A 2020. évi meggy termés- és piaci prognózis a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült

A meggyszezon kezdetének közeledtével hazai és nemzetközi szinten értékeljük a várható termésmennyiséget, -minőséget, valamint a piaci várakozásokat és kilátásokat. A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit, de éppen ezért nem megy túl a hiteles információk közreadásán, a tényszerűség szintjén marad, nagyobbrészt tartózkodik az értékítélettől és a távolabbra vezethető következtetésektől, azt a piaci szereplőkre bízza. A prognózis a hazai meggy termékpálya szereplőinek (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett széleskörű felmérésünkre, továbbá a német AMI (Agrárpiaci Információs Intézet) által szervezett online európai meggypiaci tanácskozásokra alapoz. A prognózis tartalmát közzététel előtt hazai piaci szereplőkből álló munkabizottságaink kontrollálták is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére sem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást, ezért számszerű értékekbe csak annyiban bocsátkozunk, amennyiben azok egzakt, tényszerű információként kezelhetők. Jelen elemzés révén reális és tényszerű információkkal kívánjuk segíteni a piaci szereplőket döntéseikben, de mindenkinek el kell fogadnia a prognózisok azon sajátosságát, hogy a beválási valószínűségük soha nem lehet 100%, ezért a tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!


Az európai meggytermelés, piaci pozíciók

A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja, együttesen 300 – 400 ezer tonnás termésmennyiséggel. Németország termelése egyre csökken (jelenleg már csak mintegy 15 – 17 ezer tonna), főleg vételi pozícióval lép fel a piacon. Lengyelország a legnagyobb meggytermelő évente átlagosan 170 – 180 ezer tonna terméssel, ezt követi Szerbia a 80 – 95 ezer tonna közötti átlagos mennyiségével. Magyarország elmúlt tíz éves átlagtermése 70 ezer tonna körül alakul, de a legrosszabb években (2007, 2019) mindössze 50 – 60 ezer tonna meggyet takarítottunk be, míg a legjobb évjáratokban (2014, 2018) a 90 ezer tonna magasságában volt a termés.

A meggy jellemzően feldolgozóipari alapanyag. Európában a legnagyobb mennyiségben előállított feldolgozott késztermékek a fagyasztott meggy, a lé és sűrítmény, illetve a meggybefőtt. Az európai piaci pozíciók a következőképpen jellemezhetők:
• Németország – csökkenő meggytermelése mellett – Európa legnagyobb meggybefőtt- és fagyasztott meggy vásárlójaként van jelen a piacon, tehát meghatározó importőr/vevő. Évente 50 – 60 ezer tonna fagyasztott meggyet vesz fel a német piac (melyből 22 – 28 ezer tonnát Lengyelországból, 10 – 15 ezer tonnát Szerbiából importál), illetve 60 – 70 millió üveg meggybefőttre jelent keresletet.
• Európa meggybefőtt-termelésében meghatározó szereplő Magyarország: évente átlagosan 60 – 65 millió üveges gyártásával mintegy 60 százalékos piaci részesedést ér el az európai piacon, amivel a német meggybefőtt-igény körülbelül kétharmad részét elégíti ki (ezáltal az is egyértelmű, hogy a magyar meggybefőtt döntően német piacra kerül). A második legnagyobb meggybefőtt-gyártó Európában Németország 20 – 30 millió üveges gyártásával, amit nagyobbrészt magyar, kisebb részt német és lengyel meggyből állít elő. A készterméket alapvetően hazai piacain értékesíti. Lengyelország és Szerbia nem meghatározó szereplője a konzervipari szegmensnek, de a lengyel meggynek mint alapanyagnak nem elhanyagolható a jelentősége a német konzervipar számára, mellyel a magyar szüret befejeződése után a gyártási szezon meghosszabbítható.
• A fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacát egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg. Előbbinek mintegy 40 – 45százalék, utóbbinak 25 – 30 százalék a piaci részesedése Európában. (Magyarország e piacokon kicsi szereplő, piaci részaránya mindössze 4 – 6 százalék). Lengyelország átlagosan 70 – 80 ezer tonna alapanyagot használ fel fagyasztott meggy előállítására, ebből 55 – 60 ezer tonna készterméket gyárt, és azt döntően exportálja. 70 – 90 ezer tonna meggyből pedig 14 – 17 ezer tonna sűrítmény készül. Szerbiában hasonlóak az arányok: mintegy 50 – 60 ezer tonna alapanyagból 35 – 45 ezer tonna fagyasztott meggyet állítanak elő, a maradék alapanyag döntően lé- és sűrítményipari feldolgozásra kerül.

Magyarország termelése és meggypiaca

Magyarország évi átlagos 70 ezer tonnás meggyterméséből 15 – 20 ezer tonna kerül exportra, 50 – 55 ezer tonna pedig a belső piacainkon értékesül:
• A nyers export körülbelül 85 – 90 százaléka feldolgozóipari alapanyag, 10 – 15 százaléka frisspiaci meggy. Az export tekintetében 10 – 11 ezer tonna körüli mennyiséggel stabil piacunk Németország, mely döntően konzervipari alapanyagot vásárol (bár megjegyzendő, hogy 2014-ig rendszeresen évi 15 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk Németországba). A Lengyelország irányából megnyilvánuló kereslet – termése és gazdasági érdekei alapján – rendkívül hektikusan változik (2017-ben mintegy 25 000 tonna, míg 2018-ban mindössze 1 400 tonna nyers meggyet vásárolt Magyarországról hűtő-, illetve léipari feldolgozásra). Kisebb mennyiségeket vesz fel még a magyar meggyből Hollandia, Belgium, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Románia.
• A belpiacon értékesített 50 – 55 ezer tonna meggy 5 – 8 százalékára tehető a frisspiac, döntő hányad tehát a feldolgozóipari alapanyag (45 – 50 ezer tonna). A belföldi feldolgozó-iparon belül meghatározó a konzervipar évi átlagosan 32 – 34 ezer tonnás felvásárlással, ami nagyságrendileg 60 – 65 millió üveg befőttet jelent. 6 – 7 ezer tonnát vesz fel a fagyasztóipar (ez hozzávetőleg 5 ezer tonna késztermék). Évente változóan 3 – 5 ezer tonna jut a sűrítmény- és léiparba, továbbá 2 – 5 ezer tonna közötti mennyiség kerül más feldolgozóipari szakágazatokba (szárítmány, pálinka, stb).

A fentiekből kitűnik, hogy – a rendkívül hektikus lengyel vásárlás nélkül – körülbelül 65 – 70 ezer tonna meggyre rendelkezünk stabil piaccal, vagyis ez az az „egyensúlyi mennyiség”, amit a szokásos bel- és külpiacokon piaci zavarok nélkül le lehet vezetni. Az e fölötti termések lefelé, míg az alacsonyabb termések felfelé tolhatják a meggy piaci árait – erősen függően a meglévő (főleg meggybefőtt) készletektől. Továbbá jelentős mértékben befolyásolhatja a hazánkban kialakuló árat a Lengyelországból megnyilvánuló kereslet intenzitása: 2018-ban és 2019-ben érdemi kereslet hiányában abszolút nem voltak hatással az árakra, míg 2017-ben rendkívül intenzív piaci jelenlét mellett mintegy 60 – 80 Ft-tal „húzták feljebb” a meggy kilónkénti termelői árát a hazai feldolgozóipari induló árakhoz viszonyítva. A piaci viszonyaink mellett hozzávetőleges „egyensúlyi állapotnak” az tekinthető, ha:
• a várható hazai termés az egyensúlyi mennyiség körül alakul;
• van több hónapra való, raktározott és kiszállításra váró meggybefőtt-készlet, de nincs érdemi eladatlan készlet;
• Lengyelországban, Németországban és Szerbiában is közepes-jó, de nem rekord termés várható;
• a lengyelek magyarországi vásárlása nem haladja meg a néhány ezer tonnás nagyságrendet (a magyar meggy iránt tanúsított keresletük intenzitása legfőképpen a várható meggytermésüktől és a meglévő fagyasztott meggy készleteiktől függ).

A hazai meggyágazat vezérterméke, vagyis a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy. A német igény döntő részét hazánk elégíti ki, illetve a hazai gyártás döntő részét egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „kétoldalúan egypiacos” termék. Tovább fokozza a konzervmeggy, illetve meggybefőtt piac „kétoldalúan monopol” jellegét, hogy meggybefőtt gyártására egész Európában szinte csak a magyar meggy alkalmas. Így gyenge termés esetén az alapanyagnak nincs alternatív beszerzési forrása, ezért a termelő kerül jó alkupozícióba. Ez azonban fordítva is igaz. A magyar meggytermés döntő részét csak a – magyar vagy német – konzervipar felé tudjuk levezetni, ennél fogva nagy termés esetén nincs más érdemi levezetési lehetőség és a vevői oldal van jó alkupozícióban. Erre vezethető vissza a meggy árának hektikus és széles intervallumban történő mozgása.

A 2020. évi várható meggytermés Európában

Az idei európai meggytermést jelentősen meghatározta az, hogy a tavalyi gyengébb termés után mindenhol erős vagy kifejezetten erős volt a virágzás, így potenciálisan nagy termésre volt kilátás. A tavaszi aszály, illetve elsősorban a tavaszi fagyok azonban érdemi terméskiesésekhez vezettek. A meghatározó európai szereplők terméskilátásai a nagyságrendek vonatkozásában a következőképpen jellemezhetők:
• Szerbia összességében jó termést vár, a tavaszi fagyok jelentősebb terméskiesést nem okoztak. A szüret már körülbelül egy hete zajlik. Dél-Szerbiában – a hazaihoz hasonlóan – a sok eső azonban egyre több minőségi problémát okoz, ami a léipari alapanyagkínálatot erősíti.
• Lengyelországban tavasszal több alkalommal voltak éjszakai fagyok, melyek közül nagyobb károkat inkább a májusi lehűlések okoztak, de ezek mértékében is jelentős különbség van termőtájanként. A tavaszi aszály itt is rontotta a virágok vitalitását és termékenyülését. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az erős virágzás ellenére – a fagy és az aszály okán – hozzávetőlegesen a tavalyinak megfelelő, 150 ezer tonna körüli termésre számítanak. (Itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a lengyel becslésekben általában nagy a bizonytalanság, ami jelentős volumenük okán torzíthatja a piaci várakozásokat!) A lengyel helyzet pontos megítélését az is nehezíti, hogy az egyes termőtájak és ültetvények között rendkívül nagy különbségek vannak, erősen heterogén a termés.
• Németországban szintén az aszály és a fagyok jellemezték a tavaszt. Termőtájtól függően eltérő a kép, de összességében drámai terméskiesés nélkül, a tavalyi 15 700 tonnás közepes termésnél mintegy 15 százalékkal alacsonyabb termésre számítanak.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a meghatározó európai szereplőknél a normál évjáratoktól elmaradó, de hozzávetőlegesen közepes termés várható. Ez a helyzet összességében – a termés oldaláról – a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon.

A 2020. évi várható meggytermés Magyarországon

A 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már az első – egy hónappal ezelőtti – termésbecslésünk is azt sejttette, hogy a tavalyihoz (50 – 55 ezer tonna) hasonló vagy annál valamivel alacsonyabb termés várható. Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő, hiszen a tavalyi gyengébb termés okán a virágzás jó vagy kifejezetten jó volt, ami akár rekordtermést is lehetővé tett volna. Azonban a 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15 – 18 fagyos éjszaka alakult ki. Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22-26., április 01., 02., 14., 15. és május 13., 14.), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna. Minden termőhely, minden fajtája minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését. A virágzást követő 3 – 4 hétben, május folyamán már megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok, de domináns inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt (jóllehet a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne). Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett.

Az időjárási hatások eredményeként a virágzás kb. egy héttel hamarabb kezdődött mint egy átlagos évben, a számtalan áprilisi fagy- és hideghatás, valamint a relatíve hűvös május következtében azonban jelenleg már mintegy 4 – 5 nap csúszásban van az érés. A gyakori áprilisi fagyokra, illetve lehűlésekre vezethető vissza az is, hogy 3 – 4 héten keresztül elhúzódó virágzást tapasztalhattunk, ami akár a fán belüli egyenetlen gyümölcsmérethez és heterogén érettségi állapothoz (színeződéshez) is vezethet.

A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget, és hatással vannak a termésminőségre is. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként is meglehetősen változékony a kép. A termésbecslést emiatt jelenleg is csak intervallumban lehet elképzelni: az optimista becslés szerint a tavalyihoz hasonló mennyiség van a fákon, míg a pesszimista szcenárió szerint ennél akár 15 százalékkal is alacsonyabb lehet a termés.

Fentiek alapján a 2020. évben 45 és 55 ezer tonna közötti meggytermés prognosztizálható Magyarországon.

A fajtánkénti termés vonatkozásában nehéz általánosítható következtetéseket megfogalmazni, azonban úgy tűnik, hogy a cigánymeggyeknél és az Oblacsinszkánál a helyzethez mérten jó termés tapasztalható. (A hazai meggytermő felület 25 – 28 százaléka korai érésű Érdi bőtermő, 10 – 14 százaléka a cigánymeggy és az Oblacsinszka, 55 – 60 százaléka pedig a késői főfajták, mint a Debreceni bőtermő, Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Petri, stb.. Az egyéb fajták 5 – 10 százalékot képviselnek.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a jelenleg fán lévő, becsült termésmennyiség nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen leszüretelhető, piacra kerülő mennyiséggel (kínálattal). A szezon folyamán kialakuló tényleges kínálatot lefelé billenthetik a negatív időjárási hatások, míg valamelyest felfelé korrigálhatja az egyedi gyümölcsméretek növekedése.

E tekintetben már most fontos megjegyezni, hogy a termésre negatívan ható időjárási események sora júniusban tovább folytatódott. A tartós tavaszi aszály végét jelentő esők a 2018-as és 2019-es évjáratok során már megtapasztalt gyakorisággal és intenzitással éppen a meggyek gyümölcsnövekedésének és érésének idejében érkeztek. Az OMSZ mérései alapján a csapadékviszonyok a következők:
• A június elejétől érkező csapadék elsősorban a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön extrém mennyiségű volt, mely tájegységeken meghaladta a 100 mm-t (100 – 165 mm helytől függően), és ez a mennyiség is körülbelül 15 napos időszak alatt hullott. Ez megfelel a sokéves átlagos mennyiségnél 50 – 90 mm-rel nagyobb csapadékösszegnek a május 17. és június 17. közötti időszakra vetítve.
• Magyarország észak-keleti, nyugati és dél-nyugati részében ugyanebben az időszakban 70 – 100 mm csapadék hullott (bár itt is vannak mikrokörzetek, melyek ennél lényegesen több csapadékot kaptak).

A harmadik éve ismétlődő extrém csapadékos júniusi időjárás negatívan hat a fán lévő meggy minőségére, amely különösen hangsúlyos az Érdi bőtermő esetében, mely fajta ekkor érik és repedésre egyébként is érzékeny. A 2020. júniusi extrém csapadék eredményeképpen már most tapasztalható, hogy az Érdi bőtermő fajtánál (melynek fő termőtája éppen a Duna-Tisza köze), az extrém sok esőt „elszenvedő” termesztőkörzetekben a gyümölcsrepedés okán jelentős minőségi veszteségeket lehet elkönyvelni. A Duna-Tisza közén található Érdi bőtermő ültetvények jelentős részében konzervipari feldolgozásra már nem vagy csak korlátosan alkalmas a termés (a léipar felé értékesíthető). Más hazai termőtájak Érdi bőtermő ültetvényeiben, amelyekben a repedés mértéke még nem számottevő (tehát konzervipari feldolgozásra alkalmas a meggy), bizonytalanságok állnak fenn a gyümölcs fajsúlya, húskeménysége, konzisztenciája, szárazanyag-tartalma, vagyis összességében feldolgozhatósága tekintetében. A sok csapadék minőségre gyakorolt hatása általában bizonytalanságban tartja az Érdi bőtermő német exportját, aminek tekintetében csak a következő napokban láthatunk tisztább képet (ennek a következménye az is, hogy a mai napig még nem születtek kötések német kiszállításokra).

Némi bizonytalanság rejlik a termésbecslésben abban vonatkozásban is, hogy az alacsonyabb fánkénti gyümölcs-darabszámot milyen mértékben fogja kompenzálni az egyedi gyümölcsméret/gyümölcstömeg növekedése. A nagyobb gyümölcsméret irányába hathat a számottevő júniusi csapadék, azonban – akár jelentős – korlát lehet a méretnövekedésben a virágzást követő időszak fényszegény, hűvös időjárása, ami gyümölcskezdemények kezdeti intenzív sejtosztódását hátráltatta.

A termésminőség tekintetében növényvédelmi oldalról egyelőre különösebb problémát nem érzékelünk: érdemi antraknózis-, monília- és cseresznyelégy-fertőzés mindeddig nem lépett fel. E tekintetben azonban természetesen vannak bizonytalanságok a szezonban: a júniusi csapadékos, párás időjárás fokozza a monília és az antraknózis kockázatát is.

Az érési folyamatok a májusi lehűlések miatt 4 – 5 napos csúszásban vannak az átlagoshoz képest. Az Érdi bőtermő „tömeges” szüretének (gépi rázásának) kezdete termőhelytől függően június 20-24. között várható (a korábbi termőhelyeken szűk egy hete, kisebb mennyiségekkel már zajlik a kézi szüret frisspiacra). Szokatlan az is, hogy az Érdi bőtermő érésében az átlagosnál rövidebb, mindössze 4 – 5 nap különbség van a korábban és későbben érő hazai termőtájak között. A hazai konzervgyárak egy része már az Érdi jubileummal is dolgozott, de az érdemi gyártás június 20-22. között kezdődik. A késői érésű főfajták (Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, stb.) szüretének kezdete jelenleg a szokásosnak megfelelően, esetleg néhány nappal később, június végén, július elején várható, de ezt még az időjárás későbbi alakulása érdemben befolyásolhatja. Arra a jelenleg még csak felszínes következtetéseket megengedő jelenségre azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy az Érdi bőtermő szürete az átlagosnál 4 – 5 nappal később kezdődik, és amennyiben a késői főfajták a szokásos időben érnek (netán egy esetleges meleghullám előre hozza vagy felgyorsítja az érésüket), akkor egy viszonylag rövid (kb. június 20-22-től július 10-15-ig tartó) meggyszezonra is fel kell készülnünk.

Kereslet-kínálati viszonyok, piaci kilátások

Az európai és a magyar meggypiacon ebben az évben egy „érdekes kettősség” figyelhető meg, ami speciális helyzetet teremthet.
A kínálati oldalon:
• a jellemzően konzervipari alapanyagot előállító Magyarországon az átlagosnál jóval gyengébb termésre számítunk,
• míg a döntően fagyasztóipari és léipari alapanyagot termelő Szerbiában, illetve Lengyelországban, jó illetve elfogadható a termés mennyisége.
A keresleti oldalon az alábbiakat tapasztaljuk:
• A rendelkezésre álló információk szerint – a HoReCa-szektor járványhelyzet miatti mintegy 3 hónapos leállása okán – Lengyelországban még állnak rendelkezésre az ilyenkor megszokottnál nagyobb fagyasztott meggy készletek (elsősorban a HoReCa-szektorba beszállítóknál), és tartanak attól is, hogy a HoReCa a következő hónapokban az átlagosnál mérsékeltebb keresletet fog jelenti a fagyasztott meggyre (a turizmus esetleges visszaesése miatt). Mindezek okán a lengyel fagyasztóipar vásárlási szándéka a mostani jelek alapján visszafogottabb az átlagosnál.
• A meggybefőtt készletekről számszerű ismeretekkel nem rendelkezünk, de erősen valószínűsíthető, hogy – többek között a tavalyi gyenge termés és átlag alatti minőség miatti visszafogottabb gyártás okán – az előző évről érdemi meggybefőtt-készletek nem állhatnak rendelkezésre. Információnk szerint azonban a járványhelyzet miatt a HoReCa szektornak gyártott nagy kiszerelésekből még vannak megmaradó készletek, ami miatt e szegmens vonatkozásában mérsékeltebb a gyártási szándék.

A fenti tényezők miatt a konzervipari alapanyag szegmensben keresleti piacra számítunk, míg a fagyasztó- és léipari szegmensben inkább az egyensúlyi állapothoz közeli állapot képzelhető el európai piaci szinten. Emiatt azonban a konzervipari meggy és a fagyasztó-, illetve léipari meggy ára között akár jelentős távolság is kialakulhat. Más megközelítésben ez azt is jelenti, hogy ebben az évben akár jelentős különbség is kialakulhat a magyar meggyárak és a versenytársak (Lengyelország, Szerbia) meggyárai között.

Ez összességében olyan módon nem befolyásolja a magyar meggy piaci pozícióit, hogy markánsan más piacra termelünk (értve alatta a konzervipari meggyet), azonban ennek a helyzetnek a kárvallottja a magyar hűtőipar lehet. Ugyanis a hazai hűtőiparnak a „relatíve drága” alapanyagból (konzervmeggy) gyártott „relatíve drága” késztermékkel kellene versenyeznie a „relatíve olcsó” alapanyagból gyártott „relatíve olcsó” lengyel és szerb fagyasztott meggyel az európai piacon, ami nyilvánvaló versenyhátrány. E jelenségnek tulajdoníthatóan vannak arra utaló jelek, hogy a hazai hűtőipar a megszokott 6 – 7 ezer tonnánál lényegesen kevesebb magyar meggyet fog megvásárolni ebben a szezonban, ami a részükről mérsékeltebb keresletet, de visszafogottabb késztermék-előállítást is jelent, továbbá várható az is, hogy az Érdi bőtermő felvásárlásába nem vagy alig „szállnak be”.

A fentieken túlmenően az idei piaci viszonyokat befolyásolhatja az is, hogy a lengyeleknek mennyi lesz a tényleges termése, illetve az irányukból milyen kereslet mutatkozik a magyar meggyre. Az eddigi jelek alapján azonban ebben az évben nem számítunk intenzív lengyel keresletre.

A szezon közben a nagyon rövid távú keresleti-kínálati viszonyokat, és ezzel az árak nagyon rövid időintervallumokon belüli kisebb mértékű mozgását befolyásolhatják még a következő tényezők:
• A meggyszezon hossza: az Érdi bőtermő jól láthatóan 4 – 5 nappal később érik a megszokottnál. A feldolgozás szempontjából megfelelő hosszúságú szezont és elnyújtottabb keresletet az jelentene, ha a késői érésű főfajták szürete is későbbi és elnyújtottabb lenne.
• Ismereteink szerint Németországban egy héttel előrébb van a meggy érése, ami – a magyar meggy 4 – 5 napos csúszása miatt – azt jelentheti, hogy tompul a szokásos 2 – 3 hét különbség, és egy rövid időtávon összecsúszhat a magyar és a német meggyszezon. Ennek estleges piaci hatása jelenleg kiszámíthatatlan.
• Hasonlóképpen jelentős piacbefolyásoló tényező lesz, hogy hogyan alakulnak majd hazánkban a ténylegesen leszüretelt mennyiségek, amire pontosan csak az egyes fajták tömeges betakarításának megkezdése után derül fény, és jelentős részben az időjárás későbbi alakulásának függvénye (pl. az erősen csapadékos idő akár tovább mérsékelheti az egyébként is alacsony kínálatot, míg egy esetleges június végi kánikulai hullám kicsit összetolhatja a főszezont és ezzel a kínálatot.)
• Az elhúzódó virágzás miatt a fán belül egyenetlennek tűnik az érés (ami egyelőre az Érdi bőtermőnél tapasztalható jelenség, a fürtösöknél még nem lehet megítélni). Ez előidézheti azt, hogy túl korai rázás esetén a fák belsejében ott marad a termés egy része, míg ha kivárjuk, hogy a fa belsejében is beérjen a meggy, akkor a palástról hullhat le a termés egy része a rázás előtt. Mindkét jelenség mérsékeli a valós kínálatot.
• Befolyásolhatja a konzervmeggy piacát, hogy a konzervmeggyet feldolgozó hazai szereplők között új belépő jelenik meg, mely új kapacitásokat hozott létre és keresi a kapcsolatot az alapanyag-beszállítókkal.

Prognózisunk a jelenleg látható helyzeten alapszik. A szüret előre haladásával azonban egyre tisztább képet látunk a termés mennyiségéről és minőségéről, amelyet leginkább az időjárás későbbi alakulása fog meghatározni, akár nem elhanyagolható mértékű változásokat is előidézve. A piaci szereplők viselkedésében, a versenytársak vagy vevők reakcióiban is bekövetkezhetnek bizonyos változások, amelyek a piaci folyamatokat alakítják. A következő napok, hetek történéseit éppen ezért folyamatosan nyomon követjük, és a piaci transzparencia fokozása érdekében tájékoztatjuk a piaci szereplőket minden érdemi történésről vagy változásról.

A termés- és piaci prognózisra alapozott árprognózist a FruitVeB külön közleményben rövidesen közzéteszi.

Összeállította: Dr. Apáti Ferenc, FruitVeB alelnök

Budapest, 2020. június 19.

FruitVeB / NAK / ÉKASZ