Szerbia 2021-es almatermése várhatóan 530-540 ezer tonna körül alakul, ami 5%-kal múlja felül a 2020-ban betakarított volument.
Az előző, 2019. augusztusától 2020. júliusáig tartó kereskedelmi évben a Szerbiában megtermelt alma 45%-a került exportra, összesen valamivel több mint 192 ezer tonnát értékesítettek külföldi piacokon. Ennek döntő részét, 70%-át Oroszország vásárolta fel, 26 ezer tonna a környező CEFTA országokban talált gazdára, 7500 tonnát a Közel-Keleten értékesítettek, 4800 tonnát az Egyesült Királyságba adtak el, míg 9000 tonna egyéb piacokon, túlnyomórészt Skandináviában került a boltok polcaira. Hagyományosan az orosz piac a meghatározó a szerbek szempontjából, Németországba például egyáltalán nem szállítottak a 2020-as piaci évben. A legnagyobb növekedést a szerbek az arab országokban érték el, és a vámadatok alapján úgy tűnik, hogy ez a trend a jövőben is folytatódni fog: Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein és Omán is egyre több szerb almát vásárolt az utóbbi 2-3 évben. Ezeken a piacokon a szerbek elsősorban az ukránokkal, a törökökkel és a lengyelekkel harcolnak a pozíciókért (a belarusz embargó óta Lengyelország legnagyobb almaexport-partnere Egyiptom), de Chile is komoly tételeket szállít a térségbe.
