Ágazati szereplők szerint vannak veszélyei a lengyel almakivonási kampánynak, de megfelelő biztosítékokkal, feltételekkel és ellenőrzéssel sikerülhet elérni a célt.
Korábbi cikkünkben (Lengyelország: rendkívüli támogatás étkezési alma feldolgozására) részletesen beszámoltunk arról, hogy az uniós alkalmazkodási támogatási keret felhasználásával a lengelek hogyan próbálják enyhíteni a kiszállítási problémák miatti tartósan nagy alma-raktárkészletek keltette piaci feszültséget. Összefoglalásképp: április 22-e óta 0,3 PLN/kg (körülbelül 23 Ft/kg, 0,06 EUR/kg) rendkívüli támogatás jár azoknak az almatermesztőknek, akik legalább II. osztályú étkezési almájukat feldolgozóknak értékesítik. A támogatható árumennyiség legfeljebb 200 ezer tonna, és a támogatásra pályázó termelőknek Global Gap tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, valamint a környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük, és integrált növényvédelmet kell folytatniuk. Krzysztof Cybulak, a Lengyel Gyümölcstermesztők Egyesületének elnöke szerint a lépés mindenképpen szükséges volt, mert jelenleg nincs piaca a raktárakban tárolt lengyel almának.
A kivonás lehetséges piaci hatásairól a Sady Ogrody lengyel szaklap Sebastian Szymanowskit, a Grupa Producentów Owoców Galster igazgatóját, valamint Zbigniew Chołykot, a Stryjno-Sad csoport elnökét kérdezte, ezeket az interjúkat közöljük kissé rövidített változatban.
Sebastian Szymanowski:
Jelenleg több kérdés merül fel ezzel a programmal kapcsolatban, mint ahány válasz. Az egyik ilyen kérdés a minőség ellenőrzése, ezt ugyanis az üzemben kell ellenőrizni, mégpedig az ARMA állami ügynökség megbízottjainak (a feldolgozóüzemeknek az ügynökséggel kell szerződniük, mint kifizetővel). A másik kérdés a feldolgozók kapacitása, bár ezen sokat segít, hogy az üzemek önként vesznek részt a programban, eddig 47 feldolgozó jelentkezett (az üzemek listája IDE KATTINTVA érhető el.) A harmadik ilyen kérdés a programban részt vevők körének nagysága: a minisztérium által nyújtott tájékoztatás tartalmazza az arra vonatkozó iránymutatásokat, hogy ki vonhatja ki az almát a piacról, ezek a gyümölcstermesztők és szervezetek, azaz elismert termelői csoportok. A gyümölcstermesztőkkel szembeni követelmény, hogy a gazdaságban környezetbarát tevékenységet folytassanak, azaz a gyümölcstermesztők környezetbarátok, és azok, akik integrált termeléssel, azaz tanúsítvánnyal rendelkeznek. A kérdés az, hogy az összes termelőn belül mekkora a feltételeknek megfelelő termelők aránya? Itt is vannak korlátaink. Ezenkívül hektáronként legfeljebb 10 tonna lesz kivonható, ami egy újabb korlátozó elem azok számára, akik még nem adtak el almát.
A támogatás bejelentésének egy közvetlen hatása máris jelentkezett a piacon: nehéz étkezési árut vásárolni, mert a termelők kivárnak, további információkra várnak, ezért időarányosan csak tovább nő a lengyel sajtóban csak „almahegy” néven emlegetett raktárkészlet. Szymanowski szerint létezik olyan forgatókönyv, melyben a visszahívás összességében nézve többet árthat, mint használ. Ha az üzemek úgy döntenek, hogy csökkentik az áraikat, a pénz rögtön nem a termelőkhöz, hanem a feldolgozókhoz kerül. Az ilyen intézkedéseknek akkor lenne értelme, ha ezek a gyümölcsök Lengyelországon kívülre, még inkább az Európai Unión kívülre kerülnének, hogy ne rontsák a helyi piacot. Sajnálatos, hogy nincs is olyan elképzelés, hogy kivonjuk az almát a hazai piacról. Jobban is felhasználhattuk volna a segítségre szánt pénzeszközöket, például a határon átnyúló szállítások támogatására vagy finanszírozására. Az áru kifelé áramlana tőlünk, kifizetnék, az almánk pedig árban is vonzó lenne, így jó minőségű almát tudnánk eladni, és egyúttal népszerűsítenénk a gyümölcsünket. Véleményem szerint sajnos, ami most történik, az csak egy kísérlet a választók befolyásolására (Lengyelországban 2023-ban lesznek parlamenti választások).
Zbigniew Chołyk:
Véleményem szerint az étkezési alma feldolgozásának ösztönzése jobb megoldás, mintha a kivonást osztogatással hajtanánk végre ingyenes szociális vagy iskolagyümölcs programok keretében. Meglátásom szerint azonban két alapvető feltételnek is teljesülnie kell a kívánt piaci hatás eléréséhez. Először is a feldolgozásnak valóban az étkezési almára és azon belül is azokra a fajtákra kell irányulnia, amelyekből felesleg van, és nem szabad valamilyen módon az ipari almára kifutnia, amelynek egyébként is a feldolgozóüzemekben lenne a helye (erre célzott Szymanowski a minőség-ellenőrzés problémájának felvetésével). A második feltétel az, hogy a feldolgozóüzemeknek tartaniuk kell a piaci árat anélkül, hogy mesterségesen csökkentenék azt, és a támogatás összegének (30 groszy kilogrammonként) valóban a termelőknél kell kikötnie, nem pedig a feldolgozóknál vagy a közvetítőknél. Ezek látszólag nagyon könnyen megvalósítható feltételek, ám a lengyel realitás gyakran egészen más arcát mutatja. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, remélhető, hogy sikerül javítani az étkezési alma piaci árát.
Csoportom, mint termelői szervezet, szintén tervezi, hogy kisebb mennyiségű étkezési almát nyújt be feldolgozásra ebben az intézkedésben. A jelenleg rendelkezésünkre álló mintegy 4,2 ezer tonna készletből legfeljebb 400-500 tonna feldolgozásra való küldésében gondolkodunk. Olyan fajtákra gondolunk, mint a Gloster vagy a hagyományos Jonagold. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy több almát vonjunk ki a feldolgozásra, mert olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk, amelyek arra köteleznek, hogy augusztusig, azaz az új termésből származó alma megjelenéséig rendszeresen szállítsunk meghatározott áron és mennyiségben. Még ha kiderülne is, hogy előnyösebb lenne az almát a feldolgozóüzembe önteni, akkor is teljesítenünk kell a megkötött szerződéseket, elsősorban a hazai átvevőkkel. Ezek a szerződések sokkal fontosabbak számunkra, mint az egyszeri támogatási akciók, és egyelőre valamivel kedvezőbbek termelőink számára, mint az ipari alma ára, még támogatással együtt is. Természetesen jó minőségű étkezési almáról beszélünk, és nem minden olyan almáról, amelyet a hűtőházainkban találunk, amely „véletlenül” került oda, és ősszel a feldolgozóüzembe kell vinni – célzott az interjú végén a „lengyel realitásra” Chołyk.
A cikkhez szemlézett írások:
47 przetwórni weźmie udział w wycofaniu jabłek z rynku
Problemy ze sprzedażą jabłek. Skup interwencyjny pomoże?
Skup jabłek do przetwórstwa – jak wpłynie na rynek?
Wycofanie jabłek – jaki będzie miało wpływ na rynek?
Kapcsolódó cikkek:
Lengyelország: rendkívüli támogatás étkezési alma feldolgozására
Már hivatalos: szabad a lengyel áruk útja Fehéroroszországba
Lengyelország: gyakorlatilag leállt az egyiptomi almaexport
A lengyel, a szerb és a moldáv alma is helyet keres magának az európai piacokon
Szerbia is felkerült a belarusz tiltólistára
Válságtanácskozást tartott a Freshfel a belarusz embargó miatt
A belarusz embargó bevezetése után azonnal megugrott az ukrán almaexport
Kieshet a lengyelek legnagyobb almaexportpiaca: politikai feszültségek Belarusszal
