A 2020. március 23. és 26. között bekövetkezett éjszakai fagyok esetében nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: egy olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. Az éjszaki fagytartam szokatlanul hosszú volt, jellemzően 10-12 órán keresztül volt nulla fok alatt a hőmérséklet. A leghidegebb a március 23-ára virradó éjszaka alakult ki (általában mínusz 3 és 6 fok között mozgott a hőmérséklet), de a következő három éjszaka is kialakult mínusz 1 és 3 fok közötti lehűlés. 

A fagyok elleni védekezés technológiai lehetőségei szempontjából fontos kihangsúlyozni, hogy az ilyen típusú fagyok ellen érdemben nem lehet védekezni, ugyanis a 10-15 km/óra fölötti légmozgással jár fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokot mutatnak.

Az enyhe február miatt idén kb. egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is (pl. Dél-Dunántúlon már március közepén kezdetét vette a korai fajtáknál a kajszi virágzása). A különböző gyümölcsfajok, a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak a múlt heti fagyok időszakában, így fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Általánosságban a következőket lehet mondani:

  • Virágzásban legelőrébb a kajszibarack jár, országos viszonylatban kb. 60-80%-osra volt tehető a virágzás mértéke (vagyis a virágok 60-80%-a volt kinyitva), ami lényegében már megfelel a teljes virágzásnak.
  • Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét, itt kb. 40-60%-os virágzásról beszélhetünk.
  • A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor: fajonként, fajtánként és régiónként változó a rügyfakadás, virágzás előrehaladása, de e fajok egy-három héttel álltak a virágzáskezdet előtt. 

Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így előbbiek eleve nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de talán elmondható, hogy a – fenti okok miatt – egyébként is „érzékenyebb” dél- és nyugat-magyarországi termesztőkörzetekben valamivel erősebb lehűlések alakultak ki, mint északon és keleten. 

A fagykárok hatásának becslésénél nagyon fontos peremfeltételként előre kell bocsátani, hogy jelenleg csak rügy-, illetve virágkárokról lehet beszélni! Ezt a terméskiesés mértékére átváltani, vagyis bármilyen becslést adni a terméskiesés vagy a várható termés vonatkozásában lehetetlen! Ennek oka két, egymással ellentétesen ható tényezőben keresendő:

  • Egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez, így önmagában még egy több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. E tekintetben „szerencsénk”, hogy a tavalyi gyenge termés okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség (ez alól kivételt a kajszi egyes fajtái képeznek, mert kajsziban tavaly kifejezetten nagy termést realizáltunk).
  • A fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutatók virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag épp virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullás lezajlódása után) lehet pontosabban becsülni a termést. 

Hozzá kell tenni, hogy jelentősebb virágkárosodás mellett akkor lehet számítani jó termésre, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja jelentősebb mértékben negatív irányba a termést.

A fentiekben vázolt kép miatt (vagyis változatos hőmérsékleteloszlás régiók között és a virágzás, illetve a fenológia legkülönbözőbb állapotai gyümölcsfajtól, fajtától és régiótól függően) nagyon erős szórás tapasztalható a virág- és rügykárok mértékében. Hozzávetőlegesen a következő megállapítások tehetők:

  • A legjelentősebb virágkárosodást kétségkívül a virágzásban legelőrébb tartó kajszibarack szenvedte el: fajtától és régiótól függően 40-90% közötti virág- vagy rügykár tapasztalható (a még ki nem nyitott virágok egész jól átvészelték a hideg időt). Általában megfigyelhető az is, hogy a korábban nyíló korai fajták károsodtak nagyobb mértékben, míg a középérésű és késői fajták kisebb mértékben. A kajszibarackban a tavalyi nagy termés miatt már eleve több meddő virágot vagy gyengébb virágzást tapasztalunk (utóbbi főleg a hagyományos magyar fajták egy részére igaz). 
  • Az őszibarackban szintén erősebb virágkár tapasztalható, mértéke hozzávetőlegesen 30-60%-ra becsülhető, a kajszihoz hasonlóan a fajtától, a régiótól és a virágnyílás mértékétől függ a károsodás erőssége.
  • A cseresznye még nem virágzott (1-2 héttel a virágzás előtt járt), ennek ellenére a korai fajtáknál viszonylag jelentős (de nem totális!) rügykár tapasztalható, elősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, kisebb mértékben az északi és keleti országrészeken. A későbbi fajtáknál még moderált a rügykár mértéke, akár teljes termésre is elegendő lehet az épen maradó virágok száma.
  • A meggy és a szilva esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik (köszönhetően a jónak tűnő virágrügy-berakódottságnak is).
  • Az almatermésűek (alma, körte) jelentősebb károsodást még nem mutatnak, egyelőre ez a fajcsoport tűnik a legkevésbé érintettnek. 

A március 23. és 26. között érkező fagyok okozta virág- és rügykárokból egyelőre semmilyen érdemi következtetést nem lehet levonni a várható termés vonatkozásában, így ilyen jellegű becslésekbe nem megyünk bele. Ez azért is lenne különösen értelmetlen, mert március 30. és április 02. között további, több napos és – akár nagyon erős – lehűlések várhatók, amelyek értelemszerűen szintén hatással lesznek a termésre, arról nem is beszélve, hogy május közepéig még bármikor várhatók további fagyok. 

Összeállította:

dr. Apáti Ferenc alelnök, FruitVeB