A 2020. évi meggytermés gyenge közepes szinten alakult: a betakarított és piacra kerülő mennyiség 54 ezer tonnát tett ki. Számottevő minőségi károk alakultak ki az extrém sok júniusi csapadék miatt. Ennek következtében – becslésünk szerint – a termés mintegy 10%-át (jellemzően a szétrepedt Érdi bőtermőt és az erősen glöospórium-fertőzött fürtös meggyeket) a földre kellett lerázni, így közel 6 ezer tonna maradt hasznosítatlanul. Mindezzel együtt a „fán lévő” termés közelített a 60 ezer tonnához. Az előző évi meggytermés ezáltal kb. 20%-kal maradt el a sokéves átlagnak tekinthető 70-75 ezer tonnás mennyiségtől és mindössze 2/3-a volt a legjobb évjáratok 80-90 ezer tonnás termésének (lásd 1. táblázat).

A FruitVeB 2020. évi, szezon előtti termés- és piaci prognózisában a várható termés mennyiségét a 45-55 ezer tonnás sávba becsültük, felhívva arra a figyelmet, hogy a rendkívül heterogén termés igen megnehezíti a becslést. Utólag megállapítható, hogy a betakarított és piacra kerülő mennyiség tekintetében a prognózis jó pontosságú volt, ellenben a „fán lévő” termés a prognosztizáltnál valamivel nagyobbnak bizonyult, bár az időjárási károk éppen az előre jelzett intervallum fölötti mennyiséget tették tönkre.

A termelői árak döntően a várakozásoknak megfelelően alakultak. Szezon előtt kiadott árprognózisunkban 200-280 Ft/kg nettó termelői árat vártunk, I. osztályú, konzerv- és hűtőipari alapanyagra vetítve, a feldolgozó üzembe beszállítva. A szezon jellemzően 250-280 Ft/kg nettó termelői árakkal indult, majd július elején 210-230 Ft/kg-ra mérséklődött. Ezt követően közel egy hétig a 160-200 Ft/kg intervallumban tartózkodott, ami meglepte a piaci szereplőket is. A jelentős árcsökkenés nem azzal állt összefüggésben, hogy a vártnál jóval nagyobb lett volna a termés. Inkább annak volt tulajdonítható, hogy a sok csapadék a tárolhatóság és a feldolgozhatóság szempontjából sokat rontott az alapanyag minőségén, így az üzemek mindössze 2-3 napnyi készlettel tudtak működni. Ennek következtében július első dekádjában nem tudták lekezelni az egyébként nem nagy, de így is feltorlódó termést, erről a 2020. július 9-én megjelent meggypiaci helyzetképünkben számoltunk be.

1. táblázat: A 2020. évi magyar meggytermés értékesítési irányok szerint (ezer tonna)

* Frisspiac és egyéb feldolgozóipari szakágak (szárítmány, szesz, stb.) együtt
** Tartalmazza az összes értékesítési irányt (feldolgozóipar, frisspiac).

Adataink az árutermelő ültetvényekre, illetve a feldolgozó üzemek adataira alapszanak, a „kiskerti” vagy közvetlen fogyasztói értékesítésre szánt tételeket nem tartalmazzák.

Az 1. táblázat adatait elemezve, a meggytermés értékesítési irányonkénti hasznosítását jellemezve a következő főbb megállapítások tehetők:

  • A legjelentősebb felvevőnek számító belföldi konzervipar a normál évjáratok 32-35 ezer tonnás alapanyag-mennyisége helyett mindössze 25,5 ezer tonnát tudott vásárolni. Ez 20%-kal marad el a szokásos mennyiségtől, ami a rossz minőséggel (feldolgozhatósággal) és az ehhez képest – a feldolgozó szemszögéből – magas árakkal van összefüggésben. A kihozatali mutatók 5-8%-kal voltak rosszabbak az átlagostól.
  • A hűtőipar mindössze szűk 2/3-át vásárolta fel a szokásos mennyiségnek, kénytelen volt óvatosan kezelni a rossz feldolgozhatóságú meggyet, félve attól is, hogy később a lengyelek jobb minőségű és olcsóbb alapanyagból gyártott fagyasztott késztermékével nem fog tudni versenyezni a piacon.
  • A léipar ellenben a szokásosnál jóval nagyobb mennyiséget vásárolt fel, köszönhetően annak, hogy bőséggel állt rendelkezésre repedt, hasadt – a konzerv- és hűtőipar számára használhatatlan – minőségű meggy. Az árak az 50-60 Ft/kg szinten mozogtak.
  • Az export értékesítésünk aggasztó adatokat mutat. A 2018-2020. években mindössze évi 11-13 ezer tonna meggyet voltunk képesek exportálni (korábban ennyit szállítottunk csak Németországba), jóllehet a megelőző években (2015-2017) évi 20-24 ezer tonna közötti mennyiség került a külpiacokra. A nagyon jelenős – de remélhetőleg csak átmeneti – piacvesztés a sok csapadék miatti rossz, illetve bizonytalan minőséggel van összefüggésben.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a kedvezőtlen időjárás (tavaszi fagykárok, júniusi csapadékkárok) miatt nem csak a meggytermésünk csökkent jelentősen, hanem a piacaink is szűkültek gyakorlatilag minden piaci szegmensben. A jövőre nézve ez a folyamat meglehetősen aggasztó, amit csak a termelés hatékonyságának és szervezettségének növelésével, a termésbiztonság fokozásával, továbbá piaci szereplők közötti együttműködés növelésével tudunk visszafordítani.

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeB