A 2020. évi szilva termésprognózis a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült.

Magyarország szilvatermesztése általában

Magyarországon az EU-csatlakozás környékén 5 300 hektáron termesztettek szilvát, ami az azt követő 10 évben folyamatosan emelkedett, és 2015-re már megközelítette a 8 000 hektárt. A területi bővülés oka alapvetően nem a kimagasló jövedelmezőség volt, hanem az intenzív gyümölcskultúrákhoz képest mérsékeltebb tőkeigény és a gépesíthető betakarításnak köszönhető alacsonyabb munkaerő-igény, ami “csábító” a tőke- és munkaerő-hiányos gazdasági környezetünkben. Az utóbbi négy évben azonban a termőterület meredek zuhanásnak indult, jelenleg 6 400 hektáron termesztünk szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület körülbelül 70 százalékát. Jó évjáratokban 70 – 80 ezer tonna szilvát takarítunk be, míg a legrosszabb években 50 ezer tonna körül alakul a hazai szilvatermés. A sokéves átlagtermés 65 ezer tonna körüli.  

A várható idei szilvatermés Magyarországon

A 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a 2020. május 21-én kiadott előzetes termésbecslésünk is azt sejttette, hogy a tavalyi – egyébként közepesnek tekinthető, 62 – 65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható. Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő. A virágzás jó vagy kifejezetten jó volt, ami idén akár nagyon jó termést is lehetővé tett volna. Tavasszal azonban páratlanul sokszor, 15 – 18 alkalommal alakult ki éjszakai fagy. Március 22-től kezdődően május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22-26., április 1., 2., 14., 15. és május 13., 14.), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, de így hatásuk összeadódott. Minden termőhely, minden fajtája, minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését. A virágzást követő 3 – 4 hétben, május folyamán már megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok, de domináns inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt (jóllehet a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne). Mindezek miatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. A május közepén látható állapot szerint – előzetes termésprognózisunkban – még egy jó fél termést vártunk, azonban a május 13-14-ei fagyok nagyon komoly sérüléseket okoztak a kis gyümölcsökben, ami május második és június első felében további, nagyon erős gyümölcshullást indukált. Ez a késői fagyhatás ennél fogva jelentősen rontotta az egyébként sem jó terméskilátásokat.

A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. Az idei „szilvahelyzetről” sokat elárul azonban, hogy a jelen termésprognózist megalapozó felmérésünk során nem találkoztunk egyetlen olyan termelő vállalkozással sem, ahol idén elérik a tavalyi – közepesnek, átlagosnak tekinthető – termést. Ellenben sok olyan ültetvény van, ahol abszolút nincs szüretelhető termés. A termelők, feldolgozók, TÉSZ-ek és integrátorok beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi közepes terméshez viszonyítva, annak mintegy harmada, jó esetben fele van a fákon.

Fentiek alapján a 2020. évben 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés prognosztizálható Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését (2007. évi 47 ezer tonna) is.

A termésbecslést az abban rejlő +/- 15 százalékos bizonytalanságok miatt csak e tág intervallumban lehet megadni. Jellemző ugyanis, hogy egy gyenge termésnél a vizuális képen alapuló becslésekben nagyobb a bizonytalanság, mint jó termés esetén. Jelenleg nem kiszámítható pontosan az sem, hogy az alacsony termésterhelés miatti egyedi gyümölcsméret-, illetve gyümölcstömeg-növekedés milyen mértékben kompenzálja a kieső darabszámot, bár a fentiekben jelzetteknél sokkal jobb termésre még e körülmények pozitív alakulása esetén sem számítunk.

Az időjárási hatások eredményeként a virágzás körülbelül egy héttel hamarabb kezdődött, mint egy átlagos évben. A számtalan áprilisi fagy- és hideghatás, valamint a relatíve hűvös május következtében azonban jelenleg mintegy 4 – 7 nap csúszásban van az érés. A gyakori áprilisi fagyokra, illetve lehűlésekre vezethető vissza az is, hogy 3 – 4 héten keresztül elhúzódó virágzást tapasztalhattunk, ami akár a fán belüli egyenetlen érettségi állapothoz (színeződéshez) is vezethet. A május-júniusi extrém esőzések ugyan növelték a növényvédelmi költségeket, de jelenlegi rálátásunk alapján a gyümölcsminőség összességében jónak ígérkezik.

A szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, stb.) július első dekádjában kezdetét vette, azonban éppen a korábbi termőhelyek korai fajtáit ért nagyon erős fagykárok miatt még nagyon kis mennyiségek mozognak a piacon. A feldolgozóipar érdemben még nem dolgozik a szilvával, a frisspiaci szilva termelői ára jelenleg meglehetősen magas szinten, a nettó 200 – 250 Ft/kg tartományban mozog. A hazai szilvapiac jellemzően július végén, a Cacanska lepotica fajta szüretekor „dugul be”, amikor az első nagy terméstömeg megérkezik a piacra. Ebben az évben jelentős piaci törésekre vélhetően nem kell számítani.

Piaci háttérinformációk

Az Európai Unióban jelenleg szűk 160 ezer hektáron termelnek szilvát. A termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. A betakarított termés mennyisége az elmúlt években 1,3 – 1,5 millió tonna között ingadozik (átlagosan 1,4 millió tonna), és a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást, vagyis a termelési színvonal jelentősen emelkedett. Magyarország piaci részesedése az Európai Unióban 4 – 5 százalék, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400 – 500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni.

A hazai szilvatermés körülbelül 75 – 80 százaléka a belföldi piacon kerül értékesítésre, mintegy 20 – 25 százalékát pedig exportáljuk. A felhasználási irányt tekintve: a termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), bő fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra. A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában. A friss/nyers szilvaimportunk nem számottevő, 1 000 – 2 000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss/nyers szilvaexportunk jelentős: évente változóan 8 000 – 12 000 tonna, aminek átlagosan fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország. Szilvapüré exportunk fokozatosan eltűnik, 2015-ben még 450 tonnát exportáltunk Németországba, 2018-ban már csak 34 tonnát. Szilvapürét a statisztikák szerint Magyarország nem importál. Az aszalt szilvából 900 – 1 100 tonna közé tehető az importunk, melynek döntő többségét (90 százalékát) Chiléből szerezzük be. Az exportunk 200 – 400 tonna, melynek döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt exportunk, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1 300 tonnát.

Összeállította:
Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB alelnök

Budapest, 2020. július 17.

FruitVeB /NAK