Németország mezőgazdasága a márciusi, egymást gyorsan követő események, kormányrendeletek, gazdasági intézkedések, megszorító intézkedések és rendelkezésre bocsájtott támogatási formák után próbálja megtalálni az egyensúlyt. A hozott döntéseket igyekeznek a gyakorlatba átültetni és a vegetáció előrehaladtával egyre jelentősebb feladatokra, azok gyakorlati megvalósítására koncentrálni. Több fontos téma is foglalkoztatja a mezőgazdasági termelés szereplőit:
A növekvő szárazság már most nagy gondokat okoz. Az idei januártól márciusig tartó időszak az elmúlt 100 év legmelegebb negyedévének bizonyult. A februári jelentős mennyiségű csapadék után egyáltalán nem esett eső. Szakemberek szerint áprilisig a szükséges mennyiség 95%-a hiányzik. Az altalaj még telített, de a talaj felső rétege a gyakori szeles idő miatt is erősen kiszáradt és ez olyan kultúrákban is nagy veszteségekhez vezet, amelyeket gazdaságosan nem lehetne öntözni (pl. repce). A gyümölcsültetvényekben a nagy károkat okozó fagyok után most szintén ez a legnagyobb probléma, a szakemberek attól tartanak, hogy megismétlődik a 2018-as aszály, amikor 7 214 termelő számára ítéltek meg aszálykár-enyhítő támogatást, összesen 292 millió euró értékben. Ha mindez idén is megismétlődik, félő, hogy az erre fordítható kereteket a koronavírus miatti támogatások már rég kimerítették.
A múlt ősszel heves vitákat, politikai ellentéteket és agrártüntetéseket kiváltó „Pro Biene”(természetvédelem érdekében a mezőgazdasági termelést szabályozó) akció jelenleg lekerült a napirendről. Egyedül Baden-Württemberg tartományban sikerült elérni, hogy a rendelet értelmében a gazdák az előírt módon csökkenteni kényszerülnek a növényvédőszerfelhasználást. E mellett a termőfelületek kárára olyan természetvédelmi területeket kell felszabadítaniuk, ahol a fajgazdagságot fenntartó élővilág zavartalan, illetve a védett területek közelében teljesen át kell állniuk ökológia gazdálkodásra.
A Bundesrat (a német tartományok választott képviselőinek gyűlése) március 27-i plenáris ülése megszavazta a Tápanyagutánpótlási előírások („Düngeverordnung”) jelentős szigorítását. A téma már évek óta erős vitatémája a szakmának. A gyakorlatba való átültetés megkezdődött, de a koronavírus-válság előtt az átállásra a Markus Schröder CSU-pártvezér által megígért „milliós összegű segítség” valószínűleg nem lesz tartható. A források egy részét a válságkezelés érdekében átcsoportosították, így az előírások továbbra is nehezítik a gazdák életét.
Az április 4-i döntés értelmében repülőgéppel beszállíthatók azok az idénymunkások, akiknél ezt a munkaadó kifizeti és igazolni tudja a foglalkoztatást illetve vállalja a szigorú előírások betartását, ami a beérkező munkaerő elkülönítését, szállásolási és szállítási körülményeit is szabályozza. Romániából már több ezer ember érkezett Németországba – az előírások gyakorlati kivitelezése most „vizsgázik”. A munkaadók küzdenek az elkülönített szállítás, a feldarabolt munkacsoportok, a munkások élelmiszerrel való ellátása, a lényegesen szigorúbb higiéniai előírások okozta többletköltséggel és még így is csak a töredékét tudták biztosítani a hiányzó munkaerőnek. Mióta az első halálesetet bejelentették a román idénymunkások sorai között Baden-Württemberg tartományban, a sajtó újra felkapta a kérdést. Ebből akár politikai bukás is lehet azok számára, akik az eredeti, a vendégmunkások beutazását teljesen megtiltó rendelet enyhítéséért lobbiztak. Már az „utca emberének hangját” jelentő újságírók is egyre gyakrabban feszegetik a kérdést, mely szerint „mi lenne, ha a németek idén lemondanának a kényelmi terméket jelentő spárga megszokott mennyiségű fogyasztásáról?”. Tennék ezt annak érdekében, hogy a koronavírus terjedését fölöslegesen ne gyorsítsák külföldiek beutaztatásával.
Ausztriában nagyon hasonló a helyzet. A Tiroli és Kaernten-i Zöldségtermesztők Szövetsége által szervezett Innsbruckba érkező járat utasai között találtak egy bizonyítottan fertőzött munkást. E miatt aztán az összes vele együtt utazó munkavállalót karanténba helyezték. Több politikus is erősen támadja az ÖVP-t, amely kiharcolta a román idénymunkások beutazását engedélyező rendeletet, mondván: 600.000 ember dolgozik Ausztria-szerte rövidített munkaidőben (államilag kiegészített fizetéssel), 560.000 ember lett regisztrált munkanélküli – akkor mi szükség van külföldi munkaerőre, miért nem a hazai munkaerőt képzik át azokra a tevékenységekre, ahol lenne munka?
Már a repülőgéppel való szállítás maga sem problémamentes. A várakozás, beszállítás és a repülőút során a nagy mennyiségű ember mozgatása közben nem lehet betartani a repülőterekre vonatkozó előírásokat, így rengeteg szabálytalanság történt. A jelentkezőket buszokkal szállították a repülőtérre, ahol sokszor 6 órát is vártak a járatra, összezsúfolódva. Ludovic Orban, Románia miniszterelnöke kivizsgálást kért az üggyel kapcsolatban. Az ügy mind Németországban, mind Romániában nagy port kavart és továbbgyűrűzött. A közvélemény már „rabszolgatörvényt” emleget, ami lehetővé teszi, hogy a németországi munkavállalást választó idénymunkásokat törvényesen is kizsákmányolhassák (engedélyezett munkaidő-keret megnövelése, heti hét nap munka stb.)
Spanyolországban olyan erős a munkaerőhiány a nagy számú vírusfertőzött és a hiányzó marokkói vendégmunkások miatt, hogy nem fogják tudni betakarítani, áruvá készíteni és exportálni az elsősorban német piacokra szánt zöldséget. A probléma főként a zöldségtermesztésre specializált Almería tartományt érinti, ahonnan paprika, paradicsom, cukkini, kígyóuborka kerül a német piacra. Ez jelentős áruhiányt okozhat a németországi zöldségpiacon.
Németországban egyre növekvő probléma volt eddig is a kevés rendelkezésre álló termőföld. Ráadásul a 2007-es gazdasági válságot követően megfigyelhető volt, hogy spekulánsok vásárolták fel a szabad termőfelületek egy részét, amit most többszörös áron adnak el vagy adnak bérbe. 1 hektár termőföld vételi ára jelenleg átlagosan 25 000 euró. A mostani válság elején többen találtak jogi kiskaput arra, hogy megemelhessék a bérleti díjat. Bár a hatályban lévő szabályozás alapján a bérleti díjak meg-nem-fizetése június végéig nem vonhatja maga után a szerződés felbomlását, a gazdasági szakemberek egy része tart attól, hogy a termelők megsegítésére szánt közvetlen kifizetések egy része a földet bérbeadók zsebébe vándorol majd.
(forrás: Topagrar, Tagesschau, Spiegel, szaktanácsadók szóbeli közlése)
Gyűjtötte és fordította: Báderné Barakonyi Enikő
