Beszámolók

Sikerrel zárult a VII. Magyar Paprika Napja Szentesen

A 2012-ben először megrendezett Magyar Paprika Napja szakmai nap minden évben nagy érdeklődés mellett mutatta be a paprika ágazat egy-egy területének eredményeit, időszerű feladatait. A közel 300 résztvevő a fóliás paprikahajtatás korszerűsítésének lehetőségeivel ismerkedhetett meg Szentesen.

Ledó Ferenc, a FruitVeB, valamint a társrendező házigazda, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntőjében emlékeztette a hallgatóságot a kezdetekre, az első alkalom rendezésének eredeti motivációjára: a hagyományos Szentesi Lecsófesztivál előtti napon a szakmai kérdések is terítékre kerüljenek. A kezdeményezés országos rendezvény-sorozattá fejlődött, a szentesi helyszín mellett három alkalommal más fontos régió is szerepet kapott.

A paprikatermesztés kielemelt szereppel rendelkezik Szentes és a régió életében, igazán meghatározó tevékenységgé a termálvízzel fűtött hajtatás elterjedésével a 20. század közepétől vált. A mai rendezvény célja bemutatni a térség eredményeit, gondjait és a fejlődéséi lehetőségeket.

Farkas Sándor a térség országgyűlési képviselője, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a „Zöldséghajtatás lehetőségei és szerepe Magyarország és a térség kertészetében” című előadásában a 2010-2017 időszak mezőgazdasági, azon belül a kertészeti termelés főbb eredményeit hangsúlyozta. Rámutatott, hogy változatlan áron számolva az ágazat kibocsátása az elmúlt hét évben 27 %-kal növekedett, ami kiemelkedő, 3. legjobb eredmény az Európai Unióban. Ezzel egyidőben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is 27 %-os növekedést mutatott. A külpiaci értékesítés 2017-ben rekord szintet ért el, hét év alatt 52 %-kal bővült. Az előadó a zöldségtermesztés globális helyzetét elemezve kiemelte, hogy a termelés húsz év alatt csaknem megduplázódott, 1100 millió tonna körül van évente. A legnagyobb fejlődés a fedett felületek, növényházak területének növekedésében van. A zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése hazánkban is kívánatos lenne, mivel az ajánlott napi mennyiség helyett itthon jóval kevesebbet fogyasztunk.

A hazai zöldségtermelésről az előadó elmondta, hogy a kertészeti ágazat 6,9 %-át a friss zöldség termelése teszi ki. Részletesen ismertette a hajtatott zöldségek területi és termés mennyiségének változási tendenciáit. Bemutatta, míg a területek csökkenő tendenciát mutatnak, a termesztett mennyiség stagnál, sőt emelkedik, ami a korszerű, eredményes technológiának, a magasabb fajlagos hozamoknak köszönhető. A paprika esetében évente kb. 180000 tonnát állítunk elő, nagy részét hajtatásban. A zöldséghajtatás 75-80 %-a a Dél-Alföld régióhoz köthető, ebben is kiemelkedő szerep jut a szentesi régiónak. Az előadó részletezte a paprikahajtatás területi, hozam, fajtaszerkezetét és a felhasználás típusait. Végül kitért a kertészeti támogatások 2017-es és ez évi lehetőségeire, kihangsúlyozva a gazdaságos termelés szükségszerűségét, amely a megfelelő üzemméret függvénye is. Az innováció, a szakoktatás szükséges fejlesztésének kiemelésével zárta előadását Farkas Sándor.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, a DélKerTÉSZ vezető szaktanácsadója a „Szentesi paprika földrajzi eredetvédelem szerepe a térség paprikatermesztésének fejlődésében” című előadásában a földrajzi árujelzők szerepét emelte ki az Európai Unióban. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) közösségi védelmet nyújt a termékeknek és kapcsolatot bizonyít a termék jellemzője és a földrajzi eredete között. A védjegy célja a termék piaci értékének növelése, fennmaradásának segítése, az állandó minőség biztosítása és védelem a jogosulatlan forgalmazóktól. A „Szentesi paprika” OFJ kérelmét a DélKerTÉSZ, mint termelő csoportosulás nyújtotta be 2011-ben, majd az oltalom bejegyzése 2014 februárjában megtörtént.

Az előadó ismertette a „Szentesi paprika” termékleírásának főbb elemeit, a jelenlegi gyakorlati tudnivalókat az oltalom fenntartásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a védjegy használatát más, a földrajzi régióban paprikát termelő érdekelt is elnyerheti, ha megfelel a termékleírásban megfogalmazott feltételeknek és az erre illetékes hatóság felé ezt bizonyítja. A megoldandó feladatok között került említésre a védjegy fenntartásának idő és költség igénye, illetve a védjegy ismertségének fokozása, mind a kereskedők, mind a fogyasztók körében. Az ezzel összefüggő marketing tevékenység hazai és közösségi támogatást igényel. Összefoglalva a védjegy javítja a térség paprikatermelésének stabilitását és elősegíti fejlődését!

Erdődi Péter, a Híres Fólia Kft. ügyvezetője „A fóliás kertészetek technikai megújításának lehetőségei” című előadásában a modernizálás lehetőségeit ismertette: a vázszerkezet módosítását, a szellőztetés javítását, a klímaszabályozás korszerűsítését. Kitért a rendszeres karbantartás fontosságára, hogy a berendezés élettartama minél jobb legyen. A fóliatakarás cseréje a korszerű, dupla takarással rendelkező berendezések esetében percíz szakmunkát igényel. Fontos döntése a termelőnek, az új fóliaanyag kiválasztása, hiszen nagy a választék, egyre igényesebb, korszerű tulajdonságokkal bíró típusok vannak a piacon. Mérlegelni kell a bekerülési ár, a nyújtott előnyök és az élettartam ismeretében, milyen típus lesz gazdaságos. A döntést az előadó egy elemzéssel segítette, összevetve az egységnyi területre, évenként jelentkező költséget a különböző élettartamú fóliaborítás esetében.

Szőriné Zielinska Alicja, a Grodan tanácsadója „A fólia alatti paprikatermesztés technológiai megújításának lehetőségei” című előadásában ismertette a talaj nélküli termesztés főbb jellemzőit, amelyek előnyt jelentenek a termelő számára a talajon történő termesztéshez képest. Kiemelte, a közegen történő termesztés technológiája precíz, pontos technológiát igényel, így tapasztalatok szerint az egyes elemek változtatása is pozitív hatással lesz a paprika hozamára, minőségére tápanyag és öntözővíz megtakarítás mellett. Négy kiemelt elemet mutatott be: a termesztő közeg mennyiségének változtatását, a széndioxid utánpótlást, a függesztett csatornarendszert és a klímaszabályozást. A közegek szerkezete változik, összetettebb lesz, így lehetőség van az egy növényre jutó közegmennyiség csökkentésére. A magas növényházak alkalmazása a paprikahajtatásban hozamnövekedéssel jár, mivel a légtér nagyobb, a klíma szabályozhatóbb, függesztett csatornás rendszeren lehet termelni, ami további előnyökkel jár: a közeg mennyiségének csökkentésével és a tápoldat hatékonyabb felhasználásával. A hosszú kultúrás paprika hajtatásban érdemes alkalmazni a széndioxid trágyázást a november- márciusi időszakban. A technológiát részletesen ismertette az előadó.

Hunyadi István a FruitVeB szakmai igazgatója „A hajtatott paprika korszerű növényvédelme” címmel tartott előadásában részletezte a paprika legfontosabb károsítóit, kiemelve különböző fontosságukat az alkalmazott termesztéstechnológia szerint. Ismertette a kémiai szerek használata mellett a lehetséges integrált, alternatív megoldásokat is. Ezen szerek használatakor a megelőzésre kell gondolni, mivel a betegség kialakulása után általában gyógyító hatásuk nincs. Csak a megelőző lehetőségekkel számolhatunk a paprika vírusos betegségeinek esetében, mint a rezisztens fajták termesztése, a higiéniai szabályok betartása, a vírus vektorok elleni védekezés. Kiemelten fontos a vektorok szaporodásának megfigyelése, az időben, lehetőleg lokálisan még elvégezhető kezelés. A kórokozó gombák esetén a betegség kialakulásának feltétele a károsító számára kedvező mikroklíma, így a védekezés alapja is a megfelelő klímaszabályozás. A paprika növényvédelmének legkritikusabb területe a kártevő rovarok elleni védekezés. Az előadó hangsúlyozta, ma már valamennyi jelentős kártevő ellen megtalálták a biológiai védekezésre alkalmas hasznos ellenséget, így a biológiai védekezés lehetősége adott és tovább fejleszthető. Végül összehasonlította a hazai, a paprika növényvédelmében engedélyezett szerek választékát a Hollandiában engedélyezett szerek listájával. Megállapította, Hollandiában az engedélyezett hatóanyagok száma mind a fungicidek, mind pedig az inszekticidek esetében jelentősen magasabb, mint nálunk, valamint a biológiai termesztés számára is jóval több használható szer áll rendelkezésre.

Szegedyné Fricz Ágnes, Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. fejlesztőmérnöke „A korszerű zöldségcsomagolás, termékfejlesztés ismérvei” című eladása elején kiemelte, hogy a környezetbarát csomagolóanyag alkalmazása fontos üzenet a fogyasztó felé. Az előadó részletezte a ma zöldségtermékek csomagolására rendelkezésre álló anyagokat, kitért a biológiailag lebomló, új típusú anyagok előnyös tulajdonságaira. Bemutatta az ún. aktív csomagolási technológiák alkalmazását, amikor a csomagba a termék tartósságát segítő adalékok, anyagok kerülnek, szabályozva a csomag belső légterét, megkötve az érést gyorsító gázokat. További fejlődési tendenciát, az ún. intelligens csomagolási technikákat ismertetett, ahol a csomagban zajló, a termék minőségét jelző folyamatokat a fogyasztó is nyomon követheti egyes indikátorok jelzései útján.

Végül az előadó betekintést adott az uniós Horizont 2020 -GLOPACK projektbe, ahol a kutatás célja biológiailag lebomló csomagoló anyagok fejlesztése, aktív és intelligens csomagolások kipróbálása, partnerkapcsolatok fejlesztése e fontos innovációs területen.

Az egynapos program a gyakorlati bemutatókkal zárult:

A Duna-R Kft. szentesi telephelyén szabadföldi és fóliás intenzív paprikatermesztés és fajtahasználat bemutatóval várta a résztvevőket. Laczházi Pál, a kutató telep igazgatója ismertette a létesítmény létrejöttének történetét, a kialakított növényházak technikai jellemzőit, ill. az ott folyó kutatási tevékenységet. A látogatók végül megtekinthették a szabadföldi intenzív technológiával megtermelt a cég választékát bemutató fajtakísérleti kertet.

A kápia hajtatás technológiájának és a vezeték nélküli monitoring rendszer bemutatásának helyszíne Sarusi-Kis László szentesi kertészete volt. A termelő a TÉSz alapító tagja, belépése óta csak a szerveződésnek szállít paprikát. Jelenleg csaknem 4 hektáron folytat paprika hajtatást részben fűtött, részben fűtetlen fóliás berendezésekben. Telepén megteremtette a válogatás, ideiglenes tárolás körülményeit. Elmondta, két éve használja fóliájában az Agrosense vezeték nélküli érzékelő rendszert, amit a tész üzemeltet tagjai számára. A neten bárhol elérhető adatsor nagy biztonságot nyújt számára, ui. bármikor értesül pld. a fóliában lévő hőmérsékletről vagy a közegben tapasztalható nedvességtartalomról.

A DélKerTÉSZ telephelyének bemutatása. A rendezvény utolsó helyszínén az érdeklődők Janó Imre értékesítési vezető kalauzolásával tekintették meg a DélKerTÉSZ árukövetési, csomagolási és értékesítési rendszerét.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
vezető szektanácsadó, DélKerTÉSZ

Mi a véleményed?

Tovább az eszköztárra