A Jonatán a 70-évektől kezdve egészen a rendszerváltásig a magyar almatermesztés egyik fő fajtája volt. Az 1960-70 évekbe indult be a nagyarányú telepítése, akkor egy korszerű fajtának számított, a hazai termőterület egyharmadát adta. Azóta nagyot fordult a világ – mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesülete elnöke, akit épp egy almaszüret kellős közben sikerült telefonon elérnünk.
Magyarország a rendszerváltás előtti időszakban még évente átlagban 1 – 1,2 millió tonna almát termelt. A felét exportáltuk, jórészt akkoriban a szovjet piacokra, nagy hányadát pedig a Jonatán-fajták tették ki. Nem véletlenül, hiszen egy kifejezetten jó ízű, közkedvelt almafajtának számított, nagyon jó volt a cukor és sav tartalma, és összehasonlíthatatlanul egyedi az íze.
A 90-es évektől – teszi hozzá dr. Apáti Ferenc – megjelentek a korszerűbb almafajták, amelyek tulajdonságaikban és képességeikben is messze megelőzték a Jonatánt és társait. Egyre inkább kiszorult a termesztésből, egyre kevésbé jelent meg az új telepítésekben. Olyannyira, hogy ma már a hazai termesztés mindössze 5 százalékát teszi ki. A 70-évektől kezdve egészen a rendszerváltásig a magyar almatermesztés egyik fő fajtája volt. Az 1960-70 évekbe indult be a nagyarányú telepítése, akkor egy korszerű fajtának számított, a hazai termőterület egyharmadát adta.
A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.
