Átmeneti növekedés ellenére a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának kilátásai továbbra is kedvezőtlenek az Európai Unióban.
A legfrissebb fogyasztási tendenciákra alapozott következtetések – amelyeket a Freshfel Europe a tagállamok tendenciáinak áttekintése révén vitatott meg – az EU lakosságának 75%-át lefedik. A fogyasztás növekedésének nagyon pozitív lendülete ellenére számos akadály súlyosan befolyásolja az európai fogyasztók egészségesebb és fenntarthatóbb étrend felé való elmozdulását.
A Freshfel Europe fogyasztási megfigyeléseinek legfrissebb megállapításaiból kiderül, hogy a friss termékek átlagos fogyasztása 2021-ben átlagosan 364 g/fő/nap volt, de ez a szám akár 10%-kal is csökkenhet a 2022-es év végleges adatai szerint. Ez különösen azért aggasztó, mivel jóval a WHO által javasolt 400 grammos minimum ajánlás alatt marad. Ezeket a számokat elsősorban az ezredfordulón születettek és a legfiatalabb generációk – a jövő fogyasztói – alacsony fogyasztása határozza meg. A nehéz gazdasági körülmények között az alacsony jövedelműek fogyasztása is különösen aggasztó. A fogyasztók tájékoztatása és bevonása az egészséges, megfizethető és fenntartható étrend választása érdekében nemcsak a Freshfel Europe, hanem az EuroCommerce (kis- és nagykereskedelmi ágazatot képviselő szervezet) és a BEUC (fogyasztói szervezet) is prioritásként határozta meg.
Az ukrajnai háborút követő, valamennyi tagállamot sújtó gazdasági válság és a világban tapasztalható növekvő protekcionizmus súlyosan érinti a fogyasztók vásárlóerejét, valamint korlátozza az élelmiszerekre fordított kiadásaikat. Válság idején ezek a fogyasztók hajlamosak a kevésbé egészséges táplálkozás felé fordulni, amelyről úgy vélik, hogy energiatakarékosabb és olcsóbb élelmiszereket kínál. Philippe Binard, a Freshfel Europe általános küldöttje hangsúlyozta: “A fogyasztók alapvetően tévesen ítélik meg a szupermarketek polcain lévő gyümölcsök és zöldségek árát. A gyümölcsök és zöldségek a legolcsóbb termékek és vitathatatlan egészségügyi és környezeti előnyökkel rendelkeznek. A friss fogyasztásra szánt termékek ára és értéke egyaránt nagyon vonzó az élelmiszer-kínálatban. Más élelmiszer kategóriákkal összehasonlítva a gyümölcs- és zöldségárak emelkedése alacsonyabb volt az átlagos inflációnál. A napi 5 adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend vagy a tányér felének gyümölcsökkel és zöldségekkel való megtöltése személyenként napi 1 vagy 2 euróval érhető el. Összehasonlításképpen, a társadalombiztosítási közkiadások tekintetében az egészségtelen táplálkozás költsége kétszerese a teljes élelmiszerpiaci értéknek, ami a Világgazdasági Fórum szerint 6 billió euró társadalombiztonsági kiadásnak felel meg az EU-ban.”
Az ágazatnak át kell hidalnia a friss fogyasztásra szánt termékek előnyeivel kapcsolatos tudatosság és a hatóságok, valamint a fogyasztók által végrehajtandó konkrét intézkedések közötti szakadékot. Az Eurostat felmérése szerint az EU-ban a fogyasztók mindössze 12%-a éri el a napi 5 adagot és riasztó, hogy 33 százalékuk nem eszik minden nap gyümölcsöt és zöldséget. Fontos, hogy a COVID-19 járvány idején a fogyasztók megújult érdeklődésére építve időt szánjanak a gyümölcsök és zöldségek széles választékának előkészítésére, főzésére és fogyasztására.
A friss termékek bizonyítottan az élelmiszer-kínálat alapvető szegmensét képezik, továbbá részét képezik az Európai zöld megállapodás (hozzájárulás a szén-dioxid-semlegességhez és az alacsony CO2-kibocsátáshoz), a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégia és az Európai rákellenes terv (a gyümölcsök és zöldségek megelőző szerepe a nem fertőző betegségekben) célkitűzéseinek.
Binard úr megjegyezte: “Sajnálatos módon a politikai döntéshozók nem következetesek e stratégiák végrehajtásában, valamint nem elég célratörőek az intézkedéseikhez, amelyeknek a friss termékeket kellene a stratégiáik sikerének alapvető mozgatórugójaként használniuk.” Az Y és Z generációra irányuló hatékony promóciós politika, valamint az alfa generáció számára az iskolai oktatási programok alapvető fontosságúak. Az ágazatnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy a fogyasztókat támogassa a friss termékek egészségügyi előnyeivel kapcsolatos tudatosságukban, hogy konkrét étkezési magatartássá alakítsák. Emellett a fogyasztókkal való jobb kommunikáció a társadalmi aggodalmakkal, az árral és az imázs téves megítélésével kapcsolatos elvárásokról továbbra is kulcsfontosságú marad, miközben vonzó ízeket, változatos és elérhető termékeket kell kínálni. Ez az ágazat alapvető felelőssége a többi élelmiszerkategóriával való versenyben.
A legfrissebb fogyasztási tendenciák azt mutatják, hogy a fogyasztás szintje csökkenőben van. A fogyasztók vásárlóerejét az infláció és a magas háztartási energiaszámlák erősen befolyásolják. Ez megváltoztatja a vásárlási szokásokat a prémium minőségű és biotermékek helyett az akciók és az akciós árak keresése, valamint a vásárlási mennyiségek csökkenésének irányába. Binard úr hangsúlyozta: “Ebben a változó környezetben fontos, hogy továbbra is értéket teremtsünk termékeink számára, annak ellenére, hogy a fogyasztók számára az ár válik az egyetlen prioritássá. A friss termékek megfizethetőségére emlékeztetni kell a fogyasztókat, más élelmiszerekhez viszonyítva olcsó és egészséges opcióként kell őket kínálni. A fogyasztóknak is ki kell venniük a részüket a termelők és az ellátási lánc más szereplőinek növekvő költségeiből, hogy garantálni lehessen az alapvető fontosságú gyümölcs- és zöldségágazat jövedelmezőségét és túlélését.”
2021-ben a friss gyümölcs- és zöldségpiac mérete 75 millió tonna volt, amelyből 11,6 millió tonna Olaszországban, 11 millió tonna Németországban, 10 millió tonna Franciaországban, 9 millió tonna Spanyolországban és 7,2 millió tonna Lengyelországban került termelésre. Európában a leginkább fogyasztott gyümölcsök az alma, a banán, a narancs, a csemegeszőlő és az őszibarack/nektarin, míg az áfonya az a szegmens, amely a legdinamikusabban növekszik számos tagállamban, például Németországban és Lengyelországban. A zöldségek esetében a paradicsom, a káposztafélék, a sárgarépa, az uborka és a paprika a leginkább fogyasztott termékek.
A Freshfel Europe tagjai a fogyasztás legfrissebb mozgatórugóinak áttekintése során megerősítették, hogy az elmúlt hónapokban Európa-szerte az ár befolyásolta a fogyasztók döntését és a fogyasztók kevesebb élelmiszert vásárolnak. Binard úr tovább pontosította: “Ez a tendencia hatással van a vásárlás gyakoriságára és helyére, ahol a vásárlás koncentrációja a hónap elejére esik, a vásárolt összetevők és tételek csökkenésével együtt. A prémium márkák és a biotermékek értékesítései azok a szegmensek, amelyekben nagyobb a visszaesés.” Emellett a szövetség tagjai azt is megerősítették, hogy a fogyasztók továbbra is ragaszkodnak a helyi és szezonális termékek vásárlásához, szívesen tájékozódnak az eredetről, a fajtáról, a termelési módról, a fenntartható gyakorlatról és adott esetben az elkészítési vagy fogyasztási tanácsokról.
A Freshfel Europe tagjai továbbra is bíznak abban, hogy a friss termékek fogyasztása az elkövetkező hónapokban ösztönözhető azáltal, hogy az ellátási lánc valamennyi szereplőjével partnerséget alakítanak ki, minőségi és megfizethető termékeket kínálnak, valamint bizalmat adnak a kiskereskedőknek, hogy 2023-ban az európai fogyasztók számára a fenntartható és egészséges táplálkozás alapvető részeként növeljék a szegmens részesedését.
A cikkhez szemlézett írások:
Fresh produce consumption remains under pressure in Europe
A friss gyümölcs- és zöldségfogyasztásra nehezedő nyomás továbbra is fennáll Európában
Kapcsolódó cikkek:
Spanyolország: tovább csökken a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása
Spanyolország: 13%-kal csökkent a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása
Az almafogyasztás visszaesésétől tart az Európai Bizottság
Olaszország: szabadesésben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása
Hollandia: a járvány után csak most tér vissza a vendéglői fogyasztás
