A termelők számának visszaesése a fokozott versenyhelyzet miatt következett be a belga agrárminiszter szerint.
A belga mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2005-ben még 1081 aktív almatermesztő gazdaság működött Flandria tartományban, azonban ezek száma 2020-ra 40%-kal, 638-ra csökkent. Ezt a folyamatot az almatermés visszaesése is kísérte: 2005-ben még 331,6 ezer tonnát, 2020-ban viszont már csak 168,6 ezer tonnát takarítottak be. A Vlaams Belang termelői szövetség elnöke, Roosmarijn Beckers szerint további szomorú fejlemény, hogy a fogyasztók jelentős része mára már az import árut részesíti előnyben, illetve problémásnak tartja, hogy 2020-ban a tartomány 23 ezer tonna almát importált Új-Zélandról. „A jelen helyzetben egyszerűen indokolhatatlan, hogy miért hozunk be almát több tízezer kilométeres távolságból. Mindenkit arra buzdítok, hogy fogyasszon helyben termelt gyümölcsöt, mert ez nem csak a helyi gazdaságnak tesz jót, hanem környezetvédelmi szempontól is előnyös lenne.”
Jo Brouns belga agrárminiszter szerint az ágazat az utóbbi években a növekvő nemzetközi verseny, a klímaváltozás és a geopolitikai események, például az orosz embargó miatt egyre nagyobb nyomás alá került. Sokan úgy birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogy váltottak, és körtét kezdtek termeszteni. Beckers szerint azonban ez az érvelés ott hibádzik, hogy a körtetermesztők száma is csaknem 15%-kal csökkent az utóbbi időszakban.
Nem csupán az almát és a körtét érinti ez a trend: az utóbbi 10 évben 27%-kal, 484-ről 355-re csökkent a cseresznyét termesztő gazdaságok száma is.
A cikkhez szemlézett írások:
Ruim 40 procent minder appeltelers sinds 2005
Aantal kersentelers in Vlaanderen op 10 jaar met 27 procent gedaald
Kapcsolódó cikkek:
Belgium: hektikus szezonkezdetre számít a körteágazat
Belgium: veszélyben a szabadföldi zöldségtermesztés
Belgium: tervben a 0%-os zöldség-gyümölcs ÁFA bevezetése
Belgium: nagyüzemben lopják a cseresznyét erőszakos tolvajok
