Már az idei szezontól kezdve „erősen ajánlott” lesz a svájci alma- és körtetermesztők számra, hogy csatlakozzanak a fenntarthatósági ágazati programhoz, amiért támogatásban is részesülnek.
A Svájci Gyümölcstermesztők Egyesülete (SOV, Schweizer Obstverband) és a belföldi zöldség- és gyümölcskereskedők szövetsége, a SWISSCOFEL március végén hozta nyilvánosságra azt az ágazati programot, melynek középpontjában a fenntartható termesztés áll. A „Nachhaltigkeit Früchte” elnevezésű programba április 30-ig jelentkezhetnek az alpesi ország alma- és körtetermesztői, a regisztrációt az Agrosolution AG végzi. A belépés önkéntes, de már most lehet tudni, hogy a jövőben egyfajta előkövetelményként tekintenek majd a programban való részvételre. Április 27-ig a teljes almatermésű terület 60%-a jelentkezett, a legnagyobb termelőnek számító kantonokban pedig a gazdák több mint 80%-a csatlakozott. A meghirdetett program szerint tekintet nélkül az értékesítés helyére, a svájci almát és körtét fenntarthatóbb módon kell termeszteni, hogy megfeleljen a fogyasztói, társadalmi, piaci és politikai elvárásoknak. A csatlakozó gazdák ezért 6 centime/kg (22 Ft/kg) támogatást kapnak első körben az I. és II. osztályú almára és körtére. A 2022-ben betakarított termést a kiskereskedelmi forgalmazók döntő többsége már csak akkor lesz hajlandó értékesíteni, ha az a mostani programban meghatározott fenntartható gazdálkodásból származik, és várható, hogy a közeljövőben ezt a feltételt az országban megtermelt többi gyümölcsre is kiterjesztik.
Előzmények
Svájc mindig is élen járt a fenntarthatósági célok megkövetelésében: már az 1980-as években bevezették az integrált termelési módszerek alkalmazását, majd a 2000-es évek elején egyre több terméknél kezdték el használni a Suisse Garantie jelzést. Az ennek megszerzéséhez szükséges feltételek mind a mai napig a jó mezőgazdasági gyakorlat alapját képezik. A mostani program 9 fő fenntarthatósági célt tűz ki a teljes termékpályán, melyeket 90 indikátorral mérnek. A teljesség igénye nélkül ezek között szerepel például a növényvédő szerek okozta kockázatok felére csökkentése, a CO2-kibocsátás csökkentése és a biodiverzitás növelése.
A cikkhez szemlézett írások:
