Spanyolország: vegyes évet zártak az idén a csonthéjasok

A kisebb hozamok mellett az árak a tavalyinál magasabbak voltak ugyan, de a termőterület csökkenése, a klímaváltozás és az egyre intenzívebb konkurencia továbbra is nyomást helyez az ágazatra.

A 2025-ös évben a spanyol csonthéjasok betakarítása a szokásoshoz képest 10-15 napos késéssel indult a legkorábbi termőterületeken, és ez az eltolódás végig megmaradt az ország valamennyi régiójában. A termés mennyiségét jelentősen visszavetették az áprilistól július végéig tartó rendszeres jégesők, különösen Murciában, Katalóniában és Aragóniában. Ugyanakkor a harmadik országokból érkező import nyomása idén enyhébb volt, így az árak magasabb szintet értek el. Az ágazat jövője szempontjából a legfőbb kérdés az, hogy ez elegendő ösztönzést jelent-e a termelők számára a további beruházásokhoz, és megállíthatja-e a termőterületek csökkenését.

A La Vega de Cieza értékesítési igazgatója, Santiago Vázquez szerint a szezon első felében a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot, amit a kedvező időjárás is támogatott Európa-szerte. Augusztusban viszont a piac lanyhábbá vált, a kereslet számottevő mértékben visszaesett. A Murcia székhelyű vállalat évente mintegy 23 ezer tonna csonthéjas gyümölcsöt és 4–5 ezer tonna datolyaszilvát értékesít, 60 termelővel dolgozik együtt, akik főként Murciában, 0–500 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő ültetvényeken gazdálkodnak.

Murciában a szezon közepén és végén jelentős terméskiesés volt tapasztalható, amit különösen a június-júliusi időszakban érzékelhető gyümölcshiány kísért. Április 7. és június 30. között szinte minden héten előfordult jégeső az ország különböző részein, amelyek összesen több mint 31 ezer hektár gyümölcsösben okoztak károkat. Katalóniában, amely az egyik legfontosabb termőterület, a 2025-ös termés 30%-kal maradt el a potenciális hozamtól, és a betakarított mennyiségnek csak kis része volt alkalmas friss értékesítésre. A spanyolországi agrárbiztosítási rendszer korlátozásai miatt a gazdák csak részleges kártérítésre számíthatnak, még akkor is, ha a teljes termésük odaveszett.

A kedvezőtlen időjárás mellett a mediterrán térség más országaiból – például Törökországból, Görögországból, Moldovából és Magyarországról – származó gyümölcsök alacsonyabb kínálata is hozzájárult az árak emelkedéséhez. A nektarinok esetében június végétől július elejéig az átlagárak több mint 25%-kal haladták meg a 2024-es szintet. Santiago Vázquez ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magasabb árak mellett a hozamok is csökkentek, miközben a termelési költségek – különösen a munkaerőhiány miatt – tovább emelkedtek. Emiatt még azok a vállalkozások is, amelyeket különösebben nem sújtottak súlyosan a jégesők, sok esetben csak a korábbi évekhez hasonló nyereséget tudtak realizálni.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a harmadik országok egyre nagyobb szerepet játszanak az európai piacokon. Törökország és Moldova például folyamatosan bővíti csonthéjas ültetvényeit, és egyre inkább azokat a fajtákat választják, amelyeket Európában is jelentőps területeken termesztenek. Bár ezek az országok elsősorban Oroszországra fókuszálnak, az európai piacra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Ráadásul az utóbbi időben más európai – köztük spanyol – termelők is elkezdtek befektetni ezekben az országokban, mivel ott jóval alacsonyabbak a munkabérek, egyéb közterhek és enyhébbek a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályozások. Ez a versenyhelyzet egyértelműen torzító hatású, és csak akkor válhat kiegyenlítettebbé, ha az EU szigorúbb szabályozással – például a növényvédő szerekre vonatkozó tükörzáradékokkal – lép fel.

Az elmúlt években a kajszi terméshozama jelentős ingadozást mutatott, és az idei évben ismét csökkenés volt tapasztalható a 2024-es rekordévhez képest. A hozamcsökkenés nemcsak Spanyolországban, hanem más termelő országokban is megfigyelhető. Ennek oka részben az éghajlatváltozás és a csökkenő hidegigény, de Vázquez szerint a fajták genetikai teljesítménye is gyengül. Olyan fajták, amelyek tíz éve még bőséges termést adtak, ma már országszerte alacsonyabb hozamot produkálnak, függetlenül a hidegórák számától. Hasonló tendencia figyelhető meg a platerina (lapos nektarin) esetében is.

A platerina, vagyis a lapos nektarin, egyre nagyobb teret nyer a termesztésben és a fogyasztásban. Jelenleg mintegy 2 ezer tonnát állítanak elő belőle. Ízletes, könnyen fogyasztható gyümölcs, mivel egyes fajtáknak nincs magja, és formája is praktikus. Ugyanakkor nem olyan lédús, homogén és megbízható, mint a Paraguayo őszibarack, amely a bevezetése óta évről évre megduplázza fogyasztását. Bár a platerina ígéretes termék, Vázquez nem számít arra, hogy népszerűsége rövid távon eléri a Paraguayo szintjét.

A spanyol mezőgazdasági minisztérium (MAPA) adatai szerint a csonthéjas gyümölcsök termőterülete 2024-ben ismét csökkent, és 125.580 hektár körül alakult, ami már 15%-kal kevesebb, mint 2017-ben. A legnagyobb visszaesés az őszibarack esetében történt, 23%-os területcsökkenéssel, míg a nektarinok termőterülete 7,7%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Regionális bontásban minden jelentős termelőterületen csökkent a csonthéjas ültetvények területe, kivéve Aragóniát (+1,3%) és Kasztília-La Mancha (+0,3%) tartományt. Ezzel szemben Katalóniában 2,7%-kal, Murciában 3%-kal, míg Extremadurában 1,6%-kal zsugorodott az összesített termőterület.

A cikkhez szemlézett írások:

Higher stone fruit prices in 2025, higher profitability?

Kapcsolódó cikkek:

Franciaország: 8%-kal kisebb őszibaracktermést takarítottak be a tavalyinál

Olaszország: mérsékelten sikeres szezont zárnak Emilia-Romagna tartományban az őszibarack-termelők

Franciaország: 8%-kal kisebb lesz az őszibaracktermés a tavalyinál

Kína: 3%-kal kevesebb őszibarack és nektarin terem az idei évben

Lengyelország: folyamatosan csökkenő árak az őszibarack, a nektarin és a kajszi piacán

Spanyolország: jó őszibarack- és nektarintermést várnak Aragóniában

Spanyolország: jó őszibaracktermésre számítanak Katalóniában

Franciaország: a tavalyihoz hasonló őszibaracktermés várható

Őszibarack termésprognózis – 2025