Beszámoló a FruitVeB Évnyitó Konferenciájáról

A tavalyi évhez hasonlóan az idén is március első péntekjén a Gödöllői Szent István Egyetem Aulájában rendeztük meg évnyitó konferenciánkat, amely a 2017. gazdasági év értékelése mellett az ágazat versenyképességét nagymértékben befolyásoló két kérdéskörrel, az adórendszerrel és az öntözés problémakörével foglalkozott.

Az egész országot érintő havazás és ónos eső ellenére jelentős érdeklődés mellett kezdte meg munkáját a konferencia. A FruitVeB nevében Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke a Szent István Egyetem nevében dr. Helyes Lajos, az MTA Doktora, a Szent István Egyetem Rektor-helyettese köszöntötte a hallgatóságot. Rektor-helyettes úr köszöntőjében üdvözölte, hogy a FruitVeB a Gödöllői Egyetemen tartja nyitórendezvényét – egyben jelezte, szeretné, ha ez a későbbiekben hagyománnyá válna. Véleménye szerint ugyanis rendkívül fontos, hogy a felsőoktatási intézmények szoros kapcsolatban legyenek a termelőkkel és az ágazat egyéb szereplőivel annak érdekében, hogy az egyetem hallgatói már tanulmányaik alatt megismerkedjenek annak eredményeivel és gondjaival egyaránt.

Ezt követően dr. Apáti Ferenc a FruitVeB alelnöke, a Gyümölcstermesztési Főbizottság elnöke, majd Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke értékelte az ágazat 2017. évi eredményeit. Mindketten kiemelték, hogy a 2017.évet mindkét alágazat jó eredménnyel zárta annak ellenére, hogy az időjárás következtében több esetben jelentős terméskiesés következett be. Továbbra is jelentős kockázatot jelent az ágazat számára a rendelkezésre álló munkaerő számának csökkenése, melynek pótlása a közeljövőben komoly feladatot jelent majd.

Az ágazat teljesítményének értékelése után dr. Domján Erika, a FruitVeB ügyvezető igazgatója mutatta be a FruitVeB 2017. évi közösségi marketingmunkáját, amelyet a TÉSz-ek Nemzeti Támogatásának közösségi marketingtevékenységeként valósított meg a szervezet. A bemutató során ismertette a 2018-as programok néhány elemét, illetve kitért a szaktanácsadók továbbképzési programjának tervezett eseményeire is. Eszerint a jó gyakorlatok bemutatásával 2018 márciusában folytatódik tovább a „Merre tovább Szabolcsi alma?” rendezvény-sorozat, valamint még ugyanebben a hónapban kerül sor a meggytermelőket érintő idei első szakmai rendezvényre is.

A konferencia második témaköre a zöldség-gyümölcs ágazatot igen érzékenyen érintő adózási kérdéskör volt. Az első előadás, melyet dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Alelnöke, a Gyümölcstermesztési Főbizottság elnöke és Nagypéter Sándor, a FruitVeB TÉSz Főbizottságának vezetőségi tagja jegyez, az ÁFA csökkentés hatásait elemezte a zöldség-gyümölcs ágazatban. A tavaly az ebben a témában elhangzott Nagypéter Sándor által tartott előadás folytatásaként a szerzők összehasonlító elemzést végeztek azokkal az ágazatokkal, amelyekben már lezajlott az ÁFA csökkentés. Az adatok jól mutatják, hogy a fogyasztók kevéssé érzékelik hosszútávon ezeket az intézkedéseket, mert a piac jellemzően felfelé korrigálja az intézkedés bevezetésekor jellemző alacsonyabb árakat. Az előadó pozitívumként emelte ki, hogy a kieső adóbevételek más termékek fogyasztásának növekedésén keresztül csökkentik az állami adóbevételek kiesését, valamint ezek az intézkedések jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdaság kifehérítéséhez.

Az ágazatot érintő adórendszer elemzését dr. Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet információs igazgatója folytatta „Az egyéni gazdaságokat érintő jövedelemadó- és járulékrendszer” című előadásával. A rendkívül érdekes elemzés statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be, milyen típusú és mértékű adófizetési kedvezményben részesülnek az őstermelők, amelynek azonban hosszú távon a járulékfizetés alacsony szintje miatt számos hátránya is van az adóalanyok számára.

Dr. Feldmann Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára „A kertészeti ágazatok versenyképességének aktuális kérdései” című előadásában azokkal a tényezőkkel foglalkozott, amelyek az ágazat versenyképességét jelentősen befolyásolják. Kitért a támogatási rendszer nyújtotta lehetőségekre, valamint ismertette a munkaerő-piaci egyensúlytalanság mérséklésére tervezett központi intézkedéseket. Kiemelte a fogyasztást ösztönző programok fontosságát és jelentőségét, valamint a piaci és egyéb kockázatok kezelésére alkalmas eszközrendszer pénzügyi hátterét. Az előadó felhívta a figyelmet a KSH most zajló gyümölcs ültetvény összeírásának fontosságára is, ugyanis pontos információk nélkül nem lehet jó döntéseket hozni.

A délutáni program a konferencia harmadik kérdéskörével, az öntözéssel foglalkozott. Elsőként dr. Kapronczai István agrárközgazdász az OTP szakértője az „Öntözés szükségessége és a hatékonyság összefüggései” című előadásában a kérdés ökológiai és ökonómiai vonatkozásait egyaránt elemezte. Az előadó kiemelte, hogy az öntözés gazdaságosságát nagyban befolyásolja a talaj minősége is, tehát csak akkor érdemes ilyen jellegű beruházásokba invesztálni, ha a talajok alkalmasak a modern öntözési technológiák alkalmazására.

Az előadáshoz szorosan kapcsolódott dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár „A VP pályázatok aktualitásai, különös tekintettel az öntözési pályázatokra” című előadása. Az előadó kiemelte, hogy az Európai Unió ide vonatkozó szabályait betartva értékelik a pályázatokat és megtesznek mindent annak érdekében, hogy a gazdák minél egyszerűbben és minél kisebb költségek mellett bővíthessék öntözési kapacitásaikat.

Az előadás sorozat két gyakorlati szakember előadásával folytatódott. Dr. Tóth Árpád, a Magyar Öntözési Egyesület vezetőségi tagja „Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai” című előadásában a szabályozási környezet értékelése mellett konkrét technológiai kérdésekkel is foglalkozott. Kiemelte, hogy a felszíni és a talajvizek között technológiai és hasznosítási szempontból is jelentős a különbség, amelyet nem minden esetben vesznek figyelembe a gazdák.

Cifka Gábor, a Plantor Kft. projektmenedzsere „Az öntözés vízjogi engedélyezésének helyzete, problematikája” című előadásában igen részletesen ismertette az engedélyeztetési eljárás menetét, kiemelve az elmúlt évben bekövetkezett változások hatásait is. Az igen értékes előadás pontról-pontra követte az engedélyeztetési eljárás menetét, jelentős segítséget adva az érintetteknek.

Köszönjük a Konferencia minden előadójának, a kiállítóknak és a résztvevőknek a részvételt!

Budapest, 2018. március 3.

Előadások letöltése: