Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia energiaár-védelmi intézkedései.
Ausztria
Karl Nehammer, Ausztria kancellárja 2022. január 28-án 1,7 milliárd eurós segélycsomagot jelentett be, ami szinte valamennyi háztartás számára elérhető. A háztartások 150 eurós energiaköltség-kompenzációt kapnak, amely összeget a rászorulók számára megduplázzák. Emellett 2022-re szüneteltették a kötelező zöldáram-adó (a megújuló energiaforrások bevezetését támogató hozzájárulás) kivetését. Ez háztartásonként mintegy 60-100 EUR további könnyítést jelent.
2022. március 20-án Magnus Brunner pénzügyminiszter és Leonore Gewessler klíma- és energiaügyi miniszter 2 milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be (például adócsökkentéseket és munkavállalói kompenzációt), hogy enyhítsék a gazdaságra nehezedő egyre növekvő költségek terheit.
A legújabb intézkedések között szerepel a földgáz- és villamosenergia-tarifák 90%-os csökkentése 2023 közepéig, ami 900 millió euróba kerül, valamint a munkavállalóknak nyújtott magasabb, összesen 400 millió eurós ingázási támogatás.
A kormány emellett egyes adófizetések elhalasztásával támogatást nyújt a vállalatoknak, és 250 millió eurós beruházási támogatást nyújt, amelynek célja, hogy enyhítse az orosz gáztól való energiafüggőséget.
Június 14-én az osztrák kormány igen ambiciózus intézkedéscsomagot indított az energiainfláció letörése ellen. A csomag értéke 28 milliárd euró, és az intézkedéseket 2026-ig kell bevezetni (4 milliárd euró az állami költségvetésből származik, a fennmaradó 24 milliárd eurót pedig a magasabb ÁFA-bevételek és a fogyasztás növekedése alapozza meg). A különösen érintett, alacsony jövedelmű és alacsony nyugdíjjal rendelkező csoportok számára 300 EUR összegű kifizetéseket, valamint a nagy energiaigényű vállalatoknak fizetendő hozzájárulásokat biztosítanak. A pénzvisszatérítéses klímabónuszt megemelik (500 euróra a felnőttek és 250 euróra a gyermekek esetében), és a középosztály számára az adókedvezményeket is növelik. A munkavállalói bónuszok 3000 euróig adómentesek lesznek. Az Euractive jelentése szerint azonban a finanszírozás nagy részét a jövedelemadó úgynevezett „hideg progressziójának” eltörlésére fordítják majd, ami 2023-tól 2026-ig 20 milliárd euróba kerül. A „hideg progresszió” akkor következik be, amikor az infláció a progresszív adórendszerekben az adófizetőket magasabb jövedelemadó-kategóriákba szorítja, mivel a bérek növekedése az árak emelkedését megelőzi. A szén-dioxid-kibocsátási adót (30 EUR/tonna) októberre halasztják. Az intézkedések között szerepelnek a vállalatoknak nyújtott könnyítések is, például a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentése.
2022. szeptemberétől 2023 szeptemberéig Alsó-Ausztria szövetségi kormánya megállapodott a lakossági villamos energia árplafonjáról (0,11 €/KWh). A július 20-án, szerdán bejelentett plafon egy átlagos háztartási fogyasztás 80 százalékára vonatkozik majd, és összességében mintegy 250 millió euróba kerül.
Bulgária
A bolgár kormány 2021. október 22-én bejelentette, hogy két hónapon keresztül 55 €/MWh összegű kompenzációt nyújt a vállalatoknak. A támogatáshoz szükséges 225 millió euró a Kozloduj atomerőmű extraprofitjára kivetett nyereségadóból származik.
2021. december vége felé Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter újabb intézkedést jelentett be, amely a 95 €/MWh küszöbértéket meghaladó, de a tényleges havi átlagár legfeljebb 30%-át kitevő villamosenergia-áremelkedés 75%-át kompenzálja a vállalkozásoknak (a tényleges ár ekkor 219 EUR/MWh-ra emelkedett, a 30%-os plafon aktiválódott, és a kompenzáció mintegy 66 EUR/MWh volt). A miniszter akkor azt mondta, hogy a magas villamosenergia-árak kompenzációja a négy hónap alatt meghaladja a 460 millió eurót, és a költségek nagy részét az állami költségvetés fedezi.
2022. január 20-án módosították a képletet, és a maximális kompenzációt, miközben a 95 €/MWh feletti számla 75%-ánál maradt, ezt 128 €/MWh-ra emelték.
A háztartások számára az új kormánykoalíció december 16-án megszavazta, hogy március végéig befagyasztják az áram- és fűtési árakat.
Február 10-én a bolgár parlament új költségvetést fogadott el, amely az áram- és gázárak ugrásszerű emelkedésének gazdasági következményeit enyhítő csomagot tartalmaz, Bulgária 476 millió eurót fordít a vállalkozások támogatására.
Kiril Petkov miniszterelnök 2022. július 28-án, az utolsó minisztertanácson három energetikai intézkedést jelentett be, amelyeket megbízatásának örökségeként jelölt meg. Az első az energiaügyi minisztérium javaslata, amely szerint szerződést köt hét cseppfolyósított gázt szállító teherhajóra (a görögországi és törökországi LNG-terminálok kihasználása). A kormány emellett július 1-jétől szeptember 30-ig új programot fogad el a vállalkozásoknak a villamosenergia-áremelkedés miatti kártalanítására. A végfelhasználók számára 128 eurós felső határt vezetnek be. A kabinet 77 millió eurós keretet különít el az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésére is, és munkacsoportot hoz létre a Vámhivatal és a Nemzeti Adóhivatal között az orosz olajtermékek kivitelének korlátozására december 5-től kezdődően. A kormány 25 millió eurót különített el továbbá 175 óvoda és iskola javítására országszerte. A pénzeket elsősorban tetőjavításokra és energiatakarékossági intézkedésekre fordítják.
Csehország
2021 novemberében és decemberében a villamos energia és a gáz mentesült az ÁFA alól. A kormány azt is állította, hogy a háztartások (és más fogyasztási helyek, például nyaralók) mentesülnek az energiadíj alól, ha az áram megújuló energiaforrásokból származik.
Az új koalíciós kormány 2021. december 29-én jóváhagyta a „háztartások és vállalkozók támogatásáról” szóló törvényt, hogy célzott segítséget nyújtson az emelkedő energiaárak által jelentősen érintett háztartásoknak és vállalkozóknak. Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek energiaszolgáltatója csődöt mondott, és amelyeknél az energiaszámlák több mint 100%-os növekedése volt tapasztalható, 0%-os kamatozású, államilag támogatott garanciát kapnak működési költségeik fedezésére. Ezt a 2015-2023-as garanciaprogram keretében a Nemzeti Fejlesztési Bankon keresztül biztosítják. Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter 2022. február elején vázolta fel az energiaárak emelkedésével szembesülő vállalatok támogatására vonatkozó javaslatát. A csomag az energiaigényes iparágakat az emissziós adókból vagy az ÁFA-ból származó kifizetésekkel kompenzálja. Az állami pénzintézetek áthidaló kölcsöneit vagy kereskedelmi bankok állami garanciával nyújtott kölcsöneit is fontolóra vették.
Márciusban Marian Jurečka munkaügyi és szociális miniszter azt mondta, hogy az energiaárak felső határt kaphatnának, vagy hamarosan adókedvezményekre kerülhetne sor, beleértve az ÁFA-t is.
Ukrajna orosz megszállása után a kormány eltörölte a személygépkocsik, buszok és a tizenkét tonnáig terjedő teherautók útdíját. Ezzel egyidejűleg megszüntették a drágább bioüzemanyag hozzáadásának kötelezettségét a benzinhez és a gázolajhoz.
2022. júniusában a kormány bejelentette, hogy 2,7 milliárd eurót különít el a vállalatok (1,6 milliárd euró) és a háztartások (1,1 milliárd euró) fűtési szezonban esedékes energiaszámláinak támogatására. A finanszírozás fogyasztókra való átruházásának mechanizmusa az lesz, hogy az állam októbertől teljes egészében kifizeti a megújuló energiaforrásokra vonatkozó felárat. Az energiaigényes iparágak vállalkozásai további segítséget kapnak a közvetett költségek kompenzálása formájában.
Július elején a CEZ, az országban működő legnagyobb közműszolgáltató vállalat 3 milliárd euróig terjedő hitelmegállapodást kötött a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériumával, ami a vállalat számára szükséges likviditást biztosít.
Július 28-án a kormány megállapodást írt alá a CEZ-zel a Dukovany atomerőmű bővítéséről. Amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja, az állam 6 milliárd euró kamatmentes kölcsönt nyújt a vállalatnak a cég által termelt villamos energia fix áron történő biztosításáért.
Horvátország
Február végén Andrej Plenković horvát miniszterelnök egy 636 millió eurós csomagot terjesztett elő az energiaárak növekedésének mérséklésére. A csomag az energiaárak emelkedését a villamos energia esetében 9,6 százalékra, a gáz esetében pedig 20 százalékra korlátozza. A csomag a legkiszolgáltatottabb energiafogyasztókkal is foglalkozik, akiknek száma Horvátországban a becslések szerint meghaladja a 90 000-et. Ezzel bővül azoknak a jogosultaknak a köre, akik mind az áram-, mind a gázszámlákra utalványt kapnak.
A kormány intézkedései között szerepel többek között a gázra és a hőre kivetett ÁFA kulcsának 25 százalékról 13 százalékra történő tartós csökkentése. Ezen túlmenően a gáz adómértéke ideiglenesen öt százalékra csökken, az idén április elejétől 2023 március végéig tartó időszakban.
A horvát kormány július 28-án elfogadott egy iránymutatást a 2021. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó energiatakarékossági intézkedésekről, amelyek többek között a helyiségek fűtését legfeljebb 21 fokra, a hűtést 25 fokra, a LED-es világítás és a tömegközlekedés nagyobb mértékű használatát, valamint olcsóbb villamosenergia-tarifák bevezetését javasolják.
Lengyelország
2021. október 22-én Michał Kurtyka éghajlatvédelmi miniszter egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja az volt, hogy a háztartások legkiszolgáltatottabb 20%-át megvédje az energiaárak megugrásától, ennek értelmében 6 hónappal meghosszabbították az energiaszámla-támogatásban részesülők számát és a támogatás összegét is növelték. Már ekkor hasonló intézkedést terveztek a mezőgazdasági ágazat számára is. A kormány 2021. november végén több mint 2 milliárd euró értékű adókedvezmény- és járulékcsomagot jelentett be a kiszolgáltatottak számára.
2022. január 11-én Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részletezte a második „inflációellenes pajzs” intézkedéseit: az élelmiszerek, a gáz és a műtrágya ÁFA-ja 0%-ra, a benziné és a gázolajé 8%-ra, a fűtésé pedig 5%-ra csökken, hat hónapos időszakra. Megerősítették az energiaszámlákkal küzdő háztartások megsegítésére szolgáló támogatást, amely a jövedelem, a fűtés típusa és a háztartásban élők száma alapján személyenként és évente legfeljebb 106 eurót biztosított (a legnagyobb háztartások akár évi 306 eurót is kaphattak). Az első részletet 2022. március végén fizették ki, míg a második részletet 2022 decemberében küldik majd, ennek összesen 7 millió háztartást kell lefednie. Erre a célra 870 millió eurót különített el a lengyel kormány.
A kormány a „MyHEAT programot” is bevezette, amelynek költségvetése 130 millió euró. Ennek alapja a hőszivattyúk vásárlásához és beépítéséhez nyújtott támogatás az új, magasabb energiaszintű lakásokban. A támogatások a beruházási összegek 30-45%-át teszik ki. A támogatható beruházási költségek 1 500 eurótól 4 500 euróig terjednek (a beszerelt hőszivattyú típusától függően). A kedvezményezettek az új családi házak tulajdonosai vagy társtulajdonosai.
A háború kitörését követően kormány egy „Putyin-pajzs” elnevezésű csomagon is dolgozott, amely a gazdasági élet azon területeire vonatkozik, amelyek az ukrajnai orosz invázió következtében hátrányt szenvedtek.
Lengyelország 2022. február 1-jétől kezdődően egy átmeneti, hat hónapos időszakra csökkentette az üzemanyagok adóját. A benzin és a gázolaj áfakulcsa 23 százalékról 8 százalékra csökkent. A gáz és a műtrágya ugyanezen időszak alatt szintén teljesen mentesült az ÁFA alól.
Április 27-én Pjotr Naimski államtitkár bejelentette, hogy a kormány 2027-ig meghosszabbítja az egyéni fogyasztók és az úgynevezett érzékeny kedvezményezettek – pl. kórházak vagy óvodák – energiaár-védelmét.
Június 14-én Anna Moskwa klímaminiszter új támogatásokat jelentett be a háztartások és lakásszövetkezetek által fogyasztott szénre. A kormány a programhoz csatlakozó eladóknak a szén felvásárlási és eladási ára közötti különbségből (legfeljebb 165 euró/tonna) fog támogatást nyújtani.
Magyarország
Magyarországon 2021. november 11-én a kormány bejelentette, hogy a benzinre és a gázolajra is 1,30 eurós literenkénti árplafont vezet be. Az eredetileg három hónapra tervezett felső határt júliusig meghosszabbították. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy a kormány a következő két évben mintegy 2,06 milliárd eurót fog bevonni erre a célra az újonnan kivetett extraprofit-adókból. Bár ez több gazdasági ágazatot is érint, a legtöbbet (760 millió eurót) az energiaszektor vállalatai kapják majd, és ennek nagy részét a magyar olaj- és gázipari társaságtól, a MOL-tól szedik be.
Július 13-án a kormány energia-vészhelyzetet hirdetett és egy 7 pontos energiabiztonsági tervet fogadott el. A kormány a hazai földgázkitermelést 1,5 milliárd köbméterről 2,0 milliárd köbméterre kívánja növelni, valamint további gázforrások után kíván nézni. Betiltották a tűzifa exportját, és növelték a lignit hazai kitermelését. Emellett döntöttek a lignittüzelésű Mátrai erőmű újraindításáról, és meghosszabbították a paksi atomerőmű üzemidejét. A kormány újabb döntése értelmében 2022. augusztusától eltörölték a gáz- és áramárplafonokat az átlagot meghaladó fogyasztású háztartások számára az országos átlagfogyasztás feletti részre.
Románia
A román parlament 2021. szeptember 7-én törvényt fogadott el a kiszolgáltatott fogyasztók 2021. november 1-jével kezdődő energiaár-emeléssel szembeni védelméről, amelynek keretében a támogatásokat a lakásfűtési támogatásra, az energiafogyasztásra, az energiahatékony házi berendezésekre, az épületek energiateljesítményét javító termékek és szolgáltatások vásárlására vagy az energiahálózathoz való csatlakozásra lehet felhasználni.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter október 4-én kompenzációt jelentett be mind a villany-, mind a gázszámlák esetében. Az intézkedéseket a 2021. november 1-től 2022. március 31-ig tartó időszakra hozták, és mintegy 6 millió családot, azaz Románia lakosságának 85%-át érintették. A háztartásokon kívül kompenzációt kaptak a köz- és magánkórházak, iskolák, óvodák, civil szervezetek és a szociális közszolgáltatók is. Október 31-én a román parlament megszavazta a fenti intézkedés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint azt, hogy a finanszírozás érdekében az energiacégekre (a 91 €/MWh feletti bevételekre) extraprofit-adót vetnek ki.
2022. január 11-én a kormány új védelmi rendszert jelentett be a legfeljebb 300 kWh havi fogyasztású háztartási fogyasztók számára, amely magában foglalja az áfa 5%-ra történő csökkentését, valamint a zöld tanúsítvány és a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó fogyasztási bónusz kompenzációját. A kormány a földgázra vonatkozó támogatási rendszert is kidolgozott.
Március 20-án a román kormány egyéves plafont vezetett be a villamos energia és a földgáz árára. Azok a háztartási fogyasztók, akik havonta nem fogyasztanak 100 kilowattnál többet, 14 centet fizetnek kilowattonként, ha pedig a fogyasztásuk meghaladja a 300 kilowattot, akkor legfeljebb 16 centet kell fizetniük kilowattonként. Az ipari fogyasztók kilowattonként legfeljebb 20 centet fizetnek. Ami a földgázt illeti, annak ára a lakossági fogyasztók számára legfeljebb 6 cent lesz, az ipari fogyasztók számára pedig legfeljebb 7 cent kilowattonként. Az intézkedés várhatóan 2,9 milliárd forintba kerül (ebből 1,86 milliárd forint a villamosenergia-árak felső határára).
Április 11-én a koalíciós kormány újabb 3,5 milliárd euró értékű támogatási csomagot jelentett be, hogy segítsen a rászoruló magánszemélyeknek és a kulcsfontosságú iparágaknak megbirkózni az emelkedő árakkal és az ellátási nehézségekkel. A finanszírozás felét uniós forrásokból fedezik. A csomagban szerepel a kisvállalkozások energiaszámláinak támogatása, az új beruházások vonzására és a folyamatban lévő közbeszerzések támogatására irányuló támogatások, valamint a romániai mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás és a fuvarozóknak nyújtott üzemanyagár-támogatás is. Emellett mintegy 4,7 millió nyugdíjas és más alacsony jövedelmű családok kéthavonta 50 euró értékű utalványt kapnak alapvető élelmiszerekre.
Szlovákia
2022. február elején Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter azt javasolta, hogy vezessenek be extraprofit-adót a Slovenské Elektrárny cégre, amely két erőművet üzemeltet. A javaslat miatt a Slovenské Elektrárny arra figyelmeztetett, hogy csődeljárás alá kényszerülhet, miközben leállította a Mochovce-i atomerőmű harmadik blokkjának beindítását és a negyedik blokk befejezését. A Slovenské Elektrárny tulajdonjoga háromfelé oszlik a gazdasági minisztérium és két külföldi vállalat (az EPH Daniel Křetínský és Patrik Tkáč energiaholding valamint az olasz Enel energetikai vállalat) között.
Február végén a szlovák kormány megegyezett a céggel, amely 6,15 TWh eladásáról állapodott meg a meghatározott fogyasztói csoportok számára, 61,2 €/MWh áron 2023-ra és 2024-re, a támogatás teljes értéke mintegy 850 millió euró lesz. Így a háztartásoknak 2024-ig összesen mintegy 1 milliárd eurót kellene megtakarítaniuk a villanyszámlákon, az ÁFA-val együtt. A gazdasági miniszter szerint az egy háztartásra jutó átlagos éves megtakarítás eléri az 500 eurót.
Szlovénia
2022. január végén a kormány egyszeri energiatámogatást nyújtott az alacsony jövedelmű polgároknak: mintegy 621 000 ember kapott egyszeri 150 eurós energiautalványt, a nagycsaládosok pedig 200 eurót. Az állam összesen 106 millió eurót különített el erre az intézkedésre, a kifizetésre szánt pénzt pedig az éghajlatvédelmi alapból hívják le. 2022. február 1-jétől április végéig a háztartások mentesültek a villanyszámlák kifizetése alól, és csökkentették a villamos energia és az üzemanyag jövedéki adóját. Janša miniszterelnök kifejtette, hogy az említett intézkedések költségeinek egy részét az áramért hálózati díjat fizető vállalatok nyereségéből fedezik. A kormány emellett mintegy 70 millió eurós támogatást nyújtott a leginkább érintett gazdasági ágazatoknak (különösen a mezőgazdaságnak).
A cikkhez szemlézett írások:
National policies to shield consumers from rising energy prices
Kapcsolódó cikkek:
Európai energia körkép: milyen intézkedéseket hoztak az uniós tagállamok?
Európai energia körkép: Nyugat-Európa országai
