A Délalföldi Kertészek Szövetkezete évről-évre otthont ad a termelőket széles körben érdeklő szakmai fórumnak. A rendezvényen ideje alatt 35 háttéripari cég is bemutatta termékeit.

A rendezvényt Ledó Ferenc, a FruitVeB és a DélKerTÉSZ elnöke nyitotta meg. Rövid bevezetőjében ismertette a DélKerTÉSZ idei eredményét, jellemezve a piaci körülményeket és trendeket, majd bemutatta az idei OMÉK-on elért Kertészeti díjat.

dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, FM Az ellátási lánc szerződéses kapcsolatainak problémái a frisspiaci zöldség és gyümölcsféléknél címmel tartott előadást. Az előadó vázolta az ágazat jelentős szerepét a nemzetgazdaságban. Magyarországon 2016-ban 166 895 ha-on, 2 787 ezer tonna volt a zöldség-gyümölcs termelés. A háztartások friss zöldségfogyasztásának értéke 2015-ben 244,5 milliárd forint, friss gyümölcsfogyasztásának értéke 157,5 milliárd forint volt. A friss zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi értékesítésének 50 %-át meghaladó részét összesen 11 hipermarket, szupermarket és a diszkont lánc forgalma adja Mintegy 74 ezer gazdálkodó foglalkozott gyümölcstermesztéssel és 22 ezer gazdálkodó zöldségtermesztéssel 2013-ban (KSH 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás) 70 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működik az országban, 55 termelői szervezet és 15 termelői csoport. A termelői szerveződések értékesítésének aránya az országos zöldség-gyümölcs kibocsátáson belül (2015): 18,27%.

Az előadó elemezte a zöldség-gyümölcs ágazat piaci szereplőit: mint termelő, felvásárló, feldolgozó, kereskedő, valamint a szereplők egymáshoz való viszonyát. Összehasonlította a piaci szereplők közötti kapcsolatok törvényi szabályozását a régi Ptk. és az új Ptk. szerint. Míg a régi szabályozás szerint a mezőgazdasági termékek adás-vétele tisztán piaci ügyletnek volt tekinthető, addig az új szabályozás többféle rugalmas szabályozást tesz lehetővé a mezőgazdasági termelő kockázatának csökkentésére. Így a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés az adásvétel különös esetének minősül.

A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés az adásvétel különös esete integrációs elemekkel. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés külön szerződés típust képvisel. Az előadó elemezte a beszállító, illetve kereskedő viszonylatában ill. termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában érvényes szabályokat. Kitért a különös szabályokra a felek szerződéseire vonatkozóan, mint pld. a meggy szerződés kötelező írásba foglalására (jelentősége a kínálati piac időszakában).

Tájékoztatást adott arról, hogy „A méltányosabb élelmiszer-ellátási láncért” címen az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt kezdeményezett, melyre november 17-ig vár a szabályozáshoz véleményeket, javaslatokat. A kitoltendő kérdőív honlapunkon elérhető: 

https://FruitVeB.hu/nyilvanos-konzultacio-az-elelmiszer-ellatasi-lanc-fejleszteserol/

2016 januárjában megalakult a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport (Agricultural Markets Task Force), 12 tagállam, közöttük Magyarország kezdeményezésére és képviseletével. Konkrét ajánlásokat készítettek arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne megerősíteni a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetét, a konzultáció pedig e munkára építve gyűjti össze a Bizottság leendő munkájához szükséges információkat. A Bizottság szabályozási javaslata 2018 első felében várható.

Az előadó elmondta, nemzeti szabályaink uniós szinten előremutató. Céljuk a piaci kapcsolatok további szabályozási igényeinek felmérése Kapcsolt vállalkozási jogviszony (anyavállalat-leányvállalat üzleti viszonya) és a saját márkás termék kiemelt problémaként jelentkezik. A szabályok kikerülése a gyakorlatban kapcsolt vállalkozáson keresztül történő „átszámlázással” papíron jogszerű eljárást eredményez, ugyanakkor a gazdasági hátrány bekövetkezik: a saját márkás termék esetén az önköltségi ár alatt történő értékesítés tilalma előtt elhárul a szabályozási akadály, megtörténik a piaci ár leszorítása, a verseny megsértése stb. A probléma megoldása lehet: a beszerzési ár, illetve az önköltségi ár alatt történő forgalmazás valamennyi ellátási láncban szereplőre vonatkozóan tisztességtelen forgalmazói magatartássá minősítése jogszabályban. Az ellenőrzéséhez elengedhetetlen a nyomon követhetőség megteremtése.

Dr. Domján Erika ügyvezető, FruitVeB Munkaerőpiaci helyzetkép – a munkaerőválság okai, különös tekintettel a hajtató kertészetekben címmel tartott előadást. Az előadó grafikonok sokaságával szemléltette a munkaerő kínálatot befolyásoló tényezőket, mint a demográfiai problémák, a belső és külső vándorlás, az iskolázottság, szakképzés problémái. Hazánkban az utóbbi évtizedekben a népességfogyás a jellemző. Ennek fő okai a növekvő halálozási arány, a születések csökkenése. Sajnos ez a jövőben még nagyobb gond lesz, hangsúlyozta az előadó, mert az ötvenes években született népesebb generáció gyermekei már kevesebb utódot vállalnak, csökken az aktív eltartók száma. Az országon belüli elvándorlás jól nyomon követhető a nyugati és a nagyvárosi régiók felé. Az átlagkeresetek régiónkénti alakulása is az országon belüli vándorlást segíti. A külföldre település folyamatosan erősödik. A jelenség pozitív hozadéka, hogy a kint élők által hazautalt jövedelem növeli a vásárlóerőt és a hazai gazdaságot.

Az előadó elemezte a közmunka program hatását a munkanélküliségre, a bérviszonyokat a különböző ágazatokban, azok hatását a foglalkoztatásra. .Hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány megoldására a mezőgazdasági ágazatokban összetett intézkedésekre van szükség. Egyrészt ezekben az ágazatokban növelni kell a bérszínvonalat, lehetővé kell tenni a közmunkaprogram és a mezőgazdasági idénymunka lehetőség közötti jobb átjárhatóságot, növelni kell a kertészeti ágazatban a gépesítést, hatékonyabb munkaadói együttműködésre van szükség.

Dóra Sebestyén a Sys-Control Kft. ügyvezetője A precíziós gazdálkodás lehetősége a családi kertészetekben előadásában kiemelte, hogy a munkaerőhiány már a kisebb, családi gazdaságokat is sújtja a kertészeti ágazatban. Minden eszközt meg kell ragadni, ami a termelés biztonságát, a hatékonyabb szervezést segíti. Ezeknek a feltételeknek felel meg a cég által fejlesztett termelés monitoring rendszer, amelyet az előadó bemutatott. Az Agrosense vezeték nélküli rendszerek egy teljes gazdaság napi munkáját könnyíthetik meg, alkalmazhatók a szántóföldön, hajtató házakban, gyümölcsösökben. Alkalmasak az időjárási adatok rögzítésére, növényvédelmi előrejelzésre vagy öntözési szükséglet megállapítására. A cég hajtatásra kifejlesztett rendszerét a DélKerTÉSZ kísérleti programjába illesztette 2016-ban és 2017-ben. Az előadó az itt elért tapasztalatokról is beszélt. Jelenleg a fólia telepen három bázis állomás működik, 14 alegységgel. A rendszerhez kapcsolódott termelőknél a léghőmérsékletet, páratartalmat, a közegben a nedvesség tartalmat és EC értéket mérik. Az adatok folyamatosan rendelkezésre állnak a cég honlapján keresztül, így a termelők könnyen nyomon követhetik termelésük feltételeit. A rendszer továbbfejlesztésében a tész szaktanácsadóival és termelőivel együtt dolgoznak. Így került sor idén a növényi mérleg kialakítására és tesztelésére.

Szőriné Zielinska Alicja tanácsadó, Grodan ügyvezető igazgatója a növényi stressz kezelése a zöldséghajtatásban címmel tartott előadásában ismertette a növényi stressz fogalmát és példáit. Részletesen kitért a szárazság stressz formáira, annak megfigyelésére és kezelésére: az öntözés helyes alkalmazására. Kiemelte a túlöntözés problémáját is, ami igen gyakori a korai hajtatási időszakban. A hőmérséklet esetén az alacsony és magas értékek hatását mutatta be a zöldség növények fejlődésére. Bemutatta a biotikus tényezők, kártevők, kórokozók okozta stressz szerepét. Részletezte a stressz kezelésében legfontosabb tápelemek szerepét. Végül felhívta a figyelmet a folyamatos megfigyelés szerepére a stresszkezelésben.

Kujáni Lászlóné, a Növényorvosi Kamara alelnöke Kiskultúrás növényvédő szerek engedélyeztetésének kérdései a hajtatásban című előadása bevezetőjében összefoglalta a hajtatásra jellemző technológiai elemeket, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a növényvédelem szempontjából: hosszú termelési kultúra, folyamatos szedések, rövid élelmiszer várakozási idők jellemzik. Hangsúlyozta, a hajtatásban éppen a sajátosságok miatt is az integrált védekezést kell folytatni! Részletezte a hajtatás számára leghatékonyabb integrált védekezési módszereket, köztük kiemelten a biológiai védekezést. Kitért az előrejelzés szerepére, eszközeit részletesen ismertette. Az integrált szemléletű növényvédelem a hajtató kertészek számára rendelkezésre álló kémiai készítményeinek használatát is bemutatta. Végül ismertette a kiskultúra fogalmát a növényvédelem szempontjából, a szükséghelyzeti készítmények engedélyezési módját, a jelenlegi engedélyezi eljárások során felmerülő jellemző problémákat.

A plenáris előadásokat A zöldséghajtatás időszerű technológiai kérdéseivel foglalkozó Szakmai Fórum követett, melyet Ledóné dr. Darázsi Hajnalka vezető szaktanácsadó, (DélKerTÉSZ) vezetett.

A délutáni beszélgetésen a szaktanácsadók elemezték az idei év tapasztalatait, felhívták a figyelmet a hajtató házakban sorra kerülő munkák szakszerű elvégzésére:

  • Vass Sándor telepvezető helyettes: Áruminőségi problémák és lehetséges okai
    A tész kereskedelmi tevékenységét a termelőktől bekerült árualap minősége határozza meg. Ha a termelő nem figyel oda a termelés egyes elemeire kellő gondossággal és hibás áru kerül be a válogatóba jelentős veszteségek érhetik a tész minden tagját. Ha a fogyasztó is észreveszi a hiányosságokat el fog állni a vásárlástól. Ki kell hangsúlyozni azokat a lehetséges minőségi hibákat, amelyek kevés odafigyeléssel megelőzhetők. Az előadó fajonként, típusonként és termesztési időszakonként ismertette a minőségi követelményeket, bemutatva a jellemző hibákat.
  • Horváth József szaktanácsadó: Újra ültetés vagy visszatörés? Tapasztalatok az őszi fehér- és hegyes erős paprika hajtatásban
    Az őszi fehér és hegyes paprika hajtatása a fűtött fóliaházakban az utóbbi években megváltozott. Egyre több termelő hagy fel a kultúraváltással, inkább július végén visszatöri a tavasszal kiültetett növényeket. Sokféle megoldás figyelhető meg olyankor a fóliákban. Érdemes a tapasztalatokat összefoglalni és megosztani a termelőkkel, tanulva egymástól. Az előadó elemezte a módszer előnyét, hátrányát, bemutatta a különböző visszatörési technikákat, ill. azok hatását a növényre. Összefoglalta a költség és hozam hátterét a technológiának és javaslatot tett a legcélszerűbb változatra.
  • Gulyás János szaktanácsadó: Mire érdemes odafigyelni a növényváltás idején a zöldséghajtatásban?
    A fűtött fóliákban hamarosan a növényváltás következik. Meghatározó munkafolyamat, mivel már az előző kultúra egészségi állapota is befolyásolja a következő növény állomány indulását. Az előadó ismertette azokat a növényvédelmi tennivalókat, amelyek már az idei kultúrában el kell végezni ahhoz, hogy az új ültetés biztonságosan, egészségesen fejlődjön. Az üvegházi termesztésben a kultúraváltásnak szigorú szabályai alakultak ki, erre van szükség a fóliás termesztésben is, így az öntöző rendszer fertőtlenítése és karbantartása is ezekhez az előkészítő munkálatokhoz tartozik.

Lejegyezte: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

Mellékelt előadások: