Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója

A szakmai napon elhangzott előadások az uniós szintű növényvédő szer hatóanyag kivonások folyamatát, következményeit és az olyan lehetséges helyettesítő vagy alternatív megoldásokat helyezték a fókuszba, amelyek a növényvédelmi szempontok mellett a fogyasztói elvárásoknak és a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A rendezvényre március 20-án került sor Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályán.

Növényvédőszer-engedélyezés, fogyatkozó hatóanyagok

 A növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó kedvezőtlen bizottsági döntések hátterét elemezve dr. Nagy Géza (növényvédelmi referens, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) A növényvédő szerek engedélyezésében bekövetkező változások hatása a károsítók elleni védekezésben gyümölcsöseinkben című előadásában elmondta, hogy az okok között gyakran az szerepel, hogy kicsi a tagállami kapacitás, ezért nehéz szakmai szempontok alapján megváltoztatni az értékelési folyamatot. A megoldást az jelenthetné, ha kockázatelemző csoportok jönnének létre, és ezek folytatnának tárgyalásokat a bizottsági ülés előtt.

Dr. Nagy Géza a növényvédő szerek engedélyezésében bekövetkező változások hatásait ismertette

Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét a körültekintő tájékozódás szükségességére növényvédő szerek felhasználására vonatkozó megváltozott előírásokkal kapcsolatban. Előfordul ugyanis, hogy nem elég vagy nem a legfrissebb a készítmény címkéjén található információ, az aktuális módosítások – amelyek például a dózist, a kezelésszámot, a várakozási időt érintik – az engedélyokiratokban találhatók meg.

Az elmúlt évek során a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló hatóanyag-csoportok szűkülése figyelhető meg, bizonyos kultúrákban komoly gondot okozva (pl. csonthéjasok): a kártevők elleni védekezésben felhasználható rovarnövekedést szabályozó anyagok számában csökkenés figyelhető meg és az atkaölő szerek sem érhetők el kellő mennyiségben, a kórokozók elleni kontakt készítmények felhasználása szigorodott, továbbá itt említhető meg a réz alkalmazásának kérdése, amely 4000 g/év mennyiségben engedélyezett, ám egy új javaslat szerint hétéves periódusokra lenne célszerű tervezni, ekkor a határérték 28.000 g/7 év lenne.

A növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó előírások más területeken is tovább szigorodnak. Egyrészt a nagy élelmiszerláncok a szermaradékok tekintetében szigorúbb előírások irányába mozdultak el, másrészt egyre gyakrabban kell a méhkímélő technológiák kötelező előírásainak megfelelni. A felhasználható hatóanyagok, hatóanyag-csoportok számának csökkenése fokozza a rezisztencia kialakulásának kockázatát. A változó helyzet kezelése sokrétű, ide tartozik az integrált szemléletű termesztéstől a szakmai hozzáértésen és az alacsony kockázatú anyagok alkalmazásán át a kijuttatástechnológiáig sok minden.

Ehhez kapcsolódóan újdonság a lombfal-felülethez igazított dózis megjelenése. A magas növésű kultúrákban (gyümölcs, szőlő, támrendszeres zöldség) a kijuttatandó növényvédő szer mennyisége nem területre, hanem lombfelületre van megadva. A megfelelő dózis meghatározását táblázatok segítik, hiszen nemcsak az ültetvények között, hanem a vegetációs időn belül is nagy különbségek lehetnek.

Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek témakörben Szalkai Gábor(ügyvezető, Növényvédelmi Szövetség) osztotta meg gondolatait. Egy-egy hatóanyag kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, 10-15 éves folyamat és nagy költséggel jár, 2-300 millió euró befektetést igényel. Ahhoz, hogy a felhasználókhoz eljuthassanak az új növényvédő szerek az EU regisztráció során meg kell felelnie az EFSA konzervatív, veszély alapú értékelésén, keresztül kell menni a sokszor elhúzódó bizottsági döntéshozatalon. A zonális értékelésen is átesett hatóanyagok a nemzeti hatóságok hivatalos vizsgálataiba kerülnek.

Szalkai Gábor a hatóanyag-engedélyeztetés folyamata kapcsán hazánk zónamódosítási törekvéseinek hátterét mutatta be

Az EU engedélyeztetési rendszer hatása a növényvédő szerek nemzeti engedélyezésére kapcsán Szalkai Gábor kiemelte, hogy bár Magyarország a központi zónába (Central Zone) tartozik, a klímaváltozás miatt nem passzol már teljesen ide, nem vagyunk Németországhoz vagy Nagy-Britanniához hasonlíthatók az éghajlat tekintetében, inkább a déli zóna lenne számunkra megfelelő. Szükség lenne arra, hogy a Bizottság elfogadja hazánk zónamódosítási törekvéseit.

A szűkülő növényvédőszer-kínálat jelentette nehézségeken túl pozitív folyamatok is megfigyelhetők. A hazai növényvédelem számára nagy jelentőségű az a kezdeményezés, amely arra irányul, hogy ne csak egyes állatbetegségek fellépése ellen, hanem bizonyos növényi károsítók megjelenése esetén is támogatást igényelhessenek a gazdálkodók a védekezéshez. Az Agrárminisztérium idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvényekben az FD fitoplazma terjedésének megakadályozására az amerikai szőlőkabóca ellen kijuttatott növényvédő szer vételárához.

A ragadozó atkákról se feledkezzünk meg

A fitofág atkák elleni védekezés lehetőségei csökkenő hatóanyag-választék mellett címmel dr. Szabó Árpád (egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem) az EU-ban, Magyarországon és a hazai gyümölcsösökben engedélyezett atkaölő szereket mutatta be, majd a ragadozó atkák szerepét, a gyakoribb fajok földrajzi előfordulását ismertette.

Kiemelte, hogy szőlőben és almában fenpiroximát, a tebufenpirád, a hexythiazox, a spirodiklofen, az etoxazol és az abamektin hatóanyag alkalmazható, szilvában viszont nagyon szűk a hatóanyag-kínálat, csupán fenpiroximát és az abamektinhasználható. További perspektivikus hatóanyagok a gyümölcsösökben a növekedésgátló spirotetramat és flufenzin, a mitokondriális respirációt gátló cyflumetofen, valamint az idegi hatáshelyű milbemektin.

Dr. Szabó Árpád a fitofág atkák elleni védekezésről beszélt

Az atkaölő szer választása során egyik legfontosabb szempont, hogy milyen fejlődési alakok ellen szeretnénk védekezni. A takácsatkaféléknél nem figyelhető meg rajzásgörbe, májustól szeptemberig folyamatosan jelen vannak a népességben a tojások, a fiatalkori mozgó alakok (lárva, nimfa) és a kifejlett egyedek. A mozgó alakok ellen az Ortus 5 SC (fenpiroxamát) és a Pyranica 20 WP (tebufenpirád), míg a tojások és fiatalkori lárvák pusztítására a Nissorun 10 WP (hexythiazox), az Envidor 240 SC (spirodiklofen), a Zoom 11 SC (etoxazol), valamint a Vermitec Pro (abamektin) ajánlott. Az előadó kiemelte a felhasznált hatóanyagok váltott használatának szükségességét a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében. Mivel kevés a rendelkezésre álló hatóanyag – különösen a szilva esetében – sokszor nehéz megfelelni ennek a szempontnak.

Amikor szabadszemmel észreveszünk a növényen az atkakártételt, az a jéghegy csúcsa, ekkor már elmulasztottuk az ideális védekezési időpontot. Éppen ezért az okszerű védekezés előfeltétele a mintavétel, a megfigyelés. A piros gyümölcsfa takácsatka esetében, biológiájából adódóan – tojás alakban telel – virágzás előtt érdemes a kezelést megfontolni, ugyanis csak ekkor áll elő az a helyzet, hogy a népesség csupán lárvákból áll. Bármelyik készítményt választhatjuk ekkor, hiszen mindegyik rendelkezik lárvaölő hatással. A tojások pusztítására az olajos lemosó készítmények is hatékonyak.

A fitofág atkák elleni integrált védekezés részét képezik a biológiai megoldások, így a ragadozó atkák tevékenységének támogatása is. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a hagyományos, felhagyott, a bio és az AKG-s almaültetvényekben a Phytoseiidae ragadozó atkák egyedsűrűségében nem volt különbség. Az, hogy a bio kezelésű almásban sem volt több, arra utal, hogy e fajok egyedszámát a táplálék mennyisége határozza meg.

Arra a kérdésre pedig, hogy a hagyományos ültetvényben miért nem volt kevesebb az a válasz, hogy a ragadozó atkák is ki tudnak szelektálódni a növényvédő szeres kezelések hatására, ez viszont a fajspektrum szűküléséhez vezet, amit a megfigyelések teljes mértékben alá is támasztottak. A szőlőültetvényekben (nyolc borvidéken több százat vizsgáltak) is mindenütt jelen vannak a ragadozó atkák, a hegy- és dombvidék jellemző faja a Typhlodromus pyri, míg az alföldi területeken az Amblyseius andersoni a leggyakoribb faj.

A kajszi növényvédelmének kulcsfontosságú elemei

A hatóanyag-kivonások a kajszi védelmében nem okoztak nagy változást – kezdte dr. Pénzes Béla (egyetemi tanár, Szent István Egyetem) a kajszi növényvédelmi technológiájának bemutatását a változások tükrében. Ennek az az oka, hogy amúgy is kevés a felhasználható hatóanyag és növényvédő szer a kajszi védelmére. Ami viszont változott, az klíma, valamint a kórokozók és kártevők együttese. A kajszi termőkorú ültetvényének növényvédelmében három fontos sarokpont van. Az első a sziromlevelet fertőző monilínia elleni virágvédelem, a második az apiognomóniás betegség visszaszorítását célzó lombvédelem és a harmadik a sztigminiás, valamint monilíniás betegség, továbbá a gyümölcsmolyok ellen alkalmazott gyümölcsvédelem.

Dr. Pénzes Béla a kajszi növényvédelmét érintő változásokat foglalta össze

A monilíniával (Monilia laxa) fertőzött gyümölcsmúmiákon kora tavasszal még a kajszi nyugalmi állapotában beindul a konídiumképződés. Amennyiben a betegség továbbterjedéséhez szükséges körülmények kialakulnak (kórokozó jelenléte, sziromlevél, nedvesség) a konídium megfertőzi a sziromlevelet. Ebből adódóan a monilínia elleni védekezés tulajdonképpen egyenlő a sziromlevél védelmével. A kórokozó a fertőzés helyén fruktifikál először, majd a hajtástengelyt fertőzi meg, ahol viszont a további növekedése korlátozott. 2018-ban országos szinten egyre nagyobb problémát okozott egy másik monilínia faj a M. fructicola terjedése, amelynek az a jellegzetessége, hogy a fertőzés kialakulásához nincsen szüksége sebre, az ép szövetet is meg tudja betegíteni.

Erre a kórokozóra virágzás után, az intenzív gyümölcsnövekedés időszakában is fokozottan figyelni kell. A monilínia fajok ellen az ergoszterin bioszintézist gátló hatóanyagok használhatók fel. Az apiognomónia betegség elkerülése érdekében a lombhigiénére, a lehullott levelek szakszerű kezelésére szükséges kellő gondot fordítani, hiszen a kórokozó innen fertőzi lombfakadás után a fiatal leveleket.

A sztigminás betegség tünetei a gyümölcsön jelentkeznek, a kajszifajták érzékenységében nagy különbségek tapasztalhatók. Az utóbbi években egyre gyakrabban lehet találkozni a kajszi tafrinával, ennek növényvédelmi jelentősége pillanatnyilag nincs. A kórokozók sorában a Xanthomonas arbiricola pv. prunibaktériumot is meg kell említeni, illetve az abiotikus káros hatást a napégést, amely az elmúlt öt év során jelent meg, és vált egyre gyakoribbá. A kajszi esetében a kártevőkkel viszonylag kevesebb gond van. A barackmoly elleni védekezést a megfigyelésre alapozott lárvák elleni egyszeri kezelés megoldhatja.

A ritkításról sem szabad megfeledkezni, hiszen az egymáshoz érő gyümölcsök közé nem jut be a növényvédő szer, így a permetezés hatékonysága nem lesz megfelelő. A fajtaszerkezetet, illetve a klímát érintő változások a kajszi kártevőegyüttesére is hatással vannak. Példaként említhető, hogy a ’Harcot’ fajtán megjelent a tündérrózsa-levéltetű vagy, hogy a ’Robada’ fajtán a mandula-levéltetű, de számolni kell a kajszitermesztőknek az amerikai lepkekabócával és az ázsiai márványos poloskával is. Végül a kajszi gutaütésről volt szó, amelynek kórokozói a tudomány mai állása szerint a Cytospora cincta gomba, a Pseudomonas syringae baktérium és a ’Candidatus’ Phytoplazma prunorum fitoplazma.

A levélbolhák közül a szilva-levélbolha imágók 7%-a tartalmazta a ’Candidatus’ Phytoplazma prunorum kórokozót, és az sem kizárt, hogy a galagonya-levélbolha, amelynek 3%-ából sikerült kimutatni a fitopazmát, szintén a vektora. A kajszipusztulásnak a gutaütésen kívül más okai is lehetnek, így az alany-nemes összeférhetetlensége, a fitoftórás megbetegedés, termesztéstechnikai hibák, illetve a hibás gyomirtás is a fák elhalásához vezethet.

A lakosság körében is jól ismert ázsiai márványospoloska

A távol-keleti eredetű faj 2013 óta van jelen térségünkben. Először a nagyvárosok lakói találkoztak vele, majd igazolható mezőgazdasági és kertészeti kártevővé vált, ahogy az imént szó volt róla a kajsziültetvényekre is rátalált. A széles tápnövénykörrel rendelkező ázsiai márványospoloska főként a növények generatív részein táplálkozik. A termesztett növények közül számos veszélyeztetett kultúra felsorolható. A gyümölcsök közül különösen kedveli az almát, körtét, őszibarackot és nektarint, a mogyorót és szőlőt.

Az almán besüppedő foltokat és a húsállományra kiterjedő rothadást okoz, a körtén szintén besüppedő foltok, illetve a gyümölcsök torzulása jelzi a táplálkozás nyomát. Az őszibarackon és nektarinon ugyanúgy a besüppedő foltok és a gyümölcshúsra kiterjedő barnulás a jellegzetes kárkép. Mivel a lakosság körében és a mezőgazdaságban is sok gondot okozó faj tömeges szaporodásáról van szó, nagy erőkkel folyik az ellene való védekezési módszerek kidolgozása. A jól kialakított csapdázás eredményei alapján határozható majd meg a védekezési küszöbérték.

Dr. Vétek Gábor az ázsiai márványospoloska elleni védekezés területét érintő fejlesztésekről nyújtott áttekintést

Dr. Vétek Gábor (egyetemi docens, Szent István Egyetem) Az ázsiai márványospoloska elleni védekezés jelenlegi lehetőségei és a fejlesztések iránya című előadásában ismertette e címeres poloska csapdázásának módjait. Léteznek egyszerű karóra szerelt diszpenzerrel ellátott ragacslapos csapdák, fára szerelhetők és piramis típusúak is. Az aggregációs feromonos és a szexferomonos csapdák összehasonlításakor az aggregációs előnyeként az állapítható meg, hogy a hímek mellett a nőstényeket és a lárvákat is vonzzák. Mégsem alkalmas ez az eljárás tömegcsapdázásra, mert az aggregációs hormon azt az információt hordozza, hogy egy kb. 10 m-es átmérőjű térrészbe gyűljenek össze az állatok.

Ennek következtében ezen a területen jelentősebb kártétel alakulhat ki. Megoldás az lehetne, hogy a szegélyre helyezett aggregációs csapda által odacsalogatott egyedeket vegyszeres kezeléssel pusztítják el. Hazánkban e csapdatípus még nem szerezhető be. A védekezési módszereknek egy új iránya a piretroidokkal impregnált háló használata, amelyeket eredetileg a maláriát terjesztő szúnyogok távoltartására fejlesztettek ki.

Felmerül a biológiai védekezés lehetősége is. A tojásokat pusztító Trissolcus japonicus szamurájdarázs az egyik szóba jöhető faj, hátránya, hogy idegenhonos (ázsiai), valamint nem specialista parazitoid. A másik faj, az Anastatus bifasciatus szintén tojásfürkész, Magyarországon őshonos. Egyelőre sajnos nincsen csodaszer a kezünkben az ázsiai márványospoloska ellen, a témában intenzív kutatások zajlanak.

Növényvédelmi megoldások gyümölcsöstermesztőknek

Az integrált növényvédelem a különböző védekezési technikák olyan összehangolt kombinációja, amely egyszerre tartja szem előtt a környezetvédelmi szempontokat, az egészséges élelmiszer-előállítás kritériumait és a termelés eredményességét, jövedelmezőségét. A szakmai napon a hatékony kémiai és a biológiai védekezést lehetővé tevő legújabb fejlesztésekkel, technológiai javaslatokkal ismerkedhettek meg a résztvevők.

A Syngenta a felelős és fenntartható növényvédőszer-használat mellett elkötelezett vállalat – Interra® Farm program –, amelyhez elengedhetetlennek tartják az együttműködést, a párbeszéd folytatását az engedélyező hatóságokkal, a szakmaközi szervezetekkel és a társadalommal. Fontos ez azért is, mert egy növényvédő szer biológiai hatékonyságának csak 50%-a adódik a hatóanyagból a másik fele a szakmai tudáshoz, az emberi tényezőhöz és az alkalmazástechnikához kötődik. A gyártók felelősségi körébe tartozik az is, hogy kifejlesztett hatóanyag felhasználhatóvá, felhasználóbaráttá váljon, azaz kijuttatható legyen, a permetcsepp oda és akkor kerüljön, ahol és amikor az indokolt.

Ehhez van szükség a formulációra, amelynek választási szempontjait elemezve első helyen találjuk azt, hogy biztonságos legyen a környezetre és a felhasználóra, a hatékonyság kérdésköre csak ezután következik. A 2019-es Syngenta szőlő-gyümölcs növényvédőszer-ajánlatában a készítmények széles köre található meg. A jövőt megalapozó fejlesztések a növényfelismerő rendszerekre, a növény-egészségügyi szenzorokra és a környezetfüggő kijuttatási rendszerekre fókuszálnak.

A Biocont Magyarország Kft. olyan biológiai megoldásokkal áll a gyümölcstermesztők rendelkezésére, amelyekkel a mezőgazdasági termelés környezetpusztító hatásait – a hatékonyság megtartása mellett – mérsékelni lehet. Az ökológiai technológiák jól illeszkednek mind az élelmiszerláncok által bevezetett egyre szigorodó másodlagos minőségbiztosítási rendszerekhez, mind a konvencionális és az integrált gyümölcstermesztési eljárásokba. Ezek közé sorolható a gyümölcsmolyok ellen alkalmazható feromon légtértelítést biztosító Isomate termékcsalád, a lombrágó hernyók ellen használható, gyomorméregként ható mikrobiológiai szervezetek használata (Bacillus thüringiensis var. kurstakihatóanyagot tartalmazó DiPel DF) és a növényi kivonat alapú készítmények (a vedlés- és táplálkozásgátló NeemAzal, a természetes piretrum tartalmú Piretro Natura).

A gyümölcskultúrákban használható legújabb BASF gombaölő szer fejlesztések című prezentációban elsőként a Co-Crystal technológiával készült Faban® 500 SC gombaölő szerről volt szó. E technológia lényege az, hogy rácsszerkezetben rögzítik a hatóanyagot azért, hogy magasabb hőmérsékleten se illanjon el hamar, elnyújtott hatástartamot biztosítson. A BASF kínálatában a varasodás ellen ajánlott kontakt és szisztemikus hatású Delan® Pro a rezisztencia kialakulásának kockázata nélkül használható, hiszen három hatáshelyű készítmény.

Az almába, körtébe kínált varasodás és lisztharmat ellen alkalmazható Dagonis®terméket hazánkban elsőként engedélyezték lombfalafelület alapú dozírozással. A legújabb 2021-re várható azol típusú fungicid a több kultúrában felhasználható, kiemelkedő hatékonysággal és szelektivitásssal rendelkező Revysol.

Az Agroterm Kft. is ismertette a gyümölcsösökbe ajánlott növényvédőszer- és műtrágyakínálatát. Levél- és talajtrágyázásra a kalcium-poliszulfid tartalmú Peretrix Ca+S műtrágyát javasolják. E készítmény mérsékli a talajba adagolt N-műtrágyák hatóanyagának veszteségét, ami a talajlakó mikroorganizmusok élettevékenysége következtében alakulhat ki. A kalcium-poliszulfid és kapszaicin tartalmú vadkárcsökkentő készítmény különösen napraforgóban és nyúlkár ellen ajánlott, megjelenése jövőre várható. Az Agroterm Kft. különböző kiszerelési méretekben kapható, a környezeti stresszfaktorok elleni tűrőképességet fokozó növénykondicionáló készítményei között megtalálható a Huminag Super és a Huminag Super Alga. A legújabb fejlesztés pedig egy levendula és narancsolaj tartalmú készítmény.

A Corteva AgriscienceTM almatermesztőknek szóló teljes növényvédelmi ajánlatát bemutatta, amelyből kiemelt helyen szerepelt az almafalisztharmat és varasodás elleni kiváló hatékonyságú, lokálszisztemikus és transzlamináris mozgású Fontelis®20 SC, amely preventív és kuratív hatással is rendelkezik. A hazánkban egyik legbiztonságosabb rovarölő készítmény, a Runner, jól illeszthető a környezetgazdálkodás gyakorlatába, hiszen a molykártevőkre specifikusan hat, a hasznos szervezeteket megkíméli. A Systhane 20 EW almafa varasodás és lisztharmat elleni felszívódó készítmény, amely csonthéjasokban monília és meggy antarknózis visszaszorítására is kiváló hatású. A tripszek ellen egyedi hatással rendelkező spinozád hatóanyagú LaserTM többek között almamoly és foltosszárnyú muslica gyérítésére is alkalmazható. A baktérium eredetű hatóanyaggal rendelkező rezisztenciatörő készítmény biotermesztésben is felhasználható.

A Bayer CropScience az új Sivanto® prime rovarölő szerét mutatta be. Szívókártevők ellen kiváló hatással rendelkezik, a vírusvektorok pusztításával a betegségek terjedését is csökkenti. A Bayer által felfedezett flupiradifuronhatóanyagú rovarölő szer szisztemikus, felszívódó szer, de kontakt és transzlamináris hatása is van. Virágzásban is alkalmazható, reziszenciakezelés új eszköze. Gyors hatású, a kártevők táplálkozását szinte azonnal megszűnteti. Az integrált szemléletű növényvédelmi technológiába jól illeszthető, mert kíméli a ragadozó atkákat, a levéltetű predátorokat és a vértetű-fürkészeket.

Arra a kérdésre, hogy miért javasolható az alma védelmére a készítmény az előadó három indokot sorolt fel: egyrészt nő a zöld és a szürke alma-levéltetű jelentősége, másrészt egyéb virágzáskori kártevővel szemben is gyérítő hatással rendelkezik, harmadrészt arra biztosan számíthatunk, hogy levéltetű minden évben elő fog fordulni. Fontos tudni azt is, hogy egy vegetációs időszakban egyszer lehet használni.


Forrás: https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/kevesebb-hatoanyag-uj-karositok-a-gyumolcsosok-novenyvedelmenek-idoszeru-kerdesei