Lengyelországban 2011 óta idén jelentették a legkisebb átmenőkészletet 2011 óta, amikor még nem üzemeltek az Európai Uniós támogatásból létesült hűtőtárolók. Április elején még 329 ezer tonna alma volt raktáron, de a hirtelen megugró kereslet miatt magasra szöktek az árak. Olyan nagy volt a belföldi igény a friss gyümölcsre, hogy még a lokálisan kevésbé népszerű fajták, mint például a Gloster ára is jelentősen nőtt.
A május 1-i adatok szerint a teljes európai almakészlet 1,124 millió tonnára tehető, ami 340 ezer tonnával kevesebb a 2019. év azonos időpontjában jelentettnél. Egyes országokban még mindig jelentős készletek vannak. Például Olaszországban még 352 ezer tonna alma van raktáron, de az előző év azonos időszakában ott is bőven félmillió tonna feletti készletek voltak. A most raktáron lévő mennyiség kevesebb, mint a tíz éves átlag (388 ezer tonna). Franciaországban szintén kisebb a rendelkezésre álló betárolt volumen: a 230 ezer tonna körüli mennyiség körülbelül 50 ezer tonnával marad el a tízéves átlagtól.
Az idei termés betakarításáig még körülbelül három hónap van hátra. Ez azt jelenti, hogy ha júniusban is marad a készletek csökkenésének jelenlegi üteme, akkor Lengyelországban teljesen elfogy a tárolt alma. Így a legnagyobb európai termelő importra szorul majd, ha el akarja látni a belpiaci igényeket.
Európai almaár körkép (2020. június 1.)
A 2019-es mérsékelt uniós almatermés – ami 20%-kal maradt el a 2018-astól, és 11%-kal az öt éves átlagtól – miatt az idei év tavaszának almaárai 30%-kal múlják felül az utolsó 5 éves referencia időszak árait gyakorlatilag az összes uniós országban. A drágulás májusban különösen nagy mértékű volt, áprilisban az öt éves átlagárhoz képest még csak 23%-kal került többe a gyümölcs. Tavaly augusztus elsején, azaz a 2019/2020 almapiaci év kezdő napján a 2018-as készletek még relatíve magas szintet mutattak. Azonban hatásuk igen csekély volt, mivel volumen a teljes betakarított új termésnek mindössze 4,6%-át tette ki. Már 2019 decemberében látszott, hogy a készletek 7 éves mélypontra süllyedtek. A nagy termelő országok mindegyikében drágább a gyümölcs, mint 2019-ben, az egyetlen kivétel Franciaország – ennek oka, hogy a kisebb európai uniós mennyiség ellenére a franciáknál a betakarított mennyiség nőtt 2018-hoz képest.
Az EastFruit elemzői szerint a május 25-31. közötti héten (22. hét) az európai almapiacokon nem történtek nagy jelentőségű vagy váratlan események, a korábbi hetekben a nagy termelő országokban kirajzolódó markáns árnövekedés tovább folytatódott. A kelet-európai régióban a raktáron lévő 2019-es termés szinte teljesen elfogyott a piacokról, helyette már az idei új termés jelent meg. Érdekes jelenség, hogy bár az alma ára új rekordokat döntöget Lengyelországban, Ukrajnában és Oroszországban is (tehát a nem kifejezetten magas életszínvonalú országokban), mégis az almát keresik leginkább a vásárlók, óriási a kereslet. Az EastFruit piaci elemzői szerint a változékony időjárási viszonyok ellenére is hamarosan nagy volumenben jelennek majd meg a piacokon a bogyósok, ami hagyományosan az alma árának csökkenését vonja majd maga után – ez jelen helyzetben azt jelentheti, hogy a historikusan magas almaárak „bezuhannak”.
Ezen a héten Ukrajnából jelentették almánál a legnagyobb árnövekedést, és ez várhatóan a következő hetekben is így marad majd. A Golden Delicious ára 25%-kal, míg a többi fajtáé átlagosan 17%-kal nőtt az előző héthez képest. Piaci szereplők egyöntetű véleménye szerint az árnövekedés az importált árukra korlátozódott, amelyek döntő hányada Lengyelországból érkezett az országba. Ugyanezek a piaci szereplők azt is megjegyzik, hogy a zömében lengyel árukészlet ára nem véletlenül kúszott magasabbra: kiváló minőségével magasan kiemelkedett az ukrán közepes vagy alacsony minőségű almák közül. Oroszországban az árnövekedés szerényebb, 5-10% közötti volt, és a vásárlók a legtöbbet a Fuji fajtából vásároltak.
(források: IEG Vu Agribussiness Intelligence, European Commission)
Fordította: Kocsis Márton