Az energiaárak drámai növekedése országos, nemzeti szintű intézkedések bevezetésére késztette az európai országokat, lássuk, melyik ország milyen lépéseket tett!
Jelen energiavédelmi összefoglaló összeállításunkban a Bruegel európai gazdasági think tank elemzése alapján csak a nemzeti szintű intézkedések szerepelnek, és a legtöbb európai ország valóban ilyen, országos hatáskörű lépéseket tett. (A regionális vagy tartományi szintű rendeletekkel nem foglalkozunk, bár bizonyos országok esetében (például Belgium, ahol Vallónia és Flandria másképpen közelíti a kérdést) ennek is jelentősége lehet.) Hasonlóképpen rendkívül fontosak az energiaárak ingadozását ellensúlyozó hosszú távú, uniós szintű intézkedések is. Többek között Olaszország és Spanyolország közös uniós szintű fellépést sürget a stratégiai készletek és a közös földgázbeszerzés megvalósítása érdekében, míg mások, például Magyarország és a Cseh Köztársaság az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) újragondolását szorgalmazzák, Franciaország pedig az európai energiapiac árképzési mechanizmusának reformját szeretné tető alá hozni. Ezeket a fejleményeket is érdemes lesz részletesebben megvizsgálni, de ezekre egy külön cikkben térünk majd ki.
A hét fő intézkedéstípus
Az európai országok által 2021. szeptembere óta meghozott intézkedések alapvetően hét típusba sorolhatók, és van még egy Joker kategória, ahová az adott tagállamra jellemző, speciális döntések tartoznak (például egy már meglévő atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása). Annak ellenére, hogy Magyarország az európai országok közül legelsőként, még 2013-ban vezette be a „rezsicsökkentés” energiaár-védelmi csomagot, további, más típusú intézkedésekre vagy módosításra 2022 nyaráig nem is volt szükség, még a koronavírus alatti lezárások idején sem. Lássuk a hét leggyakoribb intézkedést:
(1) energiát terhelő adók csökkentése (jellemzően az ÁFA és a hálózati díjak), amit az európai országok túlnyomó része alkalmazott, általában 2021-es vagy 2022 elején történő bevezetéssel (Magyarország nem).
(2) kiskereskedelmi (fogyasztói) árának hatósági szabályozása (árplafon vagy ársapka), amit hazánkban is bevezetett a kormány – ezt az európai országok csaknem fele látta jónak alkalmazni. A magyar „fűnyíróelvű”, azaz mindenkire vonatkozó megoldástól eltérően azonban vannak olyan országok, ahol rászorultsági alapon jár a csökkentett ár, illetve nyáron bevezetett magyar megoldáshoz hasonlóan csak az átlag fogyasztás valamely százalékáig támogatott az energia ára.
(3) nagykereskedelmi árak plafonja – ez az egyik legritkábban alkalmazott intézkedés, ilyet csak Franciaország, Portugália és Spanyolország vezetett be különleges helyzetüknek köszönhetően. Franciaország a gázra vetett ki ilyet, míg Portugália és Spanyolország szigetként különül el az európai villamos hálózattól, alig van összeköttetésben a többi ország rendszerével.
(4) rászoruló háztartások közvetlen, pénzbeni támogatása – a leggyakrabban ezt a megoldást használták az európai országok, csak 4 állam (Bulgária, Málta, Szlovákia és Magyarország) nem alkalmazott ilyet. Előnye, hogy jövőbeni kötelezettséget nem keletkeztet, de csaknem minden esetben egyre újabb és újabb egyszeri támogatásokról kellett dönteni.
(5) állami energiacégek különleges felhatalmazása, megbízatása – ezzel a módszerrel csak 5 ország élt, például Franciaország (ahol az állam szerepe a gazdasági életben igen nagy, ami most növeli mozgásterét az intézkedések terén) és Csehország. Ez a megoldás általában azt jelenti, hogy a kormány valamilyen megállapodást köt a legnagyobb energiaszolgáltatókkal, például arról, hogy hitelkeretet vagy likviditást garantál számukra, cserébe pedig fix áron biztosítanak energiát egy meghatározott időszakban.
(6) extraprofit-adó – ez általában az energiaipari cégekre, különösen atomerőművek üzemeltetőire kivetett terhet jelent, például Németország is alkalmazott ilyet. Magyarországon az energiaszektoron kívül a gyógyszerforgalmazók, a pénzügyi szektor és a szolgáltatási szektor egyes szereplői is fizetnek ilyet. Kis hazánkban a beszerzett orosz nyersolaj ára és a „Brent” világpiaci ára közötti rés alapján keletkező eredmény 25%-át kell majd extraadóként az államkasszába fizetni.
(7) vállalati szektorok támogatása – Dél-Európában előszeretettel alkalmazott módszer, ami az egyes ágazatoknak (nem mindegyiknek) rászorultsági alapon nyújt támogatást. A spanyolok, a görögök és az olaszok is bevezettek ilyet, általában energiaár-támogatás formájában.
Az alábbiakban egy összefoglaló táblázatot közlünk, amely gyors áttekintést nyújt az egyes európai országok által 2021. szeptemberétől bevezetett intézkedések típusairól. A táblázat alatti országcsoportokra kattintva az egyes államok konkrét intézkedései is megtekinthetők.
Országcsoportok:
Dél-Európa: Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta
A cikkhez szemlézett írások:
National policies to shield consumers from rising energy prices
