Uniós oltalmat kapott a Nagykörű közigazgatási határán belüli cseresznye.

Az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába vette a Nagykörűi ropogós cseresznyét (OFJ).

A „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a „Petrovay ropogós” tájfajta, valamint a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert következő cseresznyefajták: Badacsonyi óriás, Bigarreau Burlat, Carmen, Jaboulay, Hedelfingeni óriás, Germersdorfi és regisztrált változataik friss fogyasztásra és/vagy feldolgozásra szánt gyümölcsei jogosultak.

A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi minőségi jellemzőkkel rendelkezik:

méret: nagy vagy igen nagy méretű, a szemek átmérője 26–38 mm közötti és tömegük a gyümölcsberakódástól függően 10–13 g,

alak: szabályos szív alakú, kocsánya középhosszú vagy hosszú, szárazon válik el a gyümölcstől,

héj színe: érettségi fokától függően élénkpirostól szinte teljesen feketéig,

gyümölcshús: állaga kemény, ropogós, textúrája tömör. Jól szállítható és a tárolást is jól bírja,

íze: kellemesen édes-savanykás.

A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:

Cukortartalom: 14–18 Brix-fok

Savtartalom: 0,6–0,8 g/100 g

A „Nagykörűi ropogós cseresznye” termőterülete Nagykörű közigazgatási határán belül helyezkedik el. Nagykörű az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, közvetlenül a Tisza folyó partján fekszik. A 18. század közepén jelent meg a zártkerti gyümölcs- és szőlő-termesztés. Ezt követően honosodott meg itt a ma már világhírű cseresznyetermelés, és jött létre Magyarország legnagyobb, 200 hektáros cseresznyéskertje. A település gazdaságában betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy a cseresznye a település címerében is helyet kapott. A Tisza folyó kanyarulatai körbeölelik a települést, így ez a földrajzi terület különleges mikroklímával rendelkezik.

A „Nagykörűi ropogós cseresznye” a magas cukortartalma és kiegyenlített savtartalma következtében kellemesen édes-savanykás zamatú, gyümölcsszemeinek mérete az átlagosnál nagyobb. A gyümölcshús tömör textúrának köszönhető ropogóssága megkülönbözteti a más földrajzi területen termett cseresznyéktől. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben. Kemény húsa miatt jól szállítható. Ezen tulajdonságai hozzájárulnak jó eltarthatóságához.

A Pannon-tenger feltöltődése után a környezeténél jobban süllyedő területet a Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai töltötték fel. A felszínt több tíz méter mélységig holocén ártéri különböző szemcseméretű homok, iszap, agyag építi fel. A magaspartokon, szintén egykori ártéri hatásra, infúziós (áthalmozott) lösz települt, amelyre a Tisza folyó közelsége révén hordaléktalaj rakódott. Az így kialakuló ártéri szigetnek felszíni vízhálózata nincs, a talajvíztükör az ármentes szinteken 2–4 méter között valószínűsíthető. Az éghajlat legfontosabb számszerűsített jellemzői: az éves középhőmérséklet 10 °C; az átlagos éves csapadékmennyiség 300 mm és 700 mm között; évi napfénytartam 2 100 óra és az éves átlagos relatív páratartalom 82 %. Az előzőekben leírt jó minőségű és könnyű szerkezetű hordaléktalaj lehetővé teszi, hogy a gyümölcsfa a koronájával azonos méretű gyökérzetet neveljen és a talaj mélyebb rétegeiből pótolja a nedvességet. A Tisza közelségének és hordalékos talajszerkezetének köszönhetően a termőhelyen folyamatos a vízutánpótlás. Emiatt a „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsének mérete az átlagosnál nagyobb (átmérője 26–38 mm közötti). A magas, évi 2 100 napsütéses órák száma, továbbá a homokos talaj – mivel visszaveri a nap melegét – fokozza a gyümölcs cukortartalmát (14–18 Brix-fok). A Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai által feltöltött területen lévő talajnak köszönhetően a gyümölcs savtartalma kiegyenlített (0,6–0,8 g/100 g). A „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsére jellemző cukor- és savtartalomértékek együttesen kellemesen édes-savanykás ízt eredményeznek. Az egykori ártéri területen lerakódott hordaléktalajra jellemző a jó foszforellátottság. A talaj jó foszforellátottsága pozitív hatást gyakorol a gyümölcshús szilárdságára és tárolhatóságára. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” ennek köszönhetően ropogós állományú, jól szállítható és tárolható.

A mikroklímának és a talaj adottságainak köszönhető továbbá, hogy a „Petrovay ropogós” tájfajta, illetve a 3.2. pontban felsorolt többi fajta és azok változatai kizárólag ezen a földrajzi területen elültetve hozzák az élénk színű, szív alakú, a fajtajellegnek megfelelően nagy szemű (26–38 mm átmérőjű), kellemesen édes-savanykás ízű, ropogós cseresznyét.

A helyi természeti adottságok mellett kiemelkedő jelentőségű az emberi tényező; a helyi termelők 150 éves termesztéssel kapcsolatos, apáról fiúra szálló szakértelme és tapasztalata, amely magában foglalja a metszéssel, a növényvédelemmel, a talajmegmunkálással, a tápanyag-utánpótlással, és legfőképpen a betakarítással kapcsolatos tudnivalókat és a fajtára vonatkozó jellegzetességeket. A betakarítást kézi erővel végzik. Kézzel való tapintással történik a megfelelő keménységű és érettségű gyümölcsök kiválogatása és leszedése, amely nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig – Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület feladatai közé tartozik a „Petrovay ropogós” tájfajta gondozása, a faiskola működtetése, szaporítóanyag előállítása. A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig – Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület tudásbázisként is működik, a termelők részére növényvédelemmel, termesztéssel kapcsolatos tudásátadó tevékenységet végez.

A Nagykörű településen 1996 óta minden év júniusában megrendezésre kerülő Nagykörűi Cseresznyefesztivál a cseresznye érésének ünnepe. Az évek során hagyományos, nagyszabású, nagy látogatottságú (négy-ötezer fő) rendezvénnyé nőtte ki magát.

Mi is az a földrajzi árujelző, és mi az értelme?

Ez az uniós szinten elismert megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem – a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl – a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelent. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy – a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve – fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek. A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.

A cikkhez szemlézett írások:

Publication of an application for registration of a name pursuant to Article 50(2)(a) of Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council on quality schemes for agricultural products and foodstuffs

COMMISSION IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2022/1427 of 19 August 2022 entering a name in the register of protected designations of origin and protected geographical indications (‘Nagykörűi ropogós cseresznye’ (PGI))

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1427 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. augusztus 19.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Nagykörűi ropogós cseresznye” [OFJ])

EXTRACT FROM THE REGISTER OF PROTECTED DESIGNATION OF ORIGIN AND PROTECTED GEOGRAPHICAL INDICATIONS ESTABLISHED BY ARTICLE 11 OF REGULATION (EU) NO 1151/2012

eAmbrosia – the EU geographical indications register

Kapcsolódó cikkek:

Földrajzi árujelző minősítést kapott a derecskei alma

Uniós oltalmat kapott az újfehértói meggy

Hungarikum lett a szentesi paprika