Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés…

„Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés…”

Az írott médiában az elmúlt napokban újra napirendre került az öntözés és az öntözés engedélyezésének kérdése, és hangzottak el olyan állítások is, miszerint szakmai szervezeteink nem kívántak nyilatkozni az ügyben. A FruitVeB és az ÉKASZ az elmúlt években (évtizedben) minden szakmai fórumon hangoztatta, hogy klimatikus adottságaink miatt eredményes zöldség-gyümölcs termelést Magyarországon csak öntözött körülmények között lehet folytatni.

Az öntözés ügyét a zöldség-gyümölcs ágazatban működő terméktanácsok kiemelt súllyal kezelik, alapvetően két ok miatt:

  • A versenytársakhoz képest fennálló technológiai és technikai lemaradásunk egyik legfőbb oka éppen az öntözés hiánya. Ennek ellenére az árutermelésben a zöldségfélék termőterületének 65-70%-a, míg a gyümölcsültetvényeknek mindössze 15-20%-a öntözhető.
  • Mezőgazdaságunkban az öntözött területek (mely a mezőgazdasági terület mintegy 2%-a) nagyobb részét még így is a zöldség- és gyümölcstermő felületek adják, így az öntözés problémája talán legjelentősebben minket terhel.

Gazdáinknak minden évben számos – és egyre több – időjárási viszontagsággal kell megküzdeniük, egyre gyakrabban sújtanak bennünket jégkárok, tavaszi fagykárok és nyári aszályok. Az ágazatunkban évente átlagosan 20-30 milliárd Ft kárt okozó tavaszi fagyok és a 15-25 milliárd Ft kárt előidéző jégverések ellen nagyon korlátosak a védekezési lehetőségek, míg a csapadékhiány ellen nagyon egyszerűen és hatékonyan lehetne védekezni: öntözéssel!

Ennek azonban jelenleg – és már régóta – legnagyobb gátja az öntözés erősen túlbürokratizált, értelmetlenül túlszabályozott, a kertészek érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezete, ahol gyakran több évbe kerül – vagy nem is lehet – öntözési vízjogi engedélyhez jutni. Különösen értelmetlennek tűnik az öntözés nehezítése, korlátozása úgy, hogy európai viszonylatban is bőségesek a felszíni és felszín alatti vízkészleteink, melynek egyébként – a lakossági vízfogyasztással ellentétben – elenyésző részét használja a kertészet, illetve a mezőgazdaság. Az öntözés ellehetetlenítésével – teljesen értelmetlen és a racionalitás tökéletes ellentétét tükröző módon – éppen a legprofibb gazdaságainkat tesszük tönkre, mivel ők azok, akik magas színvonalú, öntözéses gazdálkodást folytatnak jelenleg is.

Emiatt érte el sok ezer gazda elkeseredettsége és felháborodottsága mára azt az ingerküszöböt, hogy az öntözés ügyével most már foglalkoznia kell mindenkinek! A helyzet fenntarthatatlan, és további megoldatlansága, vagy netán romlása esetén most már reális veszély, hogy több ezer – és éppen a legprofibb – zöldség-gyümölcs termelő gazdaság hagyhat fel a termeléssel, mellyel egyben munkahelyek tízezreit is elveszítjük! Továbbá ahelyett, hogy nőne a belföldi ellátás biztonsága a Magyarországon termesztett zöldség-gyümölcs fajokból, inkább az import termékek felfutása várható és tovább csökken az export árualap is. Öntözés nélkül a gazdák a feldolgozóipart sem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal.

Tiszteletben tartjuk a természetet, a környezetet, hiszen mi abban élünk és azzal együtt dolgozunk évtizedek, évszázadok óta, és nem várunk elvtelen támogatást, de dolgozni szeretnénk, amihez azonban megfelelő szabályozó környezetet kell teremteni.

Budapest, 2017. április 20.

Fruitveb, Ékasz