Az időjárás és a virágzás előrehaladása

A gyümölcsfajok vegetációja és ezzel együtt virágzása szokatlanul korán, mintegy 10-14 nappal az átlagosnak tekinthető időszak előtt indult. Az elmúlt évi közepes termésből eredő kisebb leterheltség és a tavalyi kedvező időjárás okán az idei virágzás erőssége a legtöbb termőhelyen, illetve gyümölcsfajnál jó volt, egyes esetekben kifejezetten erős is, ami kedvező alapot szolgáltat egy jó idei terméshez.

Az időjárás április 06-ig viszonylag kedvezően alakult. A méhjárás ezen időszakig – így az ez előtt virágzó fajok/fajták megporzása és kötődése – jónak minősíthető. Ezt követően az időjárás alakulása kedvezőtlen fordulatot vett: döntően hűvös vagy kifejezetten hideg és többnyire szeles, részben csapadékos időjárás uralkodott. Ez valamelyest negatívan érintette a cseresznye, a meggy, a szilva és a körte megporzását, és bizonyára erőteljesebben az almát, mert az alma döntően ezen rossz időjárási körülmények között virágzott. Ebben az időszakban szokatlanul lassú, vonatott volt a virágzás, a virágok termékenyülését pedig ronthatják a hűvös, fényszegény nappalok és a hideg éjszakák.

Tavaszi fagyok

Magyarországon az európai helyzettől eltérően nem elsősorban az április 19-én érkező, sarkvidéki eredetű hidegfront hozott erős fagyokat. Az északi és az észak-keleti országrészben március végén és április folyamán már ezt megelőzően 4-5 alkalommal kialakultak éjszakai fagyok, 1,0-4,5 °C közötti lehűlésekkel, illetve volt még további 3-4 olyan éjszaka, amikor a hőmérséklet – térségenként eltérően – enyhén a fagypont alá vagy annak közelébe süllyedt. Az ország középső részén és a Dunántúlon hasonló mértékű fagyok kevésbé voltak tapasztalhatók.

A Dunántúl déli, dél-nyugati és észak-nyugati részében április 21-én hajnalban – az északi sarkvidékről érkező hidegfront hátterébenalakultak ki helyenként 0,5-2,5 °C közötti hőmérsékletek (a keleti országrészben ekkor nem zuhant fagypont alá a hőmérséklet), továbbá ugyanitt egyes termesztőkörzetekben hasonló lehűlések voltak még április 30-án is.

Károk, lehetséges következmények

A méhjárásra, azaz a megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen – április 06. és 24. közötti időszak – hűvös, szeles időjárási viszonyai az ország teljes területén tapasztalhatóak voltak, de más-más súllyal esnek latba termőtájanként és gyümölcsfajonként. A jelenlegi ismeretek szerint úgy tűnik, hogy részben lesz hatással a később virágzó északi és észak-keleti termesztőkörzetek terméskötődésére, elsősorban a cseresznye és az alma esetében, de döntő befolyása az országos szinten mérhető termésre valószínűsíthetően nem lesz.

A fagyok mértékében és időtartamában jelentős eltérések voltak termőtájanként, illetve termesztőkörzetenként – a domborzati viszonyoktól, talajadottságoktól, stb. függően, ennél fogva általánosítható kárkép nem rajzolható ki még egy-egy szűkebb mikrokörzetről sem.

Az északi és észak-keleti régióban kialakuló március 27-ei és az április 12-ei fagyok már érzékeny állapotban érintették a csonthéjasokat (virágzás előtti állapot, illetve virágzás), de még nem okozhattak érdemi problémát az almánál. Az április 18-ai hajnali fagyok a legérzékenyebb stádiumban (kisgyümölcs) érték a csonthéjasokat, és közel hasonlóan érzékeny fenológiai stádiumban (teljes virágzás) az almát. Az április 21-ei – főleg Dunántúli – fagyok elsősorban a csonthéjasok és a körte, másodsorban az alma terméseredményeit befolyásolhatják negatívan.

Az elmúlt egy hónap minden időjárási elemét egy rendszerben kezelve kell a lehetséges következményeket értékelni, melyek az alábbiak lehetnek:

  • rossz termékenyülés és/vagy rossz terméskötődésből eredő esetleges terméskiesés;
  • a szokásosnál jóval nagyobb mértékű tisztuló gyümölcshullás a következő hetekben;
  • fagy okozta, közvetlen virág- vagy terméskár.

Utóbbi jelenség jelenleg elsősorban az északi, az észak-keleti, a dél-nyugat dunántúli és az észak-nyugat dunántúli országrész egyes termesztőkörzeteiben érzékelhető erőteljesebben. A terméscsökkenést eredményező jelenségek fajtól, azon belül fajtától, továbbá ültetvénytől (kondíció, technológia, stb.), valamint termőtájtól és még azon belül településtől függően is nagyon eltérő intenzitással jelentkeznek, illetve fognak jelentkezni a következő hetekben. A jelenlegi állapot szerint semmilyen felelősségteljes nyilatkozatot nem lehet tenni abban a vonatkozásban, hogy ezen időjárási körülmények végeredményben milyen hatással lesznek a termésre. A várható termésről pontosabb képet leghamarabb 2-3 hét múlva (a gyümölcshullás lezajlódása után) lehet alkotni. Bizonyosan vannak olyan termesztőkörzetek, ahol lesz érdemi terméskárosodás, de az országos termésre kifejtett hatás jelenleg nem becsülhető.

Áttételes következtetések

Az idei és a 2011 óta szinte minden évben megismétlődő tavaszi fagyok most már felhívják arra a Döntéshozók figyelmét, hogy a fagyvédelem kérdésében teljes paradigmaváltásnak kell bekövetkeznie a szakmapolitikában. Hathatósan segíteni kell az aktív és passzív fagyvédelmi technológiák terjedését, mert több olyan szabályozási kérdés van, mely jelenleg gátja a fagyvédelmi módszerek terjedésének.

Az európai helyzet rövid áttekintése

Az európai helyzet értékelése az eddig rendelkezésre álló, de mértékadó német, osztrák és holland információkra alapoz. A vártnál jóval nagyobb mértékű lehűlés miatt (április 19/20. és 20/21. éjszaka 4,0 – 6,0 °C alakult ki, nagyon hosszú ideig) jelentős károk következtek be Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban a körte- és almatermésben. Főleg a dél-németországi területeken nagyon jelentős károk vannak az alma és a csonthéjasok termésében. Ausztriában (Steiermark) szinte teljes terméskieséssel számolnak a csonthéjasok és közepes veszteséggel az alma esetében. Szlovéniában szinte totális terméskiesés van az almában. Dél-Tirolban is jelentős hozamveszteséggel számolnak a fagyvédelmi önözéssel nem védett területeken. Lengyelországban is voltak erős lehűlések, jelentős károk érték a virágzás végén és kisgyümölcs állapotban lévő meggyet és cseresznyét, illetve számottevő a virágkár az almában, különös tekintettel a legkorábban virágzó Idared fajtára. Összegezve megállapítható, hogy a meghatározó gyümölcstermelő országokban jelentős terméskiesésekkel számolnak, de felhívják rá mindenhol a figyelmet, hogy mérvadó képet csak néhány hét elteltével lehet látni!

Budapest, 2017. május 02.

Ledó Ferenc
FruitVeB elnök
Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB, ÉKASZ
alelnök
Dr. Takács Ferenc
ÉKASZ elnök