Immár hagyomány, hogy a hazai kajszitermesztők közössége a szüreti szezon kezdetén szakmai konferencián tárgyalja meg az aktuális problémákat, a résztvevők kicserélik szakmai tapasztalataikat, és a konferenciát kertlátogatás követi. Az idei rendezvény rendhagyó volt, a teljes program a fák alatt zajlott 2020. június 19-én.

A TÉSZ-ÉSZ, a Balaton KER-TÉSZ Szövetkezet és a Boglár-Kert Kft. közös rendezvényére a Somogytúron lévő kajsziültetvénybe szólt a meghívó. Szokás szerint sok szakember gyűlt össze. A tanácskozást Gara Miklós, a Boglár-Kert Kft. ügyvezetője vezette, aki elmondta, hogy ebben az ültetvényben és a környező domboldalakon lévő kajszisokban a tavaszi fagykárok miatt idén a szokásos mennyiségnek csak az egyharmadát szüretelik, egyes fajtákból még ennél is kevesebbet.

Ebben a termesztőkörzetben az elmúlt 40 év során még egyszer sem tapasztaltak ilyen mértékű fagykárt. A virágzási időszakban több hullámban érkezett lehűlések jelentős ritkítást végeztek, a megmaradt gyümölcsök nagyméretűek, és jól értékesíthetők lennének, ha nem jött volna egy jégeső pár nappal korábban, ami alaposan végigverte az ültetvényeket. Mivel azonban máshol is kevés a termés, a kevéssé sérült gyümölcsöket a friss piacra is el tudják adni, a sérültebbek pedig mennek a cefrébe.

Az idei fagyok is megmutatták, hogy milyen nagy jelentősége van a termőhely és a fajták megválasztásának. Míg a Pinkcot fajta fáin 25-30 darab gyümölcs távolról integet egymásnak, a Kiotót idén is ritkítani kellett. A domboldal alján alig van termés, fölfelé haladva látványosan javul a helyzet.

Dr. Szalay László egyetemi docens (SZIE Kertészettudományi Kar) cikkét teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja!

A virágrügyek a terméshozás kulcsszereplői

Alighogy leszüreteltük a kajszit, a legkésőbb érő fajták gyümölcsei pedig még a fán vannak, amikor az idei hajtások oldalán, a levelek hónaljában megkezdődik az új virágrügyek kialakulása, amelyekből a következő évben lesz majd gyümölcs. Addig azonban egy hosszadalmas fejlődési folyamaton mennek keresztül, melynek során számtalan veszély leselkedik rájuk. Megjegyzendő, hogy ez a többi gyümölcsfajnál is nagyon hasonlóan, csak más időbeli lefolyással történik.

A virágrügyek kialakulásához és szabályos fejlődéséhez sok feltételnek kell teljesülni, közülük sok olyan is van, amelyeket a termesztéstechnológiai műveletek során nekünk kell biztosítani. A virágrügyfejlődés első szakasza, az előnyugalom, amely az őszi lombhullásig tart, nagyon víz- és tápanyagigényes időszak a gyümölcsfák életében. A hazai klimatikus viszonyok között ebben az időszakban gyakran előfordulnak aszályos periódusok, amikor öntözéssel kell pótolnunk a hiányzó csapadékot, különben nagyon megsínyli a következő évi termés.

A fa minden élettevékenységéhez, így a virágrügyfejlődéshez is sokféle tápelemre van szükség. Ha valamelyik makro- vagy mikroelem nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre a növény számára, nem tudnak az élettani folyamatok szabályosan lejátszódni. Itt tehát a rendszeres talaj- és levélvizsgálatra alapozott, optimális mennyiségeket biztosító tápanyagpótlásnak van nagy jelentősége. A mikroelemek pótlására is figyeljünk oda, közülük kiemelten fontos a bór (B), amely a generatív folyamatok egyik fő mikroeleme. A virágrügyek kialakulásához fényre is szükség van.

A kajszifák koronájának azon részén, ahová a fát ért összes napfénynek csak kevesebb, mint a fele jut el, nem képződnek virágrügyek. A rendszeres és szakszerű metszés tehát elengedhetetlen a megfelelő terméshozás biztosítása érdekében. A fákon különböző hosszúságú hajtások képződnek. Ezeken nem egyszerre indul el a virágrügyképződés. A rövid hajtásokon korábban, a hosszú hajtásokon később kezdődik a virágrügyek kialakulása.

Azt is tudnunk kell, hogy ha túl sok gyümölcs volt ebben az évben a fákon, túlterheltük azokat, akkor kimerültek az energiakészleteik, és a legoptimálisabb környezeti feltételek ellenére is csak kevés virágrügyet fognak képezni. Ez elindíthat egy szakaszos terméshozási folyamatot (alternanciát), ami nem kívánatos. Itt megint csak a gondos termesztéstechnológia fontosságát kell hangsúlyoznom, amelynek nemcsak a metszés, hanem a gyümölcsritkítás is fontos része. Ha minden rendben ment, a hajtásokon kialakuló virágrügyekben az előnyugalom alatt, az őszi lombhullásig minden virágszerv kezdeménye kialakul, és így várják a telet.

A következő szakasz a mélynyugalom, amelynek során leáll a fejlődés, és csak akkor folytatódik, ha a fa egy bizonyos mennyiségű hideghatást megkapott. A virágrügy biológiai órája tehát ketyeg, és regisztrálja az őt ért hidegegységeket. A fajta genetikailag rögzített, öröklött tulajdonsága, hogy mennyi hidegegységre van szüksége a mélynyugalom feloldódásához. A fajták leírásakor ezt meg szokták adni, de tudnunk kell, hogy ezek becsült, közelítő értékek, arra jók, hogy lássuk a fajták közötti különbségeket. A mélynyugalom megszűnését ugyanis nemcsak a hőmérséklet befolyásolja.

Számos kísérleti eredmény igazolta, hogy sok más környezeti tényező is közrejátszik ebben, úgymint a napfény, a légmozgás, a páratartalom, a fák víz- és tápanyagellátása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Egy sokismeretlenes egyenletről van tehát szó, amelyből ha csak egy tényezőt ragadunk ki, nem kapunk jó megoldást. A kiragadott egyetlen tényezővel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Nem tudjuk pontosan, hogy mely hőmérsékleti tartományok a leghatékonyabbak a mélynyugalom megszüntetése szempontjából. A kajszinál úgy tűnik, hogy a 0 és +7°C közötti hőmérsékleten eltöltött órákat regisztrálja elsősorban a növény.

Hazánkban ez azt jelenti, hogy a termesztésben lévő kajszifajták közül a kis hidegigényűek virágrügyeinek mélynyugalma január közepe táján, a nagy hidegigényűeké január végén, február elején szűnik meg. A gyakorlatban erről könnyen meggyőződhetünk úgy, hogy szobahőmérsékleten hajtatjuk a fákról begyűjtött vesszőket, gallyakat. Amíg mélynyugalomban vannak a virágrügyek, addig nem hajtanak ki a szobában. Amint megszűnik a mélynyugalmuk, egyre több virágrügy hajt ki a vízbe állított vesszőkön és gallyakon. A mélynyugalom azért nagyon fontos a gyümölcsfák életében, mert ez alatt az időszak alatt a legfagytűrőbbek az áttelelő szerveik. A mélynyugalom végén fajtától függően akár -20; -25°C-ot is kibírhatnak.

Amikor viszont kilépnek a mélynyugalomból, és elkezdődik a harmadik, a kényszernyugalmi szakasz, akkor rohamosan elveszítik fagytűrő képességüket. Az is nagy változás a virágrügy életében, hogy ettől kezdve már nem a hideg, hanem a meleg egységeket regisztrálja, és további fejlődését elsősorban ez irányítja, nem elfelejtve, amit a korábbi fejlődési szakaszoknál is említettünk, hogy a fejlődési folyamatokat az összes többi környezeti tényező is befolyásolja. A kényszernyugalom során folytatódik a virágszervek kialakulása a virágrügyekben, hiszen a virágnyílás kezdetére mindennek készen kell lenni. Amikor a virágrügy a megkapta a szükséges melegmennyiséget, akkor kezdődik a virágzás.

A fajta, genotípus számára a kivirágzáshoz szükséges melegegységek kiszámítására is sokan tettek kísérletet, és vannak ezzel kapcsolatos kalkulációk. A bizonytalanságot itt is ugyanaz okozza, amit a korábbi fejlődési szakasznál említettünk, nevezetesen, hogy nem lehet egy környezeti tényezőt kiragadni a sok közül.

Felmerül a kérdés, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja ezeket a fejlődési folyamatokat? Sajnos azt kell mondanunk, hogy a kajszi szempontjából nem éppen kedvezően. Az egyik fő probléma, hogy növekednek az átlagostól eltérő, extrém időjárási események. Gyakran tapasztaljuk, hogy januárban van tavasz és márciusban tél. A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül a kajszi reagál talán a legérzékenyebben a környezeti tényezők megváltozására. Az lenne jó számára, ha ősszel fokozatos lehűlés, télen folyamatos hideg, de nem túl hideg, tavasszal pedig fokozatos felmelegedés lenne, nagyobb kilengések nélkül. Ilyen viszonyokat szokott meg őshazájában, Kínában.

A fő probléma a kényszernyugalmi időszakban és a virágzás idején van, de az őszi és a téli szélsőségek is okozhatnak károkat. Ha szokatlanul enyhe idő van a kényszernyugalmi időszakban, az nagymértékben fölgyorsítja a virágrügyek fejlődését, és ezzel párhuzamosan nagyon gyorsan elveszítik fagytűrő képességüket. Ha ezután erőteljes lehűlések következnek, azok súlyos fagykárosodást okozhatnak. A virágzási idő is fokozatosan korábbra tolódik, ami szintén nagyon káros, mert a virágzás alatt már nagyon érzékenyek a fagyokra a különböző szervek.

Szentpéteri Tamás szaktanácsadó a nemzetközi helyzetről adott áttekintést. Nemcsak nálunk, hanem a mediterrán térségben is jelentős fagykárok voltak, ezért ott is kevés a kajszi idén. A mediterrán térségben is csak a szokásos termés 20-40%-át szüretelik a kajszitermesztők. Ausztria és Németország kajsziültetvényeiben is szállított fagy tizedelte a termést. Nem győzik hangsúlyozni a külföldi kollégák sem a termőhely és a fajták kiválasztásának fontosságát. A magasabb tengerszint felett fekvő ültetvényekben, és olyan domboldalakon, ahonnan le tud folyni a hideg levegő, jobb a termésbiztonság.

A fajták közötti különbségek is megmutatkoztak idén. Hogy csak néhány példát említsünk, a Pricia, a Rubista, a Mediabel, a Kioto és a Bergeval elég jól bírták a fagyokat, míg a Tsunami, a Pinkcot és még néhány nagyon divatos új fajta meglehetősen fagyérzékenynek bizonyult. A külföldi kollégák szerint a leghatékonyabb fagyvédelmi módszerek a fagyvédő öntözés vagy a fagyvédelmi gyertyák alkalmazása (parafin vagy fabrikett töltettel) de ezek szállított fagy ellen nem jelentenek hatásos védelmet, 12 km/h szélsebesség fölött nem javasolják ezek működtetését.

Szó esett az árak várható alakulásáról, növényvédelmi problémákról és a virágrügyfejlődésről is. Ez utóbbiról külön keretes cikkünkben olvashatnak részletesen. A konzultáció után Gara Miklós és Gara Júlia kalauzolta az érdeklődőket az ültetvényekben, ahol további szakmai részletkérdésekről cseréltek eszmét.