Bár az orosz almatermő terület az utóbbi pár évben enyhén növekvő tendenciát mutat, az import még mindig fontos tényező az ország ellátásában. Egy friss jelentés szerint a hivatalosan 2,35 millió tonnás fogyasztásnak csak körülbelül a kétharmadát képes fedezni a belföldi termelés. Termésmennyiség tekintetében csökkenő a tendencia. A 2020/2021-es szezonban az alma termésmennyisége 1,54 millió tonna körül várható, szemben az előző évi 1,78 millió tonnával és az azt megelőző év 1,61 millió tonnás mennyiségével. (Megj.: Ez a mennyiségi csökkenés a termőterület növekedésével ellentétes, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt pár év nagyívű fejlesztéseinek keretében létesült ültetvények még valószínűleg nem fordultak termőre.)

Az egészséges táplálkozás iránti fogékonyság a Covid-19 járvány következtében erősödött, ami a gyümölcsfogyasztás növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor a gyümölcsfogyasztás szorosan összefügg a háztartások bevételeivel és a piaci árakkal, a rendelkezésre álló jövedelem pedig 2014. óta csökken Oroszországban. Habár volt némi növekedés 2018-ban és 2019-ben, az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2020-ra 3 százalékos visszaesést jósol.

A 2014-ben bevezetett embargó és az orosz válaszlépések következtében az Európai Unióból és az Ameriki Egyesült Államokból sem lehet frisspiaci almát exportálni Oroszországba. Az orosz kormányzat egy nagyszabású, 311 milliárd rubel (4,2 mrd USD) keretösszegű agrártámogatási program keretében ösztönzi új almaültetvények létesítését és fenntartását is. A támogatási program keretében a kertészeti vállalkozások nem csak az új ültetvények telepítéséhez kapnak támogatást. Tároló-raktározó és egyéb gazdasági létesítmények és nemesítési központok létrehozása esetén a tőkebefektetés 20 százalékát az állam a program keretében megtéríti. Ezek mellett kedvezményes rövid lejáratú hiteleket biztosít üzemanyag és inputanyag beszerzéshez, valamint egyéb működéshez szükséges költségekhez és kedvezményes beruházási hiteleket nyújt meglévő hűtőtárolók korszerűsítéséhez, valamint újak építéséhez.

Az orosz kertészeti szektor azonban még mindig hiányt szenved megfelelően termelékeny növényanyagból. Az orosz Agrárminisztérium adatai szerint 2018-ban 24 millió növényt állítottak elő, ebből 15 millió volt a gyümölcstermő növények szaporítóanyaga. Ugyanebben az évben Oroszország 25 millió növényt, 2019 első felében pedig már 21 millió növényt importált. Kevés az üzemi ültetvények ellátására szakosodott faiskola, a szaporítóanyag minősége pedig hozamok, télállóság, szárazságtűrés és betegségellenállóság tekintetében továbbra is alacsony.

Az orosz almatermesztés fejlődése ellenére az ország mennyiségi tekintetben még mindig a világ legnagyobb almaimportőre. A júliussal kezdődő 2019/2020 évi kereskedelmi szezonban az import 750 570 tonna volt, ami 5 százalékkal kevesebb az előző évadban külföldről behozott mennyiségnél. Azonban az import értékében 15 százalékos növekedés látszik, mivel a fő beszállítók árai emelkedtek. A legnagyobb beszállítók Moldávia, Szerbia és Azerbajdzsán, a három ország a teljes orosz almaimport 60 százalékát adják.

1. táblázat: Az orosz étkezési alma importjának alakulása 2017-2020 között beszállító országonként (tonna) az USDA Trade adatai alapján

Az előrejelzések szerint a 2020/2021 kereskedelmi szezonban az orosz almaimportnál 8 százalékos növekedés várható, ami a belföldi termelés visszaesésének köszönhető. 2020 július-augusztusában az import 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest és a várakozások szerint a növekvő tendencia a szezon végéig megmarad, ha nem is végig lesz ilyen mértékű. Az ok egyszerű, a belföldi termelésű alma télen és tavasszal már kevésbé elérhető.

Mi történhet az orosz almapiacon?

Érdekes lehet, hogy Oroszország honnan szerzi majd be az étkezési almát a következő téli hónapokban. Kína korábban nagy beszállítója volt az országnak, azonban az utóbbi években a kínai almaexport teljesen összeomlott. Ennek okai pontosan nem ismertek, lehet, hogy az ellátási oldalon voltak problémák, Kína nem tudta az igényeknek megfelelően szervezni a szállításokat. Előfordulhat az is, hogy az áru kifizetésével voltak problémák, az orosz fél nem teljesített időben. De az is lehet, hogy Kína inkább az ázsiai és csendes-óceáni térség piacaira helyezte át a fókuszt.

Törökország a jelenlegi barátságos orosz-török viszony köszönhetően nagy teret nyert, így az Oroszországba történő szállítások növekedése nem lenne meglepő. Lengyelország még mindig szállít az orosz piacra, ehhez Fehéroroszországot használja, hogy az Európai Unió tagállamaival szemben fennálló kereskedelmi tilalmat kijátssza. Ehhez egyébként az orosz vezetés is asszisztál, ha máshogy nem, hát azzal, hogy szemet huny (erről bővebben a cikk második felében). Az idei évben viszont probléma, hogy étkezési almából kevesebb van, így a megnövekedett orosz mennyiségi igény pedig felfelé hajtja az árat.

A múltban az orosz fogyasztók elfogadták az olcsóbb, alacsonyabb minőségű almát. Aztán ez később változott és a minőségi igények a nyugat-európai fogyasztókéval közel azonos szintet értek el. Azonban az orosz háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével ismét bekövetkezhet az, hogy az alacsonyabb minőségnek is lesz helye az étkezési piacon. Ez azonban hatással lehet az ipari feldolgozásra kerülő alma árára és mennyiségére is, még az Unió tagállamaiban is.  

Virágzik a kertészeti termékek illegális importja

„Színház az egész világ…” mondja Shakespeare az Ahogy tetszik című művében és úgy tűnik, ez az orosz importtilalomra is vonatkozik. Októberben a Rosselkhoznadzor (kb. a NÉBIH orosz megfelelője) fehérorosz származási jelölésű körteszállítmányt zárolt. A lefolytatott vizsgálat során kiderült, hogy a Fehérorosz Állami Vetőmag- és Növényegészségügyi Főfelügyelőség által kiállított kísérőpapírok szerint egy Szczutin térségében található ültetvényről származó tételek valójában lengyel eredetűek. Erre a következtetésre az után jutottak, hogy a gyümölcsöt tartalmazó göngyölegeken hiányosan eltávolított lengyel eredetre utaló jelöléseket találtak.

Az eset egyáltalán nem újdonság, a lengyel áru Fehéroroszországban történő átcímkézése, átcsomagolása évek óta zajlik, nagy valószínűséggel az illetékes hatóságok tudtával. Oroszország időről időre egy-egy kisebb szállítmány elfogásával és látványos megsemmisítésével igyekszik példát statuálni, de ezek az akciók leginkább csak a hírcsatornák kameráinak szólnak. Az, hogy az orosz kormányzat és a hatóságok általában véve is hajlamosak szemet hunyni az illegális kereskedelem felett, valószínűleg a történelmi múltnak köszönhető. Hiszen az illegális kereskedelem szigorú üldözésével fennáll a veszélye annak, hogy az üzletek polcai üresen maradnak. A szovjet éra kellemetlen emlékeinek ilyen jellegű felidézése pedig nem lehet alternatíva a vezetés számára. Bár az ország komoly erőfeszítéseket tesz a zöldség-gyümölcs termelés növelésére, az önellátás biztosítása még odébb van.

Fehéroroszország még mindig fekete szerepben?

Az orosz embargó és az ellenintézkedések bevezetése után Fehéroroszország egyfajta megmentőként szerepelt, a rajta átfolyó nagy árumennyiség révén sikerült biztosítani az orosz piac zavartalan ellátását. 2015-ben hivatalosan is 500 ezer tonna körüli mennyiségű alma és körülbelül 50 ezer tonna körte került fehérorosz közreműködéssel Oroszországba. A bevezetett kereskedelmi intézkedések kijátszásával érvelők kifogásai nyomán aztán a hivatalos mennyiségek lassan apadni kezdtek és Oroszország nyíltan más piacok felé is fordult. A Rosselkhoznadzor 2019 tavaszán még ideiglenes tilalmat is elrendelt a Fehéroroszországból származó alma és körte importjára, növényegészségügyi hiányosságokra hivatkozva. Ez azonban valószínűleg csak a fentebb említett színház része, legalábbis az alábbi adatok alapján erre következtethetünk.

Fehéroroszország lakossága 9,5 millió fő. Az ország éves almatermése egy átlagos évben 400-500 ezer tonna körül van, rekord évben, mint a 2018-as volt, elérheti a 700 000 tonnát. A hivatalos termelési és import adatokat nézve azt feltételezhetjük, hogy az ország lakossága igencsak kedveli az almát, hiszen 70 kg feletti az egy főre jutó éves fogyasztás. Felmérések szerint azonban a valóságban ez 23 kg körül van (megj.: ami egyébként világviszonylatban az almafogyasztási rangsor elejére, a 12. hely környékére helyezi az országot). A termelési és import adatok azt mutatják, hogy Fehéroroszországban az utóbbi években 800 ezer és 1,1 millió tonna alma fordult meg évente. Az export adatok és a belföldi feltételezett fogyasztási adatok összevetése alapján így úgy tűnik, évente körülbelül 500 ezer tonna alma gazdátlanul eltűnik valahol a rendszerben. Az orosz almafogyasztási szokások alapján pedig – melyek nagyon hasonlóak a fehérorosz lakosságéhoz – arra következtethetünk, hogy a 144,5 milliós országban az e cikk elején is említett hivatalos 2,35 millió tonnás éves mennyiséghez képest lényegesen több almára van igény…

(források: IHS Markit, USDA Trade, FAO)

összeállította: Hunyadi István / FruitVeB