Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot kivonásra ítélt és jelenleg is több hatóanyag szerepel azon a listán, melyek engedélyének megújítása kérdéses. Egy-egy vegyület sorsát az azzal kapcsolatos ismeretek határozzák meg. A humán egészségre vagy a környezetre káros hatást gyakorló, indokolatlanul nagy kockázatot jelentő hatóanyagok visszavonása mindannyiunk közös érdeke, hiszen könnyen belátható, hogy nem elfogadható valami olyannak a használata, amelyről bebizonyosodik, hogy ártalmas akár az emberi egészségre, akár a környezetre. Az ezt alátámasztó tudományos eredmények alapján született visszavonási döntéseket nem is kell vitatnunk. Azonban az Európai Unió felelős szervei a növényvédőszer-hatóanyagok vizsgálata során a korábbi veszély alapú értékelésről a kockázat alapú értékelésre tértek át, mely átállás azt hozta magával, hogy a hatóanyagok kivonásának üteme érzékelhetően felgyorsult.

Termelői szemmel nézve minden egyes kivont hatóanyag egy fegyver elvesztését jelenti a károsítók elleni küzdelemben. A kivonásokkal egyébként önmagában még nem lenne baj, ha azokkal párhuzamosan a kivont hatóanyagok helyett kellően hatékony és nem utolsó sorban gazdaságos megoldásokat kaphatnánk. Sajnálatos módon nem ez a tendencia, a kivonások ütemét nem feltétlenül követik a fejlesztések, az érdekelt vállalatok ilyen környezetben kétszer is meggondolják, öljenek-e a kutatásaikba több százmillió eurót és legalább egy évtizedet. Az alternatív technológiák pedig jelenleg még nem minden esetben tudják azt a termelési biztonságot megteremteni, ami egy termelő vállalkozás rentábilis működéséhez szükséges a mellett, hogy az előállított termék ára a fogyasztói oldal számára is elfogadható maradjon.

A hatóanyagok kivonásának negatív következményei a növényvédelem eszköztárának szűküléséből fakadóan a maradók túlhasználata, ezzel a rezisztencia-menedzsment ellehetetlenülése, valamint az egyáltalán nem kívánatos fekete vagy szürke technológiák alkalmazása.

A bevezetőben már említett kérdéses hatóanyagok listáján szerepelt a mankoceb is, mely lehetséges kivonásának híre komoly indulatokat váltott ki. Hosszú hatástartamú, baktericid hatással is bíró fungicid, mely viszonylag olcsó, azonban igen hatékony megoldást jelent több kertészeti kultúrában is.

Az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) a mankoceb megmaradása érdekében arra kérte a tagállamok különböző szervezeteit, hogy álljanak ki a hatóanyag mellett és kérjék a nemzeti szakpolitika illetékeseit, ne szavazzák meg a hatóanyag visszavonását. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet is a kezdeményezés mellé állt.

Nem tudjuk pontosan, milyen hatásra, de az Európai Bizottság illetékes állandó bizottságának (SCOPAFF) képviselői 2020. július 22-én visszavonták a mankoceb hatóanyag nem-megújítására tett javaslatukat. Apró öröm, fél sikernek sem nevezhető, de némi eredmény. A labda most az Európai Bizottságnál pattog. Meglátjuk mit dob vissza: megújítás vagy visszavonás?

Hunyadi István / FruitVeB