetőségei alatt marad. Jelenlegi uniós kivitelünk volumene 7,1 millió tonna, ami 8,6 milliárd EUR értékben 145 országba irányul. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az uniós export fő célpontjai elsősorban az úgynevezett “nyitott” rendszerek keretében működő szomszédos országok).
A találkozó során Philippe Binard kijelentette: “a WTO SPS-szabályainak célja, hogy egyensúlyt teremtsenek az egészséges növények és növényi termékek megfelelő szintű védelme között, szükségtelen kereskedelmi akadályok nélkül, miközben ösztönözni kell a nemzetközi szabványok alkalmazását”. Hozzátette, hogy “az ezen nemzetközi megállapodásokban rögzített legfontosabb elvek messze nem a valóságot tükrözik, mivel a nemzetközi SPS-megállapodások előírják, hogy minden piacra jutási intézkedésnek tudományosan megalapozottnak és kockázatalapúnak, indokoltnak, valamint megkülönböztetéstől mentesnek, a kereskedelmet nem torzítónak és megvalósíthatónak, költséghatékonynak és időben elfogadottnak kell lennie”.
A Freshfel Europe szerint a tagok tapasztalatai egészen mások. Túl sok kihívást kell még leküzdeni a piacra jutáshoz. A tárgyalási folyamat költséges, idő- és humánerőforrás-igényes, mivel tagállamonként és termékenként, sőt esetenként fajtánként is egyeztetéseket igényel. A protokollokról szóló tárgyalások gyakran figyelmen kívül hagyják a közös uniós szintű SPS-szabályokat, és a kérelmek kezelésére prioritásalapú rendszereket határoznak meg, mivel a dossziék elemzéséhez és megtárgyalásához nem áll rendelkezésre elegendő humánerőforrás. A jegyzőkönyvek végrehajtása a gyümölcsösök és a létesítmények nyilvántartásba vételéhez szükséges előzetes engedélyezéssel és az ellenőrök látogatásával, a logisztika elkülönítésével, valamint a követelmények sokaságának való megfeleléssel járó egyéb igazgatási és működési kihívásokkal kapcsolatos költségek miatt jelentősen korlátozza a vállalkozásokat.
A geopolitikai zavarok és az ebből eredő embargók az EU frissáru-ágazatát érintik leginkább. Az exportőrök ezért arra kényszerülnek, hogy megváltoztassák desztinációikon. Napjainkban a piacnyitás bizonytalan folyamat, amely általában csak korlátozott kereskedelmi volumenhez vezet, a WTO és az IPPC-szabályok védelme ellenére. Sajnálatos módon az EU kétoldalú kereskedelmi megállapodásaiban szereplő ambiciózusabb SPS-fejezetek sem garantálják az EU frisstermék-kivitelének gördülékenyebb piacra jutását. Philippe Binard hozzátette: “úgy tűnik, hogy a piacra jutási szabályok célja a kereskedelem korlátozása protekcionista alapokon, nem pedig növényegészségügyi okokból. A protokollok gyakran rugalmatlan, költséges és/vagy nehezen végrehajtható követelményeket írnak elő, amelyek messze előre történő tervezést és a létesítmények nyilvántartásba vételét igénylik, valamint amelyek nem biztosítják a szükséges rugalmasságot a felmerülő kereskedelmi lehetőségekhez vagy a változó piaci kereslethez való alkalmazkodáshoz”.
A Freshfel Europe számos rövid és hosszú távú intézkedést javasolt a WTO-tagoknak, valamint a WTO és az IPPC titkárságának a helyzet megoldására. Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt: az SPS-megállapodás szellemének és betűjének megfelelő alkalmazása és az IPPC előírások tiszteletben tartása jelentősen javítaná a piacra jutási folyamatot. A Freshfel Europe felszólította a WTO-tagokat, hogy igyekezzenek ezeket az elveket maradéktalanul betartani.
Ezen túlmenően indokolt lenne a tárgyalási folyamat egyszerűsítése is azáltal, hogy a néhány uniós tagállammal már megkötött egyezményeket más tagállamokra is kiterjesztik, vagy a hasonló vagy azonos kockázati profilú uniós termékekre vonatkozó kérelmeket összevonják. Ezek olyan további javaslatok, amelyek enyhíthetnék a költségeket és a megfelelő emberi erőforrások hiányát. A digitalizáció szélesebb körű alkalmazása szintén előnyös lenne az e-phyto bizonyítványok hitelesítése vagy a vizuális ellenőrzések elvégzése szempontjából. Binard úr hozzátette: “A kiviteli engedélyek jóváhagyására irányuló eljárásokra vonatkozó konkrét határidőket is meg kellene határozni. Az évekig, sőt, több mint egy évtizedig tartó tárgyalások irracionálisak, egyben ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a rendszer elfogult”. Hosszú távon az IPPC-nek egy sor tudományosan megalapozott nemzetközi szabványt kellene felállítania a leggyakoribb kártevőkre vonatkozóan, hogy megkönnyítse a tárgyalási folyamatot. A Freshfel Europe felszólítja a WTO-ban és az IPPC-ben az irányításért felelős személyeket, hogy vállaljanak felelősséget az előrelépés érdekében.
Philippe Binard zárásként úgy fogalmazott: “A fogyasztók 95 %-a az EU-n kívül él, és bár a belföldi és az EU-n belüli kereskedelem prioritást élvez, az exportlehetőségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni egyrészt a piaci egyensúly miatt, másrészt pedig azért sem, mert az EU friss termékei a kiváló minőségű, nagyon fenntartható termelési rendszerekből származó, átlátható kereskedelmi rendszerben értékesített frisstermék-portfóliója jelentősen bővíthetné a világpiaci kínálatot”.
Kapcsolódó cikkek:
A csomagolási előírások uniós harmonizációját sürgeti a Freshfel
Freshfel: alapvető élelmiszernek kell tekinteni a zöldségeket és gyümölcsöket
