Kísért a tavalyi aszályos év: a közepesnél gyengébb hazai szilvatermés valószínűsíthető.
Magyarországon a 2023. évi adatok szerint 5 848 hektáron termeltünk szilvát. A termőterület folyamatosan csökken, tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárral rendelkeztünk. A meghatározó termesztőkörzetek az észak-keleti térség és az ország középső része:
· Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 1 636 hektár szilvaültetvény található, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék adnak másik 904 hektárt. Ezzel észak-kelet Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45%-ával.
· Bács-Kiskun vármegyében 1 194 hektáron termelünk szilvát, míg Pest vármegyében 956 hektár a termőterület, így az ország középső része bő egyharmadot ad a termőfelületből.
A fennmaradó közel 1 200 hektár az ország összes többi részére oszlik el, de vannak vármegyék, ahol mindössze néhány tíz hektár található.
Egy normális évjáratban 60-65 ezer tonna körüli szilvatermést takarítunk be, de voltak már olyan bőséges termést hozó évek is (2014, 2018), amikor közelített a 80 ezer tonnához. A legrosszabb évjáratban, 2020-ban azonban alig érte el a 25 ezer tonnát a termés, és 2021-ben is 40 ezer tonna magasságában maradt: a terméskiesések a tavaszi fagyok károkozó hatásának voltak köszönhetők. A 2022. évben közepes termést értünk el, 60 ezer tonnához közelítő mennyiségben. Az utóbbi években tehát nincs igazán jó éve a szilvának, a tavaszi fagyok egyre nagyobb terméskilengéseket okoznak, kiszámíthatatlanná téve a termést és a piacot egyaránt.
A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonnát exportáltunk, azonban az utóbbi három évben (a jelentős terméskiesések miatt) 2-4 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.
Legnagyobb területen termelt fajták: Katinka, Cacanska Lepotica, Cacanska Rana, Bluefree, Stanley, President, Top-sorozat fajtái. A felhasználási irányt tekintve: a termés kb. fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), másik fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.
Az idei évben nagyságrendileg valamivel a közepes alatti szilvatermést látunk, valószínűsíthetően 40-50 ezer tonna között lesz az idei hazai termés. Vagyis nem fogjuk elérni vagy megközelíteni a normál évjáratok 60 ezer tonnás termését, de azért jócskán a rossz évjáratok 25 ezer tonnás termése fölött leszünk. A pontos becslést nehezíti, hogy rendkívül heterogén a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt. Az azonban elég pontosan kirajzolódik, hogy ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából:
· a termőterület szűk felét adó észak-keleti országrészben fajtától függően közepes vagy jó termést tapasztalunk,
· míg a termőterület bő felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyékben és a Dunántúlon általában gyenge, helyenként esetleg közepes a szilvatermés.
Ez a kettősség vélhetően annak a következménye, hogy az ország középső és nyugati részén egy-másfél héttel korábban kezdődött a virágzás (ez az évek többségében így van), így az áprilisi fagyok érzékenyebben érintették az itteni szilvaültetvényeket, nagyobb mértékű fagykárokat okozva, vagy rosszabb terméskötődést eredményezve.
A rosszabb termés azonban nem írható csak a tavaszi fagyok számlájára, az idei terméskiesést eredményező időjárási tényezők köre ennél sokkal tágabb, illetve a hatásuk jóval komplexebb.
A tavalyi évszázados aszály hatásait közvetetten tapasztaljuk, de minden bizonnyal hozzájárult az idei terméskiesésekhez ez is: tavaly a fáknak nem maradt elegendő energiája arra, hogy a termés kinevelése mellett még elegendő mennyiségű és jó minőségű (jó kondíciójú, fertilis) virágrügyet képezzenek. A tavalyi aszály után augusztus végén még úgy gondoltuk, hogy idén tavasszal alig lesz virág a fákon. Valószínűleg az mentette meg ezt a helyzetet, hogy 2022. augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az egész ősz csapadékos volt, így a fáknak sikerült még az „utolsó pillanatban” elegendő mennyiségű virágrügyet érlelni, aminek az lett az eredménye, hogy 2023 tavaszán egy közepes-jó virágzást tapasztaltunk. Azonban valószínűsíthető, hogy a virágok kondíciója, fejlettsége, termékenyülő képessége mégsem volt megfelelő, mert a virágzás erősségéhez képest sok ültetvényben gyenge volt a terméskötődés.
A másik lényeges időjárási hatás az volt, hogy a virágzás alatt vagy az azt követő 2-4 hetes időszakban több hullámban volt (akár éjszakai fagyok nélkül is) borult, hűvös, szeles, csapadékos időjárás. Ennek köszönhetően vagy nem jártak elég intenzíven a méhek és nem volt megfelelő a megporzás, vagy pedig jó volt a megporzás, de a hűvös, fényszegény időjárás miatt rossz volt a terméskötődés, amire „rátettek még egy lapáttal” a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok okozta látens virágkárok is. Sok szilvaültetvényben tapasztaltak idén olyat a gazdák, hogy közvetlenül a virágzást követően jó termés volt kilátásban, majd mindössze 2-3 hét leforgása alatt „eltűnt” a szilva a fáról, a jelentős tisztuló hullás következtében.
Jelenleg az idei szilvaszezon szűk harmadánál járunk, de az augusztus beköszöntével megérkezik a főszezon. A termelői árak eddig a tavalyihoz közeli vagy valamivel a fölötti szinten mozogtak, a gépi betakarítású, ipari szilva nettó termelői ára jellemzően a 90-150 Ft/kg közötti sávot írt le: a lekvár vagy pálinka alapanyag 90-120 Ft/kg, míg a magasabb minőségi követelményekkel jellemezhető hűtő- és konzervipari alapanyag jellemzően 120-150 Ft/kg között mozgott. A kézi betakarítású frisspiaci szilva nettó termelői ára jellemzően 200-300 Ft/kg. A bőséges idei csapadék és a közel optimális hőmérsékleti viszonyok okán a gyümölcsméretek és a beltartalom nagyon kedvezően alakul.
FruitVeB / NAK
Budapest, 2023. augusztus 01.
Kapcsolódó cikkek:
Lengyelország: megkezdődött a Kalipso szilva betakarítása
Lengyelország: ismét problémákkal kezdődik a korai szilva szezonja
