A közel-keleti válság elhúzódása egyre komolyabb bizonytalanságot okoz a holland kertészeti ágazatban, különösen az inputanyagok elérhetősége, valamint a tartósan magas gázárak miatt.
A holland agrár- és élelmezésügyi minisztérium közelmúltbeli egyeztetésén a szakmai szervezetek és az ellátási lánc szereplői arra hívták fel a figyelmet, hogy a közel-keleti térségből származó vagy azon áthaladó alapanyagok ellátása súlyos akadályokat szenvedhet. A Wageningeni Egyetem és a Rabobank elemzése szerint a holland kertészeti ágazat különösen érzékeny a műtrágyák, csomagolóanyagok és növényvédő szerek árának és szállításának zavaraira, mivel ezek jelentős része a Közel-Keletről érkezik.
A gázpiaci helyzet jelenleg viszonylag stabil, és sok hajtató gazdaság még fixáras szerződések alapján vásárol energiát, ami rövid távon mérsékli a költségnövekedést. Ennek ellenére az üvegházi termelés átlagos energiaköltsége máris mintegy 2,8%-kal emelkedett. A probléma súlya majd akkor válik igazán érezhetővé, amikor a jelenlegi szerződések lejárnak – sok esetben 2026 végén vagy 2027-ben –, és a termelők kénytelenek lesznek magasabb árakon újratárgyalni energiaellátásukat. A korábbi évek energiahatékonysági beruházásai, például a geotermikus rendszerek és a hulladékhő hasznosítása, ugyanakkor részben ellensúlyozzák a drágulást.
Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem tudnak átállni fenntarthatóbb energiaforrásokra, a magas gázárak komoly versenyképességi kockázatot jelentenek. A Glastuinbouw Nederland ezért vizsgálja, milyen kompenzációs lehetőségek érhetők el az új uniós állami támogatási csomag keretében, amelyért a szervezet aktívan lobbizik Brüsszelben.
A kombinált hő- és villamosenergia-termelő (CHP) rendszerek jövedelmezősége is nyomás alá kerül, ha a gázárak tartósan magasak maradnak. Ez nemcsak az északnyugat-európai üvegházi zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztést érinti, hanem a holland villamosenergia-rendszer stabilitását is. A CHP-berendezések ugyanis a holland áramfogyasztás több mint 8%-át biztosítják hálózati betáplálással, különösen akkor, amikor az időjárásfüggő megújuló energiaforrások termelése csekély. A dráguló energia így a hálózat kiegyensúlyozottságát is veszélyezteti.
A minisztérium meglátása szerint az élelmiszer-ellátást rövid távon nem fenyegeti veszély, de az év második felében a szupermarketek már jelentős áremelkedésre számítanak. Az üvegházi zöldségek esetében a drágulás várhatóan mérsékeltebb lesz, mint a tömegáruk – például a búza vagy a kukorica – piacán, ugyanakkor a termelői jövedelmezőség világszerte romlik, ami visszafoghatja a beruházásokat és a kibocsátást. A holland fogyasztók számára az ellátás biztonsága egyelőre nem jelent problémát, de a sérülékenyebb társadalmi csoportok számára az élelmiszerek megfizethetősége fokozott figyelmet igényel.
A világ más térségeiben ugyanakkor jelentősen nő az ellátási zavarok kialakulásának kockázata. Még akkor is, ha a közel-keleti konfliktus gyorsan rendeződne, a gazdasági hatások és az árnyomás legalább két évig érezhetők maradnak. A holland kertészeti ágazat ezért továbbra is az energiaátmenetre, az ellátási lánc biztonságára és a teljes rendszer ellenálló képességének növelésére összpontosít. A Glastuinbouw Nederland folyamatos kapcsolatban áll az uniós és a holland döntéshozókkal, és figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.
A cikkhez szemlézett írások:
Greenhouse sector faces long-term impact from Middle East crisis
Kapcsolódó cikkek:
Ukrajna: az energiahatékonyság vált a zöldségtárolás kulcskérdésévé
