Beszámoló a VIII. Magyar Paprika Napja rendezvényről

A 2012-ben először megrendezett szakmai nap minden évben sikeresen mutatta be a paprikaágazat egy-egy területének eredményeit, időszerű feladatait. Idén a hidegfóliás és intenzív szabadföldi termesztés technológiája, gazdaságossága volt a fő téma Derecskén, 2019. Szeptember 4-én a VIII. MAGYAR PAPRIKA NAPJA rendezvényen.

A szakmai napot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a KITE Zrt. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen rendezte meg. Az immár nyolc éves hagyománnyal büszkélkedő eseménynek a KITE Zrt. Derecskei kertészeti telephelye adott otthont.

A programot Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke vezette le.

A program bevezetéseként köszöntők hangzottak el: Ledó Ferenc elnök, FruitVeB és Dr. Mártonffy Béla osztályelnök, NAK Kertészeti és Beszerzési Főosztály részéről. Mindketten hangsúlyozták, a kertészeten belül a paprikatermesztés hagyományát, de a technológiai megújulás fontosságát is, ami a fejlődés és a versenyképesség növelését biztosítja. Jelentős szerepet tulajdonítottak az együttműködésnek az ágazat szereplői között, amit a 8. alkalommal megrendezett szakmai seregszemle segített.

Ezt követően dr. Nagy István agrárminiszter – A zöldséghajtatás jelene, jövője a klímaváltozás tükrében című előadása hangzott el.A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlődése, a kertészeti ágazat, a zöldségtermesztés versenyképességének javítása az integráción múlik. Ez a kulcsszó, a közeljövőben ki kell terjeszteni az ágazat 80-90%-ára, ami többek között gépek kihelyezését, tároló, csomagoló kapacitás létrehozását, feldolgozó üzemek építését jelenti. A korszerű gépekkel segíteni kell a munkaerőigényes ágazatban a fizikai munka kiváltását. Az integrátor feladata a szolgáltatás.

Fotó: KITE Zrt.

A Magyar Paprika Napja jól szolgálja ezen kérdések megvitatását, a tájékozódást. Az előadó gratulált a KITE Zrt. új beruházásaihoz, amely nagyban hozzájárul a régió kertészeinek integrálásához.

Az előadó a zöldséghajtatás előtt álló kihívásokat, azok megoldási lehetőségeit nyolc pontban foglalta össze:

A klímaváltozás hatásainak mérséklése, ennek érdekében fejlesztések, kutatások végrehajtása a talajok minőségének megőrzése a megfelelő tápanyag-utánpótlás, a növénynemesítés területein. Komplex szemléletre van szükség.
Kiemelten fontos a víztakarékos öntözési technikák alkalmazása. Ehhez a precíziós gazdálkodás, a biomassza alapú gazdálkodás előtérbe helyezése szükséges. A tervezett öntözésfejlesztések végrehajtása érdekében 2030-ig 170 milliárd Ft évi infrastruktúra fejlesztést tervez a tárca. Ennek keretében kerül sor az öntözési fejlesztési központ felállítására, a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére, öntözési közösségek létrehozására pályázati segítséggel, valamint az állami fő és a harmadlagos vízművek fejlesztésére. A legfontosabb, hogy a gazdák is akarjanak öntözni. A NAK felmérése szerint a mai 87 000 hektár öntözhető területet a gazdák 5 év alatt kb. 400 000 hektárra szeretnék növelni.
Korszerű technológia alkalmazása a kertészeti ágazatban. Eddig 74 Vidékfejlesztési Pályázatot hirdettek meg 195 milliárd Ft értékben, ezekből új termesztőberendezéseket, gépeket, ültetvényeket lehetett támogatással létrehozni. 12 pályázat ebből még mindig nyitott, még lehet pályázni.
Cél a lakosság egész éves hazai forrásból történő zöldségellátása. Új üvegházakat kell építeni, a VP keretében 50 hektár új üvegház fog épülni. Növelni szükséges a hatékonyságot, a 30%-os területcsökkenés ellensúlyozására.
Versenyképes árualap kell, csak azzal lehet az ágazat versenyképes. A termelők eladási gondról panaszkodnak, míg a feldolgozók áruhiányról. Ez nem tartható így, közös érdekek mentén együttműködésre van szükség! A termékfeldolgozás egyben integrációval is jár. Ma Magyarországon 68 termelői szerveződés (tész) működik kb. 11 000 taggal, az általuk forgalmazott termékek éves termelési értéke 62 milliárd Ft . A kertészet bővülő ágazat, 2010-2018 között a hazai kertészeti kibocsátás 23,2 %-kal nőtt, ami 7 % -kal több, mint az EU átlag. A kertészet nagyon jelentős, fejlődő ágazat, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13 %-a!
Agrár kárenyhítés rendszere jól működik.
Agrármarketing, évente 25 millió Ft-ot költ a tárca erre a célra, ami nem elegendő, ezen javítani kell.
A KAP célja 2020-tól, hogy a támogatások ne csökkenjenek, a hozzáférés egyszerűbb legyen. A Magyar Állam Kincstár az ipari zöldségtermesztést 63 ezer Ft/ ha, a zöldségtermesztést 93 ezer Ft/ha támogatásban részesíti. A feldolgozás fejlesztésére 700 millió Ft támogatást különítettek el, zöldség- gyógynövény-fűszer-aszalvány szárításra energiafelhasználás visszaigényelhető.

Végül az AM tárca vezetője kijelentette: a kertészeti ágazatban az innováció megkerülhetetlen!

Szabó Levente vezérigazgató, KITE Zrt.- A KITE Zrt. kertészeti tevékenységének bemutatása

Az előadó röviden bemutatta a KITE Zrt. fejlődését, kiemelte a munkatársak szerepét, akik évtizedeken keresztül építették a cég kertészeti üzletágát, köztük Török Jánost, aki az 1980-as években indította el a közös munkát a Debreceni Konzervgyárral.

A fejlődésben mérföldkövek voltak, így pld. a mikroöntözési technika behozatala izraeli cégtől, a vetőmag termeltetés pld. zöldborsó, zöldbab esetében, a műtrágya, növényvédőszer input anyagok biztosítása, a palántanevelés, korszerű gépek, technológiák behozatala külföldi partnerektől. Az álló kultúrák fejlesztése, szőlő, alma ültetvények.

Fotó: KITE Zrt.

A KITE Zrt. telephelyei közül legfontosabb szerepet tölt be a derecskei. Itt létesült a termálvízzel fűtött, 12 hajós fólia blokk rendszer, 1,2 hektáron, ahol 35 millió palánta nevelésére képesek. A minta alma ültetvény jéghálóval rezisztens fajta szortimenttel rendelkezik, az oltványok előállítására közösvállalatot hoztak létre egy olasz céggel.

A derecskei telep a partnerek kiszolgálása mellett kísérleti terület is, ahol a termelőknek ajánlott input anyagokat tesztelik és a tapasztalatok szerint beillesztik az ajánlott termesztéstechnológiába.

Hadászi László innovációs főigazgató és Sira Márk üzletág-igazgató, KITE Zrt.-Biológiailag kontrollált paprikatermesztés védett és szabadföldi termesztési környezetben

Hadászi László előadásában bemutatta a derecskei telephely referencia területeit: 0,6 ha intenzív almaültetvényt rezisztens fajtákkal, KITE olasz vándorfólia blokk és KITE prémium vándorfólia blokk berendezést 0,26 hektáron, 0,4 hektár szabadföldi területet. A referencia kertek célja a technológiákba illeszthető új input anyagok tesztje. Ezen kívül az ún. kiskultúrák szerválasztékát szeretnék bővíteni, így 2020-tól GAP minősítésért folyamodnak, hogy eredményeiket az engedélyező hatóság is elismerje.

Egyik legfontosabbnak ítélik meg az integrált növényvédelmi megoldások kipróbálását, IPM technológiák kidolgozását. Célszerűbbnek ítélik meg a „biológiailag kontrollált védekezés” kifejezést, amit a fogyasztó is értelmezni tud.

Fotó: KITE Zrt.

Ismertette egyes kultúrák esetén a kidolgozott technológiák sarokpontjait. Alma esetében a ventúriás varasodásra rezisztens fajták max. 10 védekezést igényelnek a tenyészidőszak alatt. Tesztelik a fagyvédelmi öntözést, a fagyvédelmi riasztást is.

A szabadföldi zöldségtermesztés az utóbbi időben visszaszorult, mert nagyok az időjárási szélsőségek, kockázatos a termesztés, a növényvédelem nehéz, a friss piacra az áru kb. 30 %-a nem alkalmas. Helyette a védett termesztést szorgalmazzák, ahol a termesztés biztonságos és megvalósítható a „biológiailag kontrollált védekezés”. Kísérleteket végeztek háromféle növényvédelmi technológiával paprika vándorfóliás hajtatásában: a hagyományos növényvédőszeres kezelések, az integrált védekezés és a csak biológiai védekezés hatásosságát hasonlították össze.

Sira Márk a KITE hajtató kertészek számára összeállított legfontosabb input anyag kínálatát mutatta be. Az integrált védekezési technológia bázisa a Cyazipyr® formuláción alapuló készítmények: Benevia – zöldségfélék állománykezelésére, Exirel – gyümölcsösökben rovarölő készítmény és Verimark – szintén az IPM technológiába jól illeszthető rovarölő szer.

A hajtató fóliák számára speciális, korszerű fólialepleket kínálnak: fotoszelektív talajtakaró fólia – megakadályozza a gyomosodást és elősegíti a talaj felmelegedését, biológiai úton lebomló síkfóliák, 90% feletti fényáteresztő képességgel és 30% diffúz fényáteresztéssel rendelkező palástfóliák, 7 rétegű, termikus palástfóliák, 60% feletti diffúz fényáteresztést biztosító palástfóliák. A fóliák egy spanyol cég korszerű termékei.

Fotó: KITE Zrt.

Az öntözés területén a nyomáskompenzált szórófejeket ajánlják, ami 2,2 l/óra intenzitással működik, lényeges hatékonyság javulással a hagyományoshoz képest (3 l/óra), mivel a vízkijuttatás lassabb, a növény vízfelvétele hatékonyabb.

A tápanyag-visszapótlás területén a folyékony kalcium-nitrát műtrágyát ajánlják. Spanyol cég ún. harmadik generációs biostimulátor készítményeit forgalmazzák, amelyek hatóanyaga biológiai úton, bakteriális fermentációval készülnek. Újdonságuk a csak növényi kivonatokat tartalmazó készítmények a Kimitec group cégtől, ami 2 zero technológiát biztosít: 0 szermaradék mellett 0 napos várakozási időt.

A biológiai védekezés területéről az előadó két újdonságot nevezett meg: az Amblyseius montdorensis ragadozó atka fajt, amely a Swirskii fajhoz képest sokkal ellenállóbb, így hatékonyabb védelmet biztosít a tripszek ellen: már 12 ^oC felett jól szaporodik, az L1 lárvák mellett az L2 lárvákat is fogyasztja, mozgása gyorsabb és képes takácsatkát is pusztítani.

Újfajta monitoring elven működik az aggregációs feromont tartalmazó ragacslap, ami 6 hétig gyűjti a tripszeket. A KITE biológiai védekezési technológiát alkalmazó termelők tanúsító logót is használhatnak, ha betartják az ajánlott technológiát.

A kertészeti üzletág 2020-ban bővíti munkatársai számát, 11 fő értékesítő mellett 2 fő szaktanácsadó is segíti a termelők tájékoztatását, munkáját.

Kicska Tibor agrár-közgazdász, Debrecen -A hidegfóliás és szabadföldi termesztés gazdaságossága

Magyarországon a paprikatermesztésre általánosan (hajtatásra és szabadföldi termelésre egyaránt) jellemző, hogy az elmúlt húsz évben a terület jelentősen csökkent, míg termésmennyiség kisebb mértékben csökkent a szabadföldön, míg stagnál, vagy enyhén növekszik a hajtatásban. Ilyen tendenciák mellett adja magát a kérdés, hogy vajon gazdaságos-e paprikatermesztéssel foglalkozni? A gazdaságosság megítéléséhez költség-haszon elemzések és beruházás gazdaságossági vizsgálatok készültek üzemi szinten, termelői adatgyűjtésekre alapozva. Az eredményekből kiderült, hogy hideghajtatásban a legjellemzőbb technológiák (a talajos és a talaj nélküli TV paprika) gazdaságosak, hiszen az éves ágazati eredmény mindkét technológiában erősen pozitív (a talaj nélküli termesztésben kiemelkedően), míg a beruházás elemzések azt mutatják, hogy a kezdeti beruházás a talajos termeléssel a nyolcadik, míg a talaj nélküli hajtatással a harmadik évben megtérül.

A szabadföldi kápia- és pritaminpaprika termesztés szintén megfelelő jövedelemtermelést képes biztosítani, azonban a gazdaságosság megítélését erősen árnyalja, ha a szántóföldi növényekkel összehasonlítva vizsgáljuk a paprikatermesztést. Az alapvető termelési erőforrások tekintetében a szántóföldi növények termelése kedvezőbb helyzetben van, ez alól egyedül a termőföld jelent kivétel, hiszen egységnyi jövedelem eléréséhez a paprikatermesztésben lényegesen kisebb területre van szükség, mint a szántóföldi növényekkel.

Fotó: FruitVeB

Összességében a paprikatermesztés mind szabadföldön, mind pedig hideghajtatásban gazdaságos lehet, azonban ehhez sok tényező együtt állása szükséges, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű az input oldalon a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megléte, míg output oldalon a megfelelő piac, ami stabilitást tud biztosítani a termelőknek.

Hunyadi István szakmai igazgató, FruitVeB – Európa étkezési paprika piaca

A világ paprikatermelése folyamatosan nő, 2017-ben meghaladta a 36 millió tonnát. A legnagyobb hányadát, a termelés 65%-át Ázsiában állítják elő. Európa 3,8 millió tonnával részesedik, ami a világtermelés mintegy 11%-a. Legjelentősebb paprika termelő európai országok a mediterrán régióban találhatók, de a hajtatás jelentősége a Benelux államokban a legnagyobb. A termőterület csökkenése mellett jelentős árumennyiség növekedés történt az utóbbi években. Az EU tagállamok éves termelése 2,5 millió tonna körül van, itt élenjár Spanyolország, 1,2 millió tonnával.

Fotó: KITE Zrt.

Négy ország exportja kiemelkedő: Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Belgium, míg a legtöbb paprikát a Németország, az Egyesült Királyság, Svédország importál. Az európai piacra nagy hatással bír Marokkó és Törökország paprika termelése, mivel fejlődésük gyors és töretlen, pld. Marokkó míg 2009-ben 56,5 ezer tonna paprikát exportált, ez 2018-ban már elérte a 151 ezer tonnát.

Ledó Ferenc tanácsadó, DélKerTÉSZ, Szentes – Hazai értékesítési lehetőségek, trendek

Az előadó összefoglalta a hazai paprikatermesztés tendenciáit. A szabadföldi paprikatermesztés területe 2000-hez viszonyítva drasztikusan visszaesett, 3500 hektárról 700 hektárra, a megtermelt mennyiség negyedére zsugorodott, míg az átlaghozam javult. A hajtatás esetén is megfigyelhető területi csökkenés, 2400 ha-ról 1500 ha-ra, de a terület az utóbbi években már stabil maradt. Örvendetes, hogy a technológia korszerűsítésnek köszönhetően a hozam emelkedett, így a megtermelt mennyiség ismét eléri az évi 180 ezer tonnát. A megtermelt fajtakör igen változatos, de még mindig a legnagyobb arányban a fehér, töltenivaló paprikát hajtatják, de jelentősen nőtt a színesen fogyasztott típusok iránt kereslet: kápia, bocskor, blocky.

A paprika legfőbb értékmérő tulajdonságai a fogyasztó és kereskedő számára: a méret, szín, pulton tarthatóság, frissesség, szermaradék mentesség, nyomon követhetőség, beltartalmi értékek (összetétel, íz), bogyó héjvastagság („rágósság”, emészthetőség). A termelők nagyon széles fajtaválasztékból választhatnak, kb 230 fajtát kínálnak a vetőmag forgalmazók. A korszerű fajták a legjelentősebb betegségekkel szemben rezisztenciát hordoznak.

Fotó: KITE Zrt.

Az elmúlt években jelentős változások történtek a paprika forgalmazásában. A globalizáció hatása a hazai paprika értékesítést is befolyásolja. Az áruházlánci értékesítés nő, az egész éves értékesítés jellemző minden fajtatípusból. Télen a magyar termelésű áru magasabb áron, legtöbb esetben csomagolt formában értékesíthető, a nyomon követhetőség, minőségbiztosítás alapkövetelmény, csak minőségi, friss árut lehet értékesíteni! A csomagolt, kiszerelt áru aránya növekszik (télen szinte teljeskörű). Növényvédőszermaradék határérték drasztikusan csökkent az integrált/biológiai növényvédelemnek köszönhetően. Az árukoncentráció növekedett a beszállítói oldalról. Védjegyes, cég logók jelentősége felértékelődik, a marketing szerepe tovább nő, a fogyasztó a beltartalomra is kezd figyelni.

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete árualapjának 55-60 %-át a paprika teszi ki, mintegy 5,5 milliárd Ft értékben, a forgalmazott mennyiség minden típusban növekedett. Az utóbbi három évben mind az eladási, mind termelői árak növekedtek.

Az előadó végül a TV paprika, a kápia és a hegyes erős típus havonkénti termelői ár és forgalmazott mennyiség összefüggéseit mutatta be a hallgatóságnak a DélKerTÉSZ adataiból.

Gyakorlati bemutatók:

A KITE Zrt. szakemberei bemutatták a derecskei telep új kertészeti beruházásait, a referencia növényházakban folyó kísérleti tevékenységet: