2018. május 28-31. között hazai gyümölcstermelők kis csoportja utazott Lengyelországba, hogy a lengyel alma és meggy termesztéssel megismerkedjen. Az utazás a FruitVeB szervezésében zajlott, a szakmai program összeállításában a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és az AgroFresh lengyelországi képviselői voltak segítségünkre. A körút alkalmával volt alkalmunk betekintést nyerni a krakkói nagybani piac működésébe, meglátogattunk egy alma termeléssel, tárolással és kereskedelemmel foglalkozó termelői csoport központját és ültetvényeit, valamint megismerhettük egy kizárólag lengyel tájfajtával foglalkozó meggytermelőket összefogó szervezet működését.

1. nap: látogatás a krakkói Rybitwy Kereskedelmi Központban

Az utazás első napján a krakkói nagybani piacot, a Rybitwy Kereskedelmi Központot látogattuk meg. A kereskedelmi központ 1991-ben kezdte meg működését. Mára egész Lengyelország fontos kereskedelmi csomópontjává nőtte ki magát. A piac tulajdonosa egy magán vállalkozás, az efekt SA gazdasági társaság (Korporacja Gospodarcza efekt SA). Állandó üzlethelységgel körülbelül 200 vállalkozás rendelkezik, a nyitott területen pedig 300-400 termelő kínálja termékeit.

A hét hektáron elterülő piac működése eltérő a nálunk megszokottól. A kereskedés a hét minden napján éjjel-nappal folyik, bár intenzitása napszakhoz mérten változik. Nappal is elég sok az eladó és a vevő, de a piac éjszaka éli igazán az életét. Nagyon kevés a szabály és az üzemeltetők gyakorlatilag nem ellenőriznek semmit. A behajtási pénz megfizetése után a személyautótól a hűtőkamionig bármilyen járművel be lehet menni a központ területére. Azt, hogy az illető árut hozott vagy árut visz, nem kérdezik. Mérlegelés nincs, ezért fogalma sincs senkinek, milyen árutömeg mozog és cserél gazdát a piacon. Nálunk szokatlan, de itt a lakossági vásárlók is bemehetnek a piac területére, akár gyalogosan is, mivel a személybejárók állandóan nyitva és ellenőrzés nélkül állnak. Becslések szerint naponta 1 000 – 1 200 ’’civil’’ vásárló látogat ki a piacra.

A legfontosabb szabály, hogy a zöldség és a gyümölcs kereskedelmét térben elkülönítik. A piac területének egyik felén csak zöldséget, másik felén csak gyümölcsöt lehet árulni. Ezt igyekeznek is betartatni, több kevesebb sikerrel. Az infrastruktúra egyszerű, a piactér nagy része lényegében egy aszfaltozott parkoló, éjszaka kivilágítva. Az árucsere túlnyomó része közvetlenül a szállítójárművekről történik, itt általában a termelőktől, esetleg a termelőktől árut összevásárló és azt kínáló kisebb kereskedőktől lehet vásárolni. A hazai nagybani piacoktól eltérően az üzemeltetők nem végeznek ár figyelést, de azért informálisan tájékozódnak az árakról. A piac vezetője elmondta, hogy most terveznek bevezetni egy egyszerű ár figyelő szolgáltatást, mivel igény mutatkozik rá.

Néhány zöldség-gyümölcs kereskedelemre szakosodott vállalkozás irodája is megtalálható a piac területén. Ezek a vállalkozások rendelkeznek kisebb-nagyobb kapacitású raktárakkal, hűtőtárolókkal. Általánosan jellemző rájuk, hogy magasabb minőségű áruval foglalkoznak. Náluk elég sok a szezonon kívüli termék melyet import útján szereznek be.

A piacon nem csak friss zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek, de megtalálhatóak itt a különböző feldolgozott termékek (savanyúságok, saláták, stb.) is. Ezek mellett más élelmiszerek (tojás, friss és feldolgozott halak, tejtermékek) valamint egyéb árucsoportok (háztartási cikkek, kozmetikumok, papír-írószer, édesség, cigaretta) is kaphatók a piac területén. Növényvédőszer-nagykereskedés is működik, ahol a növényvédő szerek mellett vetőmagok, műtrágyák, fóliák és egyéb kertészeti anyagok, eszközök is beszerezhetők.

A piacon kissé balkáni hangulat uralkodik, a számunkra rendezetlennek tűnő területet bejárva az volt az érzésünk, hogy az üzemeltetőknek még sok tanulnivalójuk van, ha igazi szolgáltatókká akarnak válni.

(folyt. köv.)

Hunyadi István – szakmai igazgató