Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros jégelhárító rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére. Sőt, fizikájából eredően inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Ugyanis csapadék létrejöttéhez – többek között – két alapvető dolog kell a légkörben: elegendő vízpára megléte és elegendő kondenzációs mag jelenléte. Ha a légkörben nincs elég vízpára, vagy nincs elegendő kondenzációs mag, akkor nem lesz eső, mivel mindkettő együttes elégséges jelenléte szükséges az esőképződéshez.
Kondenzációs mag lehet minden, amire a víz kicsapódhat a légkörben, mint apró porszem, kristályok, s a többi. Az ezüst-jodid pont olyan kristályszerkezetű anyag, amire a vízcseppek kicsapódhatnak, vagyis ha netán azért nem lenne eső, mert nincs elegendő kondenzációs mag a légkörben, akkor ez pont a kondenzációs magvakat pótolja. Pont ezt a tulajdonságát lehet használni jégképződés mérséklésére, mert a zivatarfelhővel több kisebb jégszemet gyártatunk le a kevesebb nagyobb jégszem helyett, mivel az adott vízpáramennyiség nagyobb mennyiségű kondenzációs magon fog kicsapódni.
Így összességében alaptalan a félelem, hogy emiatt a rendszer miatt volt tavaly aszály. És még egy adalék: egész Európában nagyon nagy aszály volt tavaly, sőt, mi még elég jól megúsztuk, mert június első felében számottevő csapadékokat kaptunk. Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – magyarázza dr. Apáti Ferenc.
Forrás: https://www.kelet.hu/megyei-korkep/2019/03/05/nem-felelos-az-aszalyert.kelet
