Almapiaci helyzetértékelés és prognózis 2018

A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit, de éppen ezért nem megy túl a hiteles információk közreadásán, a tényszerűség szintjén marad, nagyobbrészt tartózkodik az értékítélettől és a távolabbra vezethető következtetésektől, azt a piaci szereplőkre bízza. Az európai uniós termésbecslés a WAPA / Prognosfruit hivatalos adataira, míg a magyarországi helyzetkép a hazai piaci szereplők (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett, széleskörű felmérésünkre alapoz. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére nem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást, ezért számszerű értékekbe csak annyiban bocsátkozunk, amennyiben azok egzakt információként kezelhetők. Az árak vonatkozásában közölt adatok nem javasolt árak és nem irányárak, semmilyen tekintetben nem kötelező érvényűek, „mindössze” a tényadatokon alapuló hiteles tájékoztatást szolgálják. Az árak értelmezhetőségét azonban nehezíti a minőség – hazai körülmények közötti – nem kellően egzakt, gyakran szubjektív értelmezése. A tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!

Összegzés

A WAPA/Prognosfruit adatai alapján 2018-ban az Európai Unióban a 2014. évivel azonos, 12,6 millió tonna körüli termést várnak. Mindegyik tagországban jó termést prognosztizálnak, különös tekintettel Lengyelország 4,5 millió tonnát közelítő mennyiségére, mely az eddigi legnagyobb lengyel termés. Európa nagy részét sújtotta a szokatlanul meleg és aszályos időjárás, így EU-s szinten is elmarad a gyümölcsméret a várttól, ami az ipari alma hányadot erősíti, és mérséklőleg hat az I. osztályú étkezési kihozatalra a teljes EU szintjén. Egyes mértékadó vélemények szerint az időjárás okozta minőségi kiesések miatt – a mennyiségben jó termés ellenére sem – nem fogja elérni az étkezési almahányad az EU szükségletének megfelelő 8,0 millió tonnát, így az igazán jó minőségű almára akár jó kereslet is mutatkozhat. Magyarországon jelenleg a tízéves átlagtermésnél mintegy 25%-kal magasabb, 730 ezer tonna körüli termést várunk, ami az időjárás későbbi alakulásának függvényében 700-750 ezer tonna között realizálódhat. Várhatóan 25-30% étkezési és 70-75% ipari alma hányaddal kell számolnunk, vagyis az aszályos-meleg időjárás miatt az átlagosnál is valamelyest magasabb lesz az ipari alma kihozatal, és mérsékeltebb az I. osztályú étkezési alma aránya.

Az európai terméskilátások alapján mind az ipari, mind az étkezési alma piacán kínálati viszonyokra lehet számítani, az európai szintű aszály okozta minőségi problémák miatt azonban a kínálati nyomás mérsékeltebbnek tűnik az étkezési alma, és hangsúlyosabbnak a léalma piacán. A „szokásos” hazai árintervallumnak a léalma esetében a 10-50 Ft/kg nettó árat tekinthetjük, az elmúlt 10 év átlagára 26 Ft/kg körül van. A keresletre és kínálatra ható tényezők komplex értékelése alapján az átlag körüli vagy valamivel az alatti, 20-26 Ft/kg sávban valószínűsítjük a léalma árát a szezon meghatározó részében. A „szokásos” árintervallumnak az étkezési I. oszt. alma esetében az 50-140 Ft/kg nettó termelői árat tekinthetjük, az átlagár 70-80 Ft/kg magasságában alakul (tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, betakarítás utáni azonnali, lédig értékesítéssel). A korai érésű nyári almafajták értékesítése 100-120 Ft/kg termelői árak mellett zajlott, de a tömegfajtáknál (’Gala’, ’Golden’, ’Jonagold’, ’Idared’, „Red Delicious’) vélhetően nem fogja tartani a piac ezt az árszintet. Jelenleg e tömegfajtáknál nagyobb tételekre kialakult árakról még nincsenek. A keresletre és kínálatra ható tényezők alapján a következőt valószínűsítjük a 2018. augusztus-november időszak vonatkozásában: a jó minőségű ’Gala’ és a Red Delicious fajtakör korszerű változatai átlag körüli, egyes tételei akár valamivel e fölötti áron értékesülhetnek, míg a lengyelek által meghatározott ’Idared’ és ’Jonagold’ esetében az átlagárnál valamivel alacsonyabb árakat valószínűsítünk. A ’Golden’ fajtakör árai a kettő között várhatók. A magyar almatermesztésről általában

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. A magyar almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása: 2/3-a ipari alma (melynek 80-85%-a sűrítménycélú léalma), 1/3-a étkezési alma, mely arány az EU átlagában pont fordított.

Forrás: FruitVeB Bulletin adatok alapján saját szerkesztés

1. ábra: A magyarországi almatermés alakulása 2004-2018. között (2018: előzetes becslés)

A 2002-ben még meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 25 ezer hektár maradt, vagyis elvesztettünk ültetvényfelületünk 40%-át. Az almaültetvényeink mintegy 40%-a korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen, mindössze kb. 20% a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó elméleti „középső harmad” pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, „kettős hasznú” ültetvények halmaza. A gyenge minőségi kihozatal és az ingadozó termés oka: az ültetvények 90-95%-án nincs fagyvédelem és mindössze kb. 25-30%-a öntözött, jégháló mintegy 1 500-2 000 hektárt fed, magas a korszerűtlen művelési rendszerű és/vagy extenzíven művelt ültetvények aránya.

Visszatekintés a 2017. évre

A 2017. év áprilisában jelentős károkat okozó fagyhullám söpört végig Európán, részben Magyarországon is. Ennek eredménye, hogy az elmúlt 10 év leggyengébb termését szüretelték az EU-ban: mindössze 9,3 millió tonnát az elmúlt évek megszokott 11,0-12,5 millió tonnája helyett (lásd Melléklet 1. táblázat). Magyarországon is 13%-kal a sokéves átlagtermés alatt maradt a betakarított mennyiség (512 ezer tonna). Az értékesítési árak ennek a helyzetnek megfelelően igen magas szinten mozogtak. Különösen a sűrítménycélú léalma piacán alakult ki jelentős hiány, mivel a mintegy 2,0-2,5 millió tonna léalma feldolgozására berendezkedő lengyel feldolgozókapacitás – a nagyon gyenge, 2,9 millió tonnás össztermés miatt – nemigen jutott 1,0-1,2 millió tonnánál több alapanyaghoz (lásd még: 2. ábra). Így a szokásos 300 ezer tonna körüli sűrítménymennyiség kb. felét gyártotta le (megjegyzendő, hogy az 500 ezer tonna körüli európai sűrítménytermelés 60%-a Lengyelország kezében van).

Forrás: USDA (2016) adatok alapján saját szerkesztés (in. Dr. Tóth-Kurmai Viktória PhD doktori értekezése)

2. ábra: Az EU alma- és almasűrítmény-termelése 2011-2015 között

Magyarországon is mindössze 260-270 ezer tonna léalmát dolgoztak fel a léüzemek, ami mintegy 25-30%-kal marad el a sokéves átlagtól, vagyis törvényszerűen ennyivel kevesebb volt az előállított sűrítmény mennyisége is. A léalma ára a hiányhelyzetnek megfelelően a kezdeti 33 Ft/kg után a szezon döntő részében az 50-60 Ft/kg sávban tartózkodott, vagyis már-már a realitásoktól elrugaszkodva, soha nem látott magasságokat ért el (3. ábra). A keresleti piacot és a relatív sűrítményhiányt jól tükrözte vissza, hogy az almasűrítmény ára 1,5-1,8 €/kg értékig emelkedett, ami jócskán meghaladja az 1,1-1,2 €/kg körüli ötéves átlagárat, illetve az elmúlt 10 éves árintervallum tetejének tekinthető (4. ábra). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a sűrítménypiac valamilyen szinten – akár jelentős részben – lekövette a léalma mint alapanyag árnövekedését, számításaink szerint ugyanis az 1,5-1,6 €/kg sűrítményárak az 50 Ft/kg alapanyagárakkal vannak „egyensúlyban” – még az átlagosnál rosszabb kapacitáskihasználtság mellett is. A 2018. évi jó termés fényében a sűrítményárak 2018. tavaszának végén csökkenésbe kezdtek, jelenleg az 1,0 €/kg magasságában járnak.

Forrás: KSH, illetve saját adatgyűjtés

3. ábra: A léalma éves nettó felvásárlási átlagárának alakulása Magyarországon (Ft/kg)

Forrás: Eurostat adatok alapján saját szerkesztés

4 ábra: A Magyarországról és Lengyelországból exportált almasűrítmény havi piaci átlagárának alakulása 2004. szeptember és 2018. április között

Az étkezési alma piacán is kedvező, de nem extrém magas árszínvonal alakult ki: a termelői nettó ár betakarítás után (tárolás, válogatás, csomagolás nélkül, I. osztályú lédig termékre vetítve) fajtától függően 90-120 Ft/kg között mozgott, ami megfelel az elmúlt években tapasztalt 50-140 Ft/kg árintervallum felső harmadának, de nem megy túl azon. Az étkezési piac tehát szintén keresleti jellegű volt, de az árakban az tükröződik vissza, hogy nem alakult ki olyan mértékű hiány, mint a léalma piacán. Ennek oka feltételezhetően az, hogy minden tagországban igyekeztek a lehető legnagyobb mennyiséget betárolni, illetve az étkezési piacon értékesíteni, mivel a jelentős fagykárok miatt csak a jóval értékesebb étkezési almával volt mód a veszteségek enyhítésére. Ehhez „asszisztált” az a körülmény is, hogy a piac kevésbé volt érzékeny a minőségre (de nem vált érzéketlenné), így gyümölcsméretben, színeződésben, héj- és felületi hibákban kissé engedékenyebb volt az étkezési minőség tekintetében.

A 2018. év európai terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

Az Európai Unió almatermése az utóbbi öt év (2013-2017) átlagában 11,4 millió tonna volt, de a 2017. év extrém terméskiesését kivéve az utóbbi években inkább a 12,0-12,5 millió tonna között látszik beállni. Ez mintegy 1,0-1,5 millió tonnával több, mint a megelőző öt év (2009-2013) 10,5 millió tonnás átlaga (Melléklet, 1. táblázat), illetve amit az EU piaca különösebb piaci zavarok nélkül fel tud venni. Ez a növekedés szinte egyedül Lengyelország fejlődésének tudható be, mely 4,0-4,5 millió tonnára növelte a 2010. körül meglévő 2,0-2,5 millió tonnás termését. Ezzel mára piac- és ármeghatározóvá vált egész Európában, így Magyarországon is.

A 2017. év időjárási szempontból nem volt rossznak mondható: elmaradt az extrém meleg időjárás, és – rövidebb csapadékhiányos időszakokat kivéve – szélsőséges aszályjelenségekről sem beszélhettünk, így – a gyenge termésterhelés okán – az európai ültetvények „kipihenve”, jó kondícióban, jó virágrügy-berakódottság mellett várták az idei évet. Ennél fogva már tavaly látható volt, hogy amennyiben 2018. első felében nem lesz semmilyen időjárási katasztrófa (különös tekintettel a fagykárokra), akkor nagy termésre számíthatunk. A 2018. év tavaszán jó volt a virágzás, érdemi fagykárok sehol nem alakultak ki, így a terméskötődés is kitűnő volt.

A WAPA/Prognosfruit adatai alapján 2018-ban az Európai Unióban a 2014. évivel azonos, jó termést, 12,6 millió tonna körüli mennyiséget várnak (Melléklet 1. táblázat). Mindegyik tagországban magas termésmennyiséget prognosztizálnak, különös tekintettel Lengyelország 4,5 millió tonnát közelítő mennyiségére, mely az eddigi legnagyobb lengyel termés, de jó termést várnak „szokásos” almavásárlóink (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Németország) is, közepes viszont a termés Romániában. Európa nagy részét sújtotta azonban a szokatlanul meleg és aszályos tavasz, és az utóbbi hetek időjárása – a hazaihoz hasonlóan – sok helyen szintén forró és csapadékhiányos, így az egész EU szintjén elmarad a gyümölcsméret a várttól, ami – külföldi szakértők véleménye alapján is – valamelyest az ipari alma hányadot erősíti, és mérséklőleg hat az I. osztályú étkezési kihozatalra. Egyes külföldi szakértők véleménye szerint az időjárás okozta minőségi kiesések miatt – a mennyiségben jó termés ellenére sem – nem fogja elérni az étkezési almahányad a szokásos 8,0 millió tonnát, mely az EU étkezési alma szükségletének felel meg, így az igazán jó minőségű almára akár jó kereslet is mutatkozhat a piacon. A termés fajtánkénti összetételében arra juthatunk (lásd Melléklet 2. táblázat), hogy a számunkra meghatározó fajtákból jó termés lesz, különös tekintettel a ’Gala’ és ’Idared’ fajtára.

A 2018. év hazai terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

A 2017. év Magyarországon is gyenge termést és elfogadható nyári időjárást eredményezett, ami – Európához hasonlóan – az idei évre megalapozta a jó termést. A 2018. év tavaszát fagykárok nélkül vészeltük át, bár egyelőre nem látható, látens károkat okozhattak a márciusi téli jellegű fagyok, melyekben február végén és március elején Dél- és Nyugat-Magyarországon ^–20-^–24°C, a keleti régióban március végén pedig ^–10-^–12°C körüli hőmérsékletek alakultak ki. Az április az átlagosnál melegebb volt, így a márciusi hidegek miatt időben elcsúszó rügyfakadás után felgyorsultak a fák életfolyamatai, és a szokásosnál korábban, április második felében az egész országban lezajlott a virágzás. A meleg időjárás miatt – különösen április vége felé – gyorsan zajlott a virágzás. Bár félő volt, hogy a számos gyümölcsfaj összetorlódott „együttvirágzása” miatt rosszabb lesz a megporzás, ez legfeljebb kismértékben vethette vissza a termést, a kötődés ugyanis jónak bizonyult, sok ültetvényben túlzottnak is. A kémiai termésritkítás (bár azt a hazai almaültevények max. 15-20%-án végzik) nem sikerült tökéletesen az intenzív ültetvényekben sem, így egyes fajtáknál jelentősebb kézi utóritkításra volt szükség. A május szokatlanul meleg volt (30-32°C körüli max. hőmérsékletekkel), így – a bőséges téli csapadékellátottság ellenére – ekkorra már bizonyosan kihatott a kisgyümölcsök kezdeti sejtosztódási folyamataira a rendkívüli tavaszi aszály, ami az alacsonyabb sejtszámban manifesztálódva a gyengébb gyümölcsméretek irányába hat. Május végén és június első felében megérkezett a csapadékhullám Magyarországra, ebben az időszakban a legtöbb termőtájon bőséges csapadékmennyiség hullott, ami az almának talán még nem volt túlzottan késői. Június második felében és július folyamán közel optimális volt az időjárás: nem alakultak ki extrém melegek (a max. hőmérsékletek 30°C közelében maradtak), ami kedvezett a gyümölcsök növekedésének, és a legkorábban, július második felében szüretelt nyári fajtáiknál egészen jó színeződést is eredményezett. Július utolsó napjaiban azonban megérkezett kánikula, 35°C körüli vagy fölötti hőmérsékletekkel és perzselő UV-sugárzással, ami már felerősítette a június közepe óta tartó aszály negatív hatását. A gyümölcsméret növekedése és a színeződés augusztus első felében nagyon lelassult, az erősebben aszály-sújtotta termesztőkörzetekben szinte meg is állt, ami értelemszerűen az augusztus második felében érő ’Gala’ fajtakörre hat a legkárosabban. Egyre inkább jelentkeznek a napégés tünetei is, bár még nem extrém mértékben.

A fenti körülmények hatására Magyarországon jelenleg a tízéves átlagtermésnél mintegy 25%-kal magasabb, 730 ezer tonna körüli termést várunk, ami az időjárás későbbi alakulásának függvényében 700-750 ezer tonna között realizálódhat. Várhatóan 25-30% étkezési és 70-75% ipari alma hányaddal kell számolnunk, vagyis az aszályos-meleg időjárás miatt (ami különösen a nem ritkított és nem öntözött ültetvényekben okoz az elvártnál rosszabb gyümölcsméreteket) az átlagosnál is valamelyest magasabb lesz az ipari alma kihozatal, és mérsékeltebb az I. osztályú étkezési alma aránya. Az európai helyzethez hasonlóan minden fajta esetében mennyiségileg viszonylag jó termést látunk, talán a ’Golden’-fajtakörnél marad el kicsit a várttól. A ’Gala’ esetében viszont nagy kérdés, hogy a két hete uralkodó meleg és aszályos időjárás miatt jelentősen lefékeződött méretnövekedés és színeződés miatt mennyi lesz a valóban jó minőségű áru aránya.

Növényvédelmi szempontból nem volt különösebben nehéz év az idei. Sem a baktériumos tűzelhalás-, sem a varasodás- és a lisztharmat-fertőzés nem okozott átlagon felüli problémát, illetve az atkák jelenléte is mérsékeltebb volt az átlagosnál. Extrém méreteket öltött azonban a levéltetvek május-júniusi jelenléte, melyek ellen többszöri kezeléssel is csak részben lehetett védekezni. A molykártétel nem kiugró, átlag körüli, a pajzstetvek és vértetvek jelentette fenyegetés viszont folyamatos, a védekezés lehetőségei pedig beszűkültek. A jégverések okozta idei károk sem pozitív, sem negatív irányba nem mutatnak kilengést az átlagoshoz képest. Mindezek által – a méretben és színeződésben megfelelő – étkezési minőségű alma esetében jelentősebb minőségi problémával nem számolunk, a kérdés inkább az, hogy egyáltalán mennyi lesz a méret és szín szerint étkezési minőség aránya, különös tekintettel arra, hogy ebben az évben a jelentős kínálat okán érzékenyebb lesz a piac a minőségre.

A 2018. év hazai piaci kilátásai – kereslet és árak

Az európai és hazai terméskilátások alapján mind az ipari, mind az étkezési alma piacán kínálati piacra lehet számítani, az európai szintű aszály okozta gyümölcsméretbeli problémák miatt a léalma vonatkozásában ez még hangsúlyosabban fog jelentkezni. A következőkben rendszerezzük a tényleges piaci kínálatot növelő, illetve csökkentő tényezőket; előbbiek értelemszerűen az árak csökkenése, utóbbiak az árak növekedése irányába hatnak. A kínálatot növelő, és az árak csökkenése irányába ható tényezők:

Az Európai Unióban a 2014. évihez hasonló, nagy termés van (12,6 millió tonna), melyen belül is meghatározó a szerepe a 4,5 millió tonnás lengyel rekordtermésnek.
Az európai piacot 1/3-os piaci részesedésével ma már döntően Lengyelország határozza meg. Az elmúlt évek 3,5-4,0 millió tonna körüli lengyel terméséből 2,0-2,3 millió tonna volt az ipari alma, 1,7-2,0 millió tonna pedig étkezési alma. E mögött az áll, hogy rendelkeznek szűk 2,0 millió tonna – értékesítésig történő átmeneti és tartós – tároló-, illetve posztharveszt kapacitással, sűrítménygyártó kapacitásai pedig 2,0-2,5 millió tonna léalma feldolgozására biztosítanak lehetőséget. Ehhez a fedezet az idei termésből vélhetően meglesz: 1,0-1,1 millió tonna étkezési almát terveznek értékesíteni az export piacokon, 600 ezer tonna körüli a belső fogyasztás, 2,8 millió tonnát pedig a feldolgozóiparban látnak elhelyezhetőnek.
Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, melyből kb. 150 ezer tonna szükséges a belföldi étkezési piac biztonságos ellátásához, frisspiaci exportra kerül 20-50 ezer tonna, a fennmaradó mintegy 350-400 ezer tonna alma pedig – részben minőségtől függetlenül is – ipari feldolgozásra kerül. Utóbbiból átlagosan 330-360 ezer tonna a sűrítménycélú léalma (ez a mennyiség a léüzemek kapacitásának mindössze 60-70%-át köti le), és mintegy 40-50 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra szánt termés. A 2018. évben – az átlagosnál gyengébb étkezési kihozatal mellett – mintegy 180-220 ezer tonna étkezési almát és 510-540 ezer tonna ipari almát várunk, ami mindkét hasznosítási irány esetén lefedi a piaci lehetőségeinket, bár az étkezési szegmensben mérsékeltebb többlet látszik (a gyengébb gyümölcsméretek miatt), mint az ipari alapanyag „frontján”. Igaz az is, hogy valamennyi EU-s tagország jó termése miatt az exportlehetőségeink is szűkebbek lesznek étkezési almából.

A kereslet-kínálati viszonyokat a fentiekben vázolt fő tényezők meghatározzák, így egyértelmű, hogy 2018-ban az előző évinél jóval alacsonyabb árakra kell számítani (kisebb súllyal az étkezési alma, nagyobb súllyal az ipari alma szegmensben), de vannak olyan tényezők melyek a kínálat mérséklődése vagy a kereslet növekedése, vagyis az árak emelkedése irányába hatnak:

A „rekordgyenge” almatermés miatt a tavalyi évben a szokásosnál mintegy 30-50%-kal kevesebb almasűrítményt állítottak elő Európában. Nem valószínűsíthető, hogy jelentős mennyiségű sűrítmény halmozódott fel (bár a sűrítménykészletekről pontos adatok nem állnak rendelkezésre). Jóllehet érdemi mennyiségű sűrítmény áramlott be Európába Chiléből és Kínából is, de a hiányhelyzetet ettől függetlenül kitűnően tükrözte vissza a sűrítmény ára, mely 1,5-1,8 €/kg magasságig szökött az átlagos 1,1-1,2 €/kg árszinthez képest (lásd 4. ábra), amivel tízéves csúcson járt 2017. ősze és 2018. tavasza között. Az idei termés viszont jó alap arra, hogy az európai sűrítménygyártók a készlethiányukat enyhítsék, kompenzálják szerződéses beszállítási kötelezettségeik teljesítése végett.
A világ almasűrítmény-piacán is meghatározó Kínában (a világ 1,6 millió tonna körüli almasűrítmény-termelésének felét adja, melyhez azonban almatermésének mindössze kb. 15%-át dolgozza fel) idén az elmúlt 10 év legalacsonyabb almatermése várható, mivel a domináns almatermesztő körzetekben súlyos fagykárokat szenvedtek az ültetvények. Az utóbbi években megszokott 41-43 millió tonna helyett 31,5 millió tonna termést prognosztizálnak, ami szintén a mérsékeltebb sűrítmény-előállítás és világpiaci kínálat irányába hat. Európa frisspiacára semmilyen érdemi ráhatásuk nincs.
A Prognosfruit konferencián jelen lévő iparági szakértők egybehangzó véleménye az volt, hogy az idei évben számottevő induló készletek híján igen jó lehetőségei lehetnek az európai sűrítménynek. Véleményük szerint jelen piaci körülmények között a 8-9 eurocentes kg-onkénti alapanyagárat (25-28 Ft/kg) a sűrítménypiac ebben a szezonban hosszabb távon is elbírja majd.
A hasonlóan nagy termésű, 2014. évhez viszonyítva fontos különbség az is, hogy a hazai termés meg sem közelíti a 2014-es 920 ezer tonnát.
Az étkezési alma vonatkozásában megállapítható, hogy a tavaly szüretelt étkezési alma készetek elfogytak, a frisspiac megindulását lényegében üresen várják a tárolók. A tavalyi július 01-ei, hűtőtárolóban lévő készletek EU-szinten meghaladták a 450 ezer tonnát, a többéves átlag is 350 ezer tonna körüli. Idén július 1-én 146 ezer tonna alma volt csak a tárolókban, ami a nemzetközi piaci szakértők szerint azt jelenti, hogy a raktárak feltöltése jelentős mennyiségű árut vesz fel.
Az étkezési alma kínálatot csökkentheti még az is, hogy a márciusi téli fagyok okozta látens károk és az augusztus első felében uralkodó aszályos, kánikulai időjárás miatt az átlagosnál nagyobb, vagy akár jóval nagyobb lesz a szüret előtti gyümölcshullás. Továbbá nem kizárható, hogy a munkaerőhiány okán időben jelentősen megcsúszó betakarítás okozta minőségvesztés miatt egyes étkezési alma tételek is ipari almaként kerülnek leszedésre. E két tényező szerencsétlen esetben együttesen akár néhány tízezer tonnával is mérsékelheti a hazai frisspiaci termést, ami jelentősen eliminálja a jelenleg várt frisspiaci többletet.
A vészes munkaerőhiány miatt elképzelhető, hogy az alma egy része (becslésünk szerint 5-10%-a) betakarítatlanul marad, így meg sem jelenik a piacon.
A léalma esetében a 18-20 Ft/kg ár alatt már maga a betakarítás gazdaságossága is megkérdőjeleződik (a betakarítás, rakodás, szállítás együttes költsége 10-14 Ft/kg), ezért a 18-20 Ft/kg árszint tekinthető a betakaríthatóság lélektani határának. Valószínűsíthető az is, hogy az étkezési célú, intenzív ültetvények nagy részében (ez a kb. 5 000 hektár ad 50-70 ezer tonna ipari almát) még 20 Ft/kg léalmaár esetén sem takarítják be a léalma-hányadot, mert ilyen árak mellett nem érdemes lassítani az étkezési alma szedését a 10-30%-nyi léalma-hányad „megmentése” miatt, ugyanis az étkezési minőségvesztés nagyobb kárt okoz, mint a léalma értéke.

A piaci helyzet tekintetében mérvadó, hogy ipari alapanyagból – a lengyel rekord és a hazai jó termés okán – bőséges kínálat várható (érdemben e két ország állít elő léalmát az EU-ban), így prognosztizálható, hogy a feldolgozó üzemek – különösen a 2017. évi extrém magas alapanyagárak miatt – a lehető legalacsonyabb áron próbálják majd az ipari almát felvásárolni. Kínálati piacon pedig általában a vevői oldal akarata érvényesül nagyobb súllyal (az előző évben ez fordítva volt), legfőképpen akkor, ha gazdasági erőfölényben van a termelőkkel szemben. Az étkezési alma piacán szintén túlkínálattal számolunk, bár ez mérsékeltebbnek tűnik, mint a léalma szegmensben, illetve itt a piaci szereplők közötti erőviszonyok sem annyira szélsőségesek a keresleti és kínálati oldal között, tehát tisztábban érvényesülnek a piaci verseny feltételei.

A „szokásos” hazai árintervallumnak a léalma esetében a 10-50 Ft/kg nettó árat tekinthetjük, az elmúlt 10 év átlagára 26 Ft/kg magasságában van (a feldolgozóba beszállított termésre vonatkoztatva). A fentiekben levezetett, a keresletre és kínálatra ható tényezők alapján az átlag körüli vagy valamivel az alatti, 20-26 Ft/kg sávban valószínűsítjük a léalma árát a szezon meghatározó részében, különös tekintettel arra, hogy 18-20 Ft/kg alatti ár esetén már maga a betakarítás is gazdaságtalan, így ez az árszint egyben egy lélektani határként is viselkedik. Megjegyzendő, hogy még e várt árak is alulmúlják a termelés önköltségét.

A „szokásos” árintervallumnak az étkezési I. oszt. alma esetében az 50-140 Ft/kg nettó termelői árat tekinthetjük, az átlagár 70-80 Ft/kg magasságában alakul (tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül értve, azaz „fa alól” értékesített, lédig I. oszt. almára vonatkoztatva; ’Gala’ és ’Golden’ esetében 65+ mérettől, más fajtáknál 70+ mérettől, illetve kétszínű fajtáknál legalább 50%-os fedőszín-borítottsággal, továbbá hibátlan küllemi megjelenéssel). A korai érésű, kisebb tételeket jelentő, nyári almafajták értékesítése 100-120 Ft/kg nettó termelői árak mellett zajlott, de a tömegfajtáknál (’Gala’, ’Golden’, ’Jonagold’, ’Idared’, „Red Delicious’) nem fogja tartani a piac ezt az árszintet (mint ahogy szinte minden évben valamelyest csökkent az ár a ’Gala’ beindulásával). Szeptember közepétől, az érdemi terméstömeg megjelenésével az árak mérséklődésére számítunk. Jelenleg ezen tömegfajtáknál nagyobb tételekre kialakult árakról még nem beszélhetünk. A fentiekben levezetett, a keresletre és kínálatra ható tényezők alapján jelenleg a következőt valószínűsítjük a 2018. augusztus-november időszak vonatkozásában: a jó minőségű ’Gala’ (főleg a jól színeződő korszerű változatai), valamint a Red Delicious fajtakör korszerű változatai átlag körüli, egyes tételei akár valamivel e fölötti áron értékesülhetnek; míg a – lengyelek által dominánsan meghatározott – ’Idared’ és ’Jonagold’ esetében az átlagárnál valamivel alacsonyabb árakat tartunk valószínűnek. A ’Golden’ fajtakör árai a kettő között valószínűsíthetők. Kissé speciális helyzetben van a hazai ’Gala’, mely jellemzően 2 hét előnyben van a nyugati és a lengyel termés megjelenéséhez viszonyítva (e piaci előnyünk az évek többségében általában jó Gala-árakban tükröződik vissza), ebben az évben ez az előny azonban elmosódik, mert Lengyelországban és Nyugat-Európában is a szokásosnál előbb jelenik meg a termés. Az étkezési alma árprognózisa tekintetében a következő hetekben gyakran jelentkezünk majd új információkkal, mert az európai szinten jelentkező aszály és napégés miatti kiesések (ami jelenleg nagy bizonytalansági tényező) akár rövid távon is okozhatnak érdemi változásokat az étkezési alma piacán.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a becsült nagyságrendeken, illetve intervallumon belül az ár jelentősen függ a fajtaváltozattól, a tételnagyságtól, a termelő-kereskedő viszonyától, egyedi helyzetétől, stb. is, így egyetemleges érvénnyel nem kezelhetők.

Tekintettel arra, hogy a következő napokban, hetekben felgyorsulhatnak az események az alma piacán, szükséges esetekben újabb helyzetértékelésekkel jelentkezünk (kövesse nyomon a www.fruitveb.hu portálon).

Budapest / Újfehértó, 2018. augusztus 13.

FruitVeB, ÉKASZ

Melléklet

1. táblázat: Az EU almatermése országonként (WAPA/Prognosfruit adatok, ezer tonna)