Az elmúlt húsz év egyik legalacsonyabb alma- és körtetermése várható Magyarországon.

A 2020. évi előzetes alma és körte termésprognózis a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült.

Jelen, előzetes termésprognózis a várható hazai termés becslésére irányul, és nem foglal magában nemzetközi kitekintést, illetve piaci prognózist. Felhívjuk a figyelmet, hogy e prognózisnál részletesebb, európai szintű termés- és piaci prognózist várhatóan augusztus 10-15. között adunk ki, a WAPA (The World Apple and Pear Association) által szervezett, az alma és körte európai termésbecslésére irányuló Prognosfruit konferenciát követően.

Évjárati hatások

Kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre volt kilátás az alma és a körte esetében egyaránt, ugyanis a 2019. évi gyengébb termés (alma: 397 ezer tonna, körte: 28 ezer tonna) miatt jó volt a virágrügy-berakódottság, illetve egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani. A tavaszi fagyok – és kis részben az egyéb negatív időjárási hatások – azonban nagyon jelentős termésveszteséget okoztak.

A 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15-18 fagyos éjszaka alakult ki. Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést eredményezett (március 22-26., április 01., 02., 14., 15. és május 13., 14.), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, de így hatásuk összeadódott. Minden termőhely, minden fajtája, minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás miatti jelentős virágkárokon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését. A terméskötődést meghatározó időszakban, vagyis a virágzást követő 4-6 hétben, május folyamán már megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok, de domináns inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény, ráadásul aszályos időjárás volt. Jóllehet a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne. Mindezek miatt a jelentős virágkárok és a rossz termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami az átlagosnál nagyobb mértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. Erre a negatív folyamatra „ráerősítettek” a rendkívül későn, május 13-14-én érkező fagyok, melyek nagyon komoly sérüléseket okoztak a kis gyümölcsökben, ami május második és június első felében további, nagyon erős gyümölcshullást indukált. Ez a késői fagyhatás ennél fogva tovább rontotta az egyébként sem jó terméskilátásokat. 

A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. Az idei alma- és körtetermésről azonban sokat elárul, hogy a jelen termésprognózist megalapozó felmérésünk során kevés olyan termelő vállalkozással találkoztunk, ahol idén elérik a tavalyi – egyébként gyenge vagy közepes – termést, ellenben sok olyan ültetvény van, ahol abszolút nincs szüretelhető termés. A termelők, feldolgozók, TÉSZ-ek és integrátorok beszámolói alapján egyértelműnek tűnik, hogy a tavalyinál is lényegesen alacsonyabb lesz az idei alma- és körtetermés.

Alma

Magyarországon egy jó évjáratban (pl. 2014, 2018) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019) 300-400 ezer tonna között alakul a termés. Az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben realizáltuk (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus terméskiesést. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-a ipari feldolgozásra kerül (ennek 80-90%-a a sűrítménygyártó léüzemekbe), 1/3-a pedig a frisspiaci alma. 

A fentiekben részletezett negatív időjárási hatások drasztikus kiesést okoztak a hazai almatermésben, aminek következtében 2020-ban hozzávetőlegesen 300-350 ezer tonna almatermésre számítunk Magyarországon. Ez a hozamszint a legrosszabb évjáratok termésének felel meg, illetve 15-25%-kal múlja alul a tavalyi 397 ezer tonnás termést. Hozzá kell tenni, hogy a gyenge termésekben rejlő relatíve nagy becslési hiba (+/- 15%) miatt kis mértékben akár ettől az intervallumtól is eltérhet majd a tényleges termés, negatív és pozitív irányban egyaránt.

Az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek termése között nem lehet markáns különbségeket tenni, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés. A fajták vonatkozásában hozzávetőlegesen az a kép rajzolódik ki, hogy a Gala és a Golden fajtakör esetében a helyzethez mérten jó a termés, míg kifejezetten gyenge termés mutatkozik a Jonagold-, Jonathan- és Idared-fajtakörnél. A Red Delicious, Pinova, Braeburn, Fuji, stb. fajták termése erősen heterogén, általában gyenge. 

A számos, március-május közötti fagy-, illetve hideghatás, valamint az átlagosnál hűvösebb nyár miatt jelenleg úgy tűnik, hogy mintegy 5-10 nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani. A 3-4 hetes, szokatlanul hosszú, elhúzódó virágzás, és a gyakori tavaszi fagyok miatt sok ültetvényben jellemző kép, hogy: 

  • amennyiben a virágzaton belüli első és utolsó virágok termése maradt meg (a középidőben nyíló virágok fagytak el), akkor jelenleg nagyon heterogén a méret – és lesz ennek megfelelően az érés is – a fán belül, ami nehezíteni fogja a szüreti munkákat;
  • amennyiben a virágzaton belüli utolsó virágok kötődtek, ott az alma mérete elmarad a jelenleg szokásostól, illetve a megszokottnál jóval későbbi érésre, szüretre lehet számítani.

Ezektől függetlenül is a legtöbb ültetvényben jellemző az, hogy az alma mérete elmarad az ilyenkor megszokottól, illetve a várttól (figyelembe véve, hogy a gyenge terhelésű ültetvényeken nagyobb gyümölcsméretre számítanánk), amit azzal magyarázunk, hogy:

  • egyrészt a számos fagyhatás miatt nincs elegendő mag a gyümölcsökben, 
  • másrészt a virágzást követő 6-8 hetes – relatíve hűvös, fényszegény, éjszakai lehűlésekkel vagy fagyokkal tarkított, ráadásul döntően aszályos – időszakban erősen vontatottak voltak a kis gyümölcsök sejtosztódási folyamatai, ami az alacsonyabb sejtszám okán most már visszafordíthatatlanul limitálja a gyümölcsméretet.

Fentiek miatt jelenleg erősen kérdéses, hogy milyen lesz a jó terhelésű ültetvények gyümölcsmérete, illetve, hogy a gyenge terhelésű ültetvényekben kell-e, lehet-e extrém nagy gyümölcsméretekre számítani (utóbbi jelenleg – a várakozásokkal ellentétben – nem tűnik biztosnak). A gyümölcsméretek alakulása értelemszerűen erősen vissza fog hatni a szüretelt mennyiségekre is. Jelenleg ez az a tényező, ami a termésbecslést leginkább nehezíti, illetve a prognózis beválását leginkább befolyásolja. Amennyiben a gyümölcsméretek relatíve kedvezőtlenül fognak alakulni, akkor előfordulhat, hogy még a 300 ezer tonna termést sem érjük el, míg optimista esetben meghaladhatjuk valamelyest a 350 ezer tonnát is. Jelenleg beláthatatlan, de a számos fagy- és hideghatás miatt nem zárható ki egy, az átlagosnál jóval nagyobb szüret előtti gyümölcshullás sem, ami szintén negatív irányba befolyásolná a termést. Azokban az ültetvényekben, ahol gyenge termést vártak, így adott esetben az intenzív növényvédelem elmaradt, az átlagosnál nagyobb mértékű varasodás-fertőzést tapasztalunk, ami rontja a minőségi kihozatalokat. A vihar- és jégkárok lokálisak, átlagos mértékűek.

A nyári almák jelenleg szokatlanul magas áron mozognak a piacon (160-200 Ft/kg, nettó termelői ár, tartályládás, lédig I. oszt. árura vonatkoztatva, tárolás, osztályozás, csomagolás nélkül), ami szintén a nagyon szerény kínálatot tükrözi vissza. 

Körte

Magyarországon egy jó évjáratban 35-40 ezer tonna körte terem, míg a rosszabb évjáratok termése 20-25 ezer tonna között alakul. A legrosszabb termést 2007-ben realizáltuk, mindössze 11,3 ezer tonnát. A sokéves átlagtermés 32 ezer tonna. 2019-ben az átlagosnál mintegy 15%-kal gyengébb, 28 ezer tonna körüli mennyiséget szüreteltünk. 

A körtében – az almához hasonlóan – jók voltak az idei terméskilátások a szezonkezdet előtt, azonban a tavaszi fagyok az almában tapasztaltnál is drasztikusabb terméskieséseket okoztak. Ennek következtében jelenleg az elmúlt 20 év egyik leggyengébb körtetermésére számítunk. Jelenlegi becslésünk alapján az idei, hazai körtetermés 13-16 ezer tonna között várható, ami hozzávetőlegesen a tavalyi termés fele.

A dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, míg az ország északi, észak-keleti termesztőkörzeteiben valamivel jobb a helyzet, jóllehet itt is jelentősen alulmúlja a termés a tavalyi szintet. A fajták vonatkozásában megállapítható, hogy a Vilmos körte esetében a helyzethez mérten elfogadható – de nem jó – a termés, míg a többi fajta általában nagyon gyengén teljesít. Sok ültetvényben igen nagy számban találhatók a fákon mag nélküli, partenokarp gyümölcsök, általában torzult, szabálytalan alakkal, melyek esetében a várható gyümölcsméret is igen kritikus. 

Összeállította:

Dr. Apáti Ferenc
FuitVeB, alelnök

Budapest, 2020. július 29.

FruitVeB / NAK / ÉKASZ