Az Európai Bizottság aggályosnak találta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által feltérképezett humánegészségügyi kockázatokat, ezért a hatóanyagok megújítását nem javasolta. A tagállamok többsége támogatta a határozattervezeteket.

Az EFSA augusztusban kiadott jelentése szerint a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok a gyanú szerint genetikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak (megjegyzés – bár ezt teljes bizonyossággal nem sikerült alátámasztania a jelentésnek), ezért az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy 2020 januárjától ne újítsák meg a hatóanyagok felhasználási engedélyét.

A klórpirifosz az 1965-ben történt bevezetése óta a legszélesebb körben használt mezőgazdasági célú rovarirtó a világon. Uniós szintű engedélyezésére 2006-ban került sor. Az Európai Unióban a növényvédőszer hatóanyagok engedélyét az idő közben keletkező tudományos eredmények fényében rendszeresen felülvizsgálják. A klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok nyolc tagállamban jelenleg sincsenek engedélyezve, ezek Dánia, Finnország, Írország, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Szlovénia. A hatóanyagok Uniós engedélye 2020. január 31-én jár le, ez után már tilos lesz a hatóanyagokat tartalmazó készítmények forgalmazása és felhasználása.

Egy tanulmány szerint a klórpirifosz az első tizenöt között van, ha a kertészeti termékekben leggyakrabban megtalált növényvédőszer hatóanyagok listáját nézzük. A termékek tekintetében a citrusfélékben fordul elő legtöbbször, ez összevág azzal az adattal, ami azt mutatja, hogy a felhasználás nagyobb arányban a mediterrán tagállamokban történik. A tanulmány szerint a hatóanyag a vizsgálatban szereplő gyümölcsök közül jelen volt minden negyedik grapefruitban és a narancsok, mandarinok harmadában. Spanyolországban a vizsgálatban szereplő minden ötödik gyümölcsben találtak klórpirifosz hatóanyagot vagy származékát, legnagyobb arányban narancsban és mandarinban.

Mi indokolta volna a megújítást?  

A cikkben tárgyalt két hatóanyag visszavonása komoly érvágás azoknak az európai kertészeknek, akiknél már jelen van a barna márványospoloska. A Távol-Keletről érkező poloskafaj óriási károkat képes okozni a kertészeti kultúrákban. A déli tagállamok közül eddig Olaszországban a legjelentősebb a probléma, de a kártevő egyre terjed. Hazánkban 2014-ben találták meg és az elmúlt egy-két évben egyes kultúrákban már komoly gondot okozott. Idén nyáron már tőlünk északabbra is megtalálták, így mostanra Csehország és Szlovákia is fertőzöttnek minősül. A poloskafajt idén már több tagállamból is jelentették, így Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban is jelen van.

A jövő nagy kihívása, az ázsiai márványospoloska

A potenciális károk érzékeltetésére Olaszország jó példa. Az ország 2018. évi körtetermése a várakozások szerint 730 ezer tonna lett volna, de a poloskák okozta kártétel következtében a termés mintegy fele eladhatatlanná vált, ezzel becslések szerint 300 millió eurós kárt okozva az ágazatnak.

Az olasz mogyorótermesztés is jelentős iparág, az ország a világ második legnagyobb mogyorótermelője, 130 ezer tonnás volumennel. Azonban a kártevő egyik kedvelt tápnövénye a mogyoró. Asti tartományban az idei évben a termés több, mint 40 %-a lett oda. Alessandriában 20-30 % közé tehető a rovarfaj okozta kár, Cuneoban 15-20 % között lehet a kiesés. (Megjegyzés: a probléma súlyát talán jól jelzi, hogy Németország, mint Európa legnagyobb mogyoróimportőre és felhasználója, a várható hiány miatt 5 900 tonna mogyoró behozatalára kért import vám alóli mentességet az Európai Bizottságtól) Az ázsiai márványospoloska jelentette probléma már szinte minden olaszországi kertészeti termelőt érint, a mogyorón kívül jelen van alma, körte, kivi, őszibarack, nektarin, kajszi ültetvényekben, valamint a zöldséghajtatásban és a faiskolákban is. Őszibarackban és nektarinban is képes teljes terméskiesést okozni.

Hazánkban eddig alma, körte, paradicsom, paprika, szárazbab állományokban okozott nagyobb mértékű károkat, de más növényi kultúrákból is jelentették a faj előfordulását. Az alma és körte termelők tapasztalatai szerint a kései károsítási időszakban, szedés előtt torzulások, deformációk már nem feltétlenül alakulnak ki, de a szívogatások helyén a gyümölcshús idővel felpuhul, megbarnul és az ilyen gyümölcs tárolhatósága nagyban romlik. 2019-ben már volt olyan magyarországi termelő, akinél körtében 100, almában 30-40 százalék terméskiesést okoztak a márványospoloskák.

Hajtatásban a károsított paprika termések első osztályú áruként már nem adhatók el, a paradicsom pedig olyan esztétikai változást szenved, mely miatt egyáltalán nem vihető piacra, még leértékelt áruként sem. A növényházból csak széles hatásspektrumú készítménnyel lehet „kifújni”, azonban így a biológiai védekezésre betelepített hasznos rovarok is elpusztulnak. A termés további része ugyan megmarad, de a biológiai védekezésre befektetett 1-2 millió forint elvész.

A fő probléma, hogy az ázsiai márványospoloska a rovarirtó szerek nagy többségével szemben nagyfokú toleranciát vagy teljes rezisztenciát mutat. Kémiai védekezésre a széles hatásspektrumú inszekticidek közül néhány elfogadható hatékonysággal rendelkezett. Ezek közé tartoztak a jövőben már nem használható klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok is, melyek ugyan mindenféle szelektivitás nélkül pusztítják a rovarokat. Ezért tartós használatuk mindenféle aggályokat vet fel, környezetvédelmi szempontból. Azonban e mellett elfogadható eredményt adtak és a kártevő populációk jól kordában voltak tarthatók.

Az EFSA jelentésében humánegészségügyi aggályok is szerepelnek. Azzal teljes mértékben egyet érthetünk, hogy ha ezek az utóbbi, az emberi egészségre vonatkozó aggályok tudományos eredményekkel alátámasztva a feltételezések szintjéről a tények világába lépnek, a visszavonás teljes mértékben indokolt.

A kérdés csak az, mi lesz addig, amíg nem születik meg a kellően eredményes helyettesítő megoldás?

(Megjegyzés: a cikk nem a tárgyalt hatóanyagok védelmében született, és állást sem kíván foglalni, csupán csak rá kíván világítani arra, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos Uniós intézkedések nem feltétlenül vesznek figyelembe minden szempontot. A visszavonásról szóló szavazás körülményei nem ismertek, így az sem, hogy mely tagállamok döntötték ebbe az irányba a mérleg nyelvét, de feltételezhetően nem azok, akik a mezőgazdasági/kertészeti termelésben vezető szerepet töltenek be és a probléma gazdasági súlyát már tapasztalják)

Hunyadi István

szakmai igazgató / FruitVeB