Az EastFruit elemzői szerint a magas raktárkészlet egyik oka, hogy a 2018-as fagykáros évet követően 2019-ben jelentősen nagyobb termést takarítottak be Kínában. A másik ok, hogy Oroszország (Kína harmadik legfontosabb almaexport-piaca) behozatali tilalmat rendelt el a kínai friss almára – és bár a kínai kereskedők harmadik országokon keresztüli szállításokkal ezt megpróbálták kikerülni, az exportvolumen az előző évekhez képest így is jelentősen visszaesett. A harmadik ok pedig a koronavírus, ami az almaeladások szempontjából pont a legrosszabbkor, a kínai újév idején késztette karantén intézkedések bevezetésére a hatóságokat. Kínában az újév (tavaszünnep, „csuncsie”) az ország legfontosabb ünnepe, nagyon távolról a mi Karácsonyunknak felel meg: egy hétig ünneplik, és ilyenkor minden családban több napra előre sütnek-főznek – ebben az időszakban nagyon jelentősen fellendülnek az almaeladások is. Idén, a Patkány évében viszont az újév január 25-ére esett, és mivel a karantén intézkedések ekkor már érvényben voltak, a harmadára esett vissza az étkezési alma forgalma.
A fenti tényezők következtében történelmi mélypontot ért el az alma ára Kínában – a termelők és a kereskedők is arra törekednek, hogy túladjanak készleteiken, és az új szezon előtt raktárkapacitásokat szabadítsanak fel, amit, mint korábban említettük csak nehezít az orosz exportpiac kiesése. Ennek ellenére Kína a 2020-as év első öt hónapjában az EastFruit adatai szerint 351 ezer tonna almát értékesített külföldön, ami 14 százalékkal nagyobb mennyiség a tavalyinál – bár a 2019-es exportév a fagykárok miatt igen alacsony bázisnak számít, 2018-ban ugyanebben az időszakban a kivitel elérte az 568 ezer tonnát (más szóval 2020-ban nem sikerült egyéb piacokkal pótolni a kieső orosz keresletet). Valamint, mivel a koronavírus-járvány miatt számos nagy kínai kikötő is vesztegzár alá került, elsősorban a szárazföldön is megközelíthető országok, a Fülöp-szigetek, Banglades, Thaiföld és Vietnám lettek a kínai alma fő piacai.
Érdekes módon annak ellenére, hogy Kínában óriási eladatlan készletek halmozódtak fel, az almaimport volumene csak 18 százalékkal esett vissza 2020 első öt hónapjában a katasztrofális fagykárt követő 2019-es importévhez képest. De a 2020-ban eddig behozott mennyiség még a normál termésű 2017-et követő év importvolumenét is felülmúlta, mindezt úgy, hogy az alma világpiaci ára az idei év első öt hónapjában rekordmagasságokba ugrott. Az EastFruit elemzői szerint a külföldi alma töretlenül óriási keresletének oka, hogy a jómódú kínaiak mind a mai napig nem bíznak a hazai alma minőségében és biztonságosságában sem, ezért hajlandók a belföldi gyümölcs árának többszörösét is kifizetni az Új-Zélandról, az Egyesült Államokból, Chiléből vagy Dél-Afrikából érkező almáért.
Az európai exportőrök többsége azzal a piaci helyzettel találta magát szemben, hogy a hazai raktárkészletek alacsonyak (Lengyelországban gyakorlatilag mára már nincs belföldi alma), az árak magasak, a kereslet óriási, ezért inkább helyben vagy a környező országokban értékesítették az árut – a Kínába irányuló lengyel almaexport volumene például 61 százalékkal csökkent. Volt viszont néhány olyan ország, elsősorban Franciaország, ahol a magas készletek miatt Kínába is tudtak szállítani (nyilván nagyon jó áron), ezért a franciák 2020 első öt hónapjában a szokásos mennyiség dupláját értékesítették Kínában.
(forrás: Fresh Market PL)
Fordította: Kocsis Márton
