A tavaszi fagyok és az aszály miatt jelentősen kevesebb, ezért drágább is lehet idén a cseresznye

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján úgy tűnik, a jó évjáratok 15 – 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadára lehet számítani. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 – 30 százalékkal is magasabb lehet.

A jelentős terméskiesés okai az időjárási tényezőkben keresendők. A március közepe és május közepe közötti időszak példátlanul sok fagyos éjszakával telt, melyek közül öt vagy hat esetben is meglehetősen nagy mértékű volt a lehűlés.  A fagyok következtében jelentős virág- és terméskárok keletkeztek. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán, június közepe előtt érő fajtáknál, a középidejű és kései, június végén, július elején érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak.

A hazai cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indul. Az első, jelentősebb mennyiségben termesztett korai fajta a Bigarreau Burlat, ennek betakarítása általában május végén zajlik. Az idén a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt jelenleg egy szűk hetes csúszásban van a szezon.

Az utóbbi egy hétben érkező, és az előrejelzések alapján a következő egy hétben is várható folyamatos esőzések miatt azonban akár további mennyiségi és minőségi károkra lehet számítani, amivel tovább csökkentheti az egyébként is szűkös hazai kínálatot. A cseresznye az érés időszakában ugyanis kifejezetten érzékeny a csapadékra. Tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, ami értékesíthetetlenné teszi a terméket.

A cseresznye magyarországi termőterülete az elmúlt évtizedben számottevően megnövekedett, az ezredforduló környéki 1 000 hektárról mára körülbelül 3 000 hektárra. Nagyobb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben találhatók.

Az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3 – 4 milliárd forint között van. A cseresznye 3 – 4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból, termőterület, termésmennyiség és termelési érték vonatkozásában egyaránt.

A termés 80 – 90 százaléka általában belföldi piacra kerül, a fennmaradó hányad kerül exportra, döntően a szomszédos országokba. Az importált cseresznye mennyisége nem jelentős, csupán választékbővítő szerepe van és persze drágább is.

FruitVeB