A FruitVeB Profiktól-Profiknak című rendezvénysorozatának első állomásaként Szigetszentmiklóson került megrendezésre a szilvatermesztési szakmai nap 2019. január 15-én.

A szakmai nap keretében a Rajnavidék-Pfalzi Kutató és Szaktanácsadó állomás munkatársa, a szilvatermesztés szakértője, Peter Hilsendegen egész napos esemény keretében a szilvával kapcsolatos összes kérdésre igyekezett választ adni, az alanyhasználattól kezdve a fajták tulajdonságain át a különböző termesztéstechnológiai elemekkel kapcsolatos tudnivalókig. A résztvevők kérdéseiket már az előadások alatt feltehették, így több esetben élénk szakmai vita alakult ki, a technikai részletek megvitatása késő estébe nyúlt.

A szilva termesztésének költségei jórészt a korona kialakító és fenntartó metszésére, valamint a betakarításra fordítódnak, ezek a nyereségességet nagyban meghatározó tényezők. Hilsendegen úr szerint azonban az a tapasztalat, hogy a termesztők mégsem ez alapján választanak művelésmódot. A hatékony és jövedelmező termesztéshez már a telepítés előtt meg kell határozni a megtermelt gyümölcs felhasználási célját, mivel nem mindegy, hogy kézzel vagy géppel tervezzük a betakarítást. A termelési cél és környezeti adottságok pontos ismeretében célszerű megválasztani a művelésmódot.

A frisspiaci szilva esetében a metszés és a gyümölcs ritkítás jól gépesíthető folyamatok, de a szedés mindenképpen kézzel kell, hogy történjen. A gépi metszés keskeny lombfalat igényel, amiben a ritkítás könnyen elvégezhető elektromos kézi rázóeszközök segítségével. A jövőben a munkaerőhiány okozta problémák miatt biztosan nagyobb szerepet kapnak majd az automatikus, szenzorokkal vezérelt rendszerek, de a gazdaságilag elfogadható műszaki megoldások még elég távolinak tűnnek a német szakember szerint.

A korona kialakításához nagyon fontos ismerni két tényezőt: az egyik a termőhelyi adottságok, a másik a fajták növekedési tulajdonságai. A szilvafajták növekedése nagyon változatos, a korona lehet laza, sűrű, jellemzően felfelé törő (Presenta, Katinka, Hanita, Franzi) vagy széthajló (Jojo, Toptaste, Tophit Plus, Moni). A fölfelé törő fajták elsűrűsödhetnek, erre ügyelni kell, mivel sűrű koronából nehezebb szedni a gyümölcsöt és idővel a fa fel is kopaszodik. Ferde sövény kialakításához kifejezetten előnyös ez a tulajdonság, száraz homoktalajokon kifejezetten ajánlott koronaforma, a térállás 5 x 3 méter. Az orsó koronaformát 4-5 x 2-3 méteres térállásban lehet jól használni, szárazabb talajokra való. A csapadékosabb, erős talajú területeken tányér korona is kialakítható, 5-6 x 3-4 méteres térállásban.

A metszés időzítése két szempontból is nagyon fontos: a növekedési válasz és kórokozók okozta betegségek nem mindegy, mikor történik. A Pseudomonas és Cytospora gombák a téli időszakban fertőznek, ezért ezt az időszakot célszerű kerülni. Nehéz, de érdemes megpróbálni úgy időzíteni, hogy a metszést követő napokban még száraz legyen az időjárás. A téli mélynyugalmi állapot feloldódásával erős növekedésre lehet számítani, ezért minél később végezzük a metszést, annál gyengébb a növekedési válasz.

Metszéskor az árnyékoló koronarészeket kell eltávolítani, a korona szerkezetének megfelelően. Ha nem tudunk hajtórügyre vagy oldalvesszőre visszavágni, a felkopaszodás elkerülésére hagyjunk hosszú csapot a fán, ezen új növekmény alakul ki. Ügyelni kell arra, hogy ez a csap elég hosszú legyen ahhoz, hogy ne száradjon vissza és legyenek rajta hajtórügyek, különben esetleg csak termést hoz a következő évben és aztán pusztul el.

Fontos, hogy a metszés már a telepítést követően a koronaformának megfelelő részek meghagyásával történjen. A szilva metszése következetességet igényel, és minden évben kell végezni valamilyen metszési munkát. A később nehezen javítható hibák elkerülése érdekében szükség esetén a szép, terméssel jól berakódó ágakat sem szabad kímélni.

A szakmai nap során különös érdeklődés övezte a gyökérmetszés témakörét. Az előadó szerint a tenyészidő végén, de még aktív fotoszintézis mellett célszerű elvégezni, így a levágott gyökérrészekbe már nem jut tápanyag, amit a fa elraktározhatna. Február vége után nem érdemes gyökérmetszést végezni, mert az a kihajtásra és a virágzásra lenne negatív hatással. Virágzás előtt és után két héttel a gyökerek bolygatása szigorúan tilos, mert a fa lerúgja a gyümölcskezdeményeket – hangsúlyozta Hilsendegen úr.

A gyökérmetszést egyik évben egyik, másik évben másik oldalon végezzük, ferdén álló késsel. A kés mélysége és a törzstől való távolsága azonos legyen. A sarjadzást nem tartják különösebb problémának, több a gyökérmetszéssel nyert előny, mint a sarjak eltávolításával szerzett plusz munka.

Az erős növekedés visszafogott tápanyagellátással és öntözéssel, valamint nyári metszéssel is csökkenthető. Fokozatosan, évről évre kell dolgozni az erős növekedés ellen, az ültetvény egyensúlyára ügyelve.

Horváth Csilla nyomán