A WAPA hivatalos előrejelzési adataitól eltérő számokat közölt prognózisában a Destatis és a Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetsége (ZSRP).
A WAPA augusztus 3-án kiadott prognózisa szerint Németországban az idei almatermés mennyisége 952 ezer tonna lesz. Ehhez képest a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Destatis 65 ezer tonnával kevesebbet jósol a 2023-24-es szezonra.
Lengyelországban szintén több eltérő előrejelzés került nyilvánosságra. A WAPA 3,995 millió tonnás termést valószínűsít, és ettől nem is tér el jelentősen a Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 3,9 millió tonnás prognózisa, viszont a ZSRP 3 millió tonnás becslése már majdnem egymillió tonnával tér el a világszervezet adataitól. A ZSRP (Związek Sadowników Rzeczpospolitej Polskiej) a Grójec székhelyű Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetsége, és ha igazuk lesz, az almahiányt fog jelenteni a lengyel piacon. Ennek oka, hogy jelenleg a feldolgozóüzemek tavaly 2,25 millió tonna alapanyagot használtak fel (kapacitásuk viszont 4 millió tonna körüli), így az előző évihez hasonló felhasználás esetén a maradék kb. 750 ezer tonna viszont nem lenne elegendő a belföldi frisspiaci fogyasztás és az export fedezésére.
Hogy mi lesz a realitás, azt az augusztusban kiadott prognózisok csak nehezen tudják megjósolni, különösen egy olyan rendkívül instabil piacon, mint amilyen a lengyel. A ZSRP előrejelzését sokan azért veszik komolyan, mert részletes módszertant is mellékelt jelentése mellé, amelyben kifejtésre került, hogy az idén elég komoly varasodás fenyegeti az ültetvényeket, ezért várható, hogy rengeteg lesz az olyan alma, amelyet frisspiacon lehetetlen értékesíteni (30-50 mm-es gyümölcsátmérő, nagy varas foltok stb.), így ezek is feldolgozóiparban fognak kikötni. Megemlítették azt is, hogy Lengyelországban az utóbbi néhány rossz jövedelmezőségű évet követően sok a felhagyott ültetvény, ami azt jelenti, hogy a korábbi, terület alapján végzett prognózisok nem érvényesek, mert az ilyen ültetvényekben 30-40 t/ha-os hozamok is elképzelhetetlenek.
Az előző szezonban a teljes (rekord) lengyel almatermés 70%-a kötött ki a feldolgozóiparban, míg az utóbbi években ez szokásosan 50% körül alakult.
Az előző szezonban a lengyel almaexport eredményei csak kis mértékben voltak rosszabbak, mint 2022-ben, és ne felejtsük el, hogy mindez egy olyan évben történt, amikor az exportőrökök számos váratlan nehézséggel találkoztak. Az Egyiptomba irányuló kivitel februári visszaesése (majd májusi helyreállása) és a mindössze négy hónapig nyitva tartó fehérorosz piac csak néhány ezek közül. Viszont a lengyelek jelentősen bővítették az Indiába tartó tételek mennyiségét, és érdekes módon Románia lett a lengyel alma legnagyobb felvevőpiaca. Ennek eredményeként augusztustól június végéig 765 000 tonna alma kivitelére került sor Lengyelországból, ebből közel 50 000 tonna ipari almát (főként Németországba) értékesítettek külföldön.
Míg a frisspiacihoz képest az ipari alma esetében az előrejelzések pontosabbak lehetnek, addig az étkezési alma és mindenekelőtt az export esetében sok a bizonytalan tényező. Az indiai almatermés csökkenése és a helyi felvásárlók intenzív érdeklődése természetesen nagyon jó hír. Az egyiptomi vásárlók továbbra is nagyon érdeklődnek a lengyel alma iránt, elsősorban az alacsonyabb árak miatt. A lengyel almának kedveznek az egymás után meghódított külpiacok tavaly és a lengyel exportőrök által az elmúlt szezonban végzett pozitív tapasztalatú próbaszállítások is (Robert Telus agrárminiszter szerint tavaly 30 országban szereztek új pozíciókat a lengyel exportőrök). Ezek általában nagyobb megrendelésekkel térülnek meg a következő szezonban. Az európai almatermés az idei szezonban összességében is kissé alacsonyabb volumenű.
Az idei termés esetében nehéz pontosan megjósolni az étkezési alma és az ipari alma arányát. Sok jel utal arra, hogy ebben a szezonban kevesebb lesz a jó minőségű alma, ami viszont nagyon megnehezítheti az idei export mennyiségének becslését. Továbbá egyelőre az sem ismert, hogyan alakul a Fehéroroszországgal való kereskedelmi együttműködés helyzete: a feszült nemzetközi helyzet és a teljes határzár veszélye nem jó hír az exportőrök számára.
Pillanatnyilag tehát megállapíthatatlan, hogy a három prognózis közül melyik válik be. Egy dolog azonban biztos: egy 3 millió tonnás termés pozitív hatással lenne az árakra és következésképpen a több ezer lengyelországi gyümölcstermesztő gazdaság pénzügyi helyzetére.
A cikkhez szemlézett írások:
Rozbieżności w prognozach zbiorów nie tylko w Polsce
Czy w tym sezonie może zabraknąć jabłek w Polsce?
Kapcsolódó cikkek:
Podcast: iparialma-programon dolgozik a NAK és a FruitVeB
Lengyelország: magasan indulnak a léalmaárak a szezon elején
FruitVeB: csalódást keltő a léalma induló ára…
Almatermelők, figyelem: már csak augusztus 31-ig lehet pályázni az uniós támogatásra!
Kína: komoly átrendeződés folyik a világ legnagyobb almatermesztő országában
Lengyelország: hogyan alakulnak az idei léalmaárak?
Mi várható rövid- és középtávon az almalésűrítmény világpiacán?
WAPA 2023 prognózis: 3,3%-kal csökken idén az EU almatermése
