A szokásos időben, jó terméskilátásokkal kezdődött meg a magyar szamóca szezonja – egyelőre a görög import jelenthet gondokat az értékesítésben.
A hazai gyümölcsök közül a legkorábban érő faj a szamóca, amely hajtatott (fóliás és üvegházi) körülmények között akár már április elején megjelenhet a boltok polcain. Főszezonja jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd következik egy-két hetes „levezető időszak”, és június közepére befejeződik a szezon. Az idei évben is jelentős lehűlések érték el Magyarország területét, de néhány körzet szabadföldi szamócaállományától eltekintve (mely a termőterület kb. 10-20%-a) nem számoltak be jelentősebb fagykárokról a termelők. A tavalyi évhez képest tehát mérsékeltebbek a hideg okozta károk. A másik jó hír, hogy a termelők beszámoló szerint jelentős kártevőnyomás nem tapasztalható, jelenleg nem fenyegeti súlyos növényvédelmi probléma az állományokat.
A szamóca hazai termőterülete az elmúlt években jelentősen nem változott. Megjegyzendő azonban, hogy a 2008. és 2015. év között egy jelentős növekedés után – akkor 500 hektárról 800 hektárra emelkedett a termőterület – folyamatos évenkénti enyhe területi csökkenés következett be. Jelenleg hozzávetőleg 700 hektáron termeljük a szamócát, különböző termelési módokban és termesztéstechnológiai változatokban, évente változóan 8-10 ezer tonna mennyiségben. A területi csökkenés és a jelenlegi stagnálás egyik fő okozója a munkaerőhiány. A szamóca azon túl, hogy kifejezetten munkaerőigényes ágazat (hiszen a növényápolási munkák jelentős részét és a betakarítást sem lehet gépesíteni), rövid szezonja miatt kifejezetten fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő megléte. A területi csökkenéshez vezetett a kétéves kultúrák felszámolása, sokan egyéves kultúrára váltottak és csökkentették is a területeket. Nem utolsó sorban pedig az importált termékek által kikényszerített erőteljes árverseny rontja termelőink versenyképességét.
Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül. A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokon értékesül: Ausztriába, Lengyelországba és Szlovákiába szállítunk. Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna import szamóca érkezett az országba, amelyek elsődleges származási helye Spanyolország, akik a teljes importmennyiség több, mint felét adják. Jelentősebb mennyiség érkezik még Görögországból (jellemzően 500-600 tonna körül alakul), Hollandiából és Olaszországból (együttesen 500-550 tonna szamóca érkezik hazánkba). Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban (jellemzően a határmenti területekről érkezik nagy mennyiségben szamóca Magyarországra), ami éppen a főszezonban jelentősen nyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét. Különösen rontja a magyar termelők morálját és nehezíti piacon való helytállásukat, hogy a román szamóca behozatala és értékesítése jellemzően sokkal lazább adminisztratív fegyelem mellett történik, míg a hazai termelők munkáját számos bürokratikus folyamat nehezíti (EKÁER, magas ÁFA, foglalkoztatási és számlázási szabályok, növényvédőszer-kivonások stb.)
Az idei szezon eddig tehát jelentős fagykároktól és növényvédelmi problémáktól mentesen alakul, mégsem mondhatjuk, hogy nincs miért aggódni: Spanyolországban a legnagyobb termesztőkörzet (Huelva) a hideg és csapadékos időjárás miatt „megfázott” ugyan, és késésben is van, viszont Görögországban kiváló időjárási körülmények között, korán indult meg a szezon. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyarországi kiskereskedelmi láncokban szinte tarol az olcsó görög szamóca, a 2000 Ft/kg körüli árszinttel a magyar termelők egyszerűen nem tudnak versenyezni – most még ebben a korai időszakban legalábbis semmiképp, mivel jelenleg még a költségesebb, fűtött és hajtatott termelési módokból származik a hazai termés.
Hazánkban szamócát jelenleg a termőfelület mintegy harmadát szabadföldön, közel kétharmadát pedig valamilyen takarás alatt termesztünk. A takart felületnek kb. a fele nem valódi hajtatott termesztésnek, hanem inkább esővédő fóliatakarásnak minősíthető, és hozzávetőlegesen a másik fele a fólia vagy az üvegház (bár utóbbi elenyésző hányadban vesz részt a termelésben). Magyarországon korszerű üvegházakban jellemzően nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből „visszamaradt”, felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető. Legjellemzőbb hajtatási mód a fólia, mely alatt döntően hagyományos fóliasátrakat kell érteni, fűtetlen vagy fűtött körülmények között. A szamócatermesztésben a termesztőközegek alkalmazása nem jellemző, még hajtatott körülmények között is 96-98%-ban talajon zajlik a termelés. Hajtatásban a szamóca ma már döntően egyéves (nagyon ritkán kétéves) kultúraként működik: augusztusi ültetéssel a következő tavasszal terem (profi körülmények között akár egy kisebb, őszi termés is lehozható). A fűtött fóliákban vagy üvegházakban (ami nagyon kis felületet jelent) április elején már indul a szüret, míg a fűtetlen termesztőberendezésekben április közepén, második felében számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar szamóca, és – az időjárás alakulásától függően június első felében, illetve közepén fejeződik be a szezon.
Hazánkban jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát. Ezzel korábbi piaci megjelenést, nagyobb hozamokat és az időjárási kitettség elleni védelmet lehet biztosítani. A fajtahasználatban nincs jelentős elmopzdulás: a termelők idei palántarendelései továbbra is a Clery, Joly, Asia hármas dominanciáját tükrözik. A Klodia és Giusy iránt fokozódik az érdeklődés: ezekkel pár éve kísérleteznek a termelők, többnyire sikeresen. Mindkét fajta kemény húsú, jó pultállósággal. ízre ugyan nem tudják azt az élvezetet nyújtani, mint a Clery, vagy Joly, ám mellettük szól az, hogy jobban bírják a hőséget illetve kevésbé aprósodnak el. Jellemzően a magyar piac az ízes szamócát részesíti előnyben így érthető az uralkodó három fajta régóta fennálló vezető helye.
A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2000-4000 Ft/kg tartományban mozog (idén április végén a nagybani piacokon a „nagy” szamócát 3500 Ft/kg, a „kis” gyümölcsöt pedig jellemzően 2800 Ft/kg körül kínálják), mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás termesztésből származik a gyümölcs. Ebben az időszakban szokványos, hogy a spanyol, illetve idén különösen a görög szamóca sokkal olcsóbban (kb. féláron) van jelen a piacokon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már a szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó már most a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben. A Magyarországon termett szamóca nem pusztán hazaszeretetből jobb ízű, hanem azért, mert egyrészt a hazai termelők egyrészt teljes biológiai érettség állapotában, azaz magas cukor- és ízanyagtartalom mellett szedhetik le a termést, másrészt az utóbbi évtizedekben kifejezetten olyan fajtákat termesztünk, amelyek ízességre és nem szállíthatóságra lettek kinemesítve – egy több ezer kilométeren keresztül, több napig szállított görög vagy spanyol szamócafajtánál más szempontok dominálnak. A nagy mennyiségben piacra kerülő magyar szabadföldi állományok szedése várhatóan május 5-10. között kezdődik meg.
Kapcsolódó cikkek:
Hollandia: a belföldi szamócára kezd átállni a piac
Franciaország: fordulóponthoz érkezett a szamócapiac
Németország: tartós lejtmenetben, átalakulóban a szamócaágazat
Spanyolország: lassan helyreáll a szamóca kínálata Huelvában
Görögország: jó hozamokkal és exportmennyiségekkel indult a szamócaszezon
Görögország: korai rajtot vesz az idei szamócaszezon
Hollandia: hullámzó szezont zártak a holland szamócatermesztők
Lengyelország: a szamócaimport növekedése várható a téli szezonban
Lengyelország: rekord magasságban a szamóca ára június közepén
Ukrajna: megjelent a piacokon a fóliaalagutakból származó szamóca
Lengyelország: nagy a kereslet a drága belföldi szamóca iránt
Németország: május 24-én ünnepelték a “Német Szamóca Napját”
Lengyelország: kezdődik az ipari szamóca felvásárlása
Május közepi szamóca helyzetkép: hiány alakult ki a piacokon
Lengyelország: átmenetileg drágult az import szamóca a nagybani piacokon
Lengyelország: jelentősen drágább idén a szamóca a tavalyi szintnél
Április végi hazai szamóca helyzetkép
Németország: április elején jelenik meg a piacon az üvegházi szamóca
Franciaország: április közepén teljes gőzzel indul a szamócaszezon
Szerbia: új kihívások az üvegházi szamóca termesztésében
Marokkó: esőzések akasztották meg az Európába tartó szamócaexportot
Spanyolország: hátrébb tart a szokásosnál a szamócaszezon Huelvában
