Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel. A téma az idei évjárat tapasztalatainak összegzése és a piaci trendek megvitatása volt.

A szeptember 15-i, három óra hosszú élő („live streaming”) közvetítés után a rendezvény továbbra is elérhető, az online statisztikák adatai nagy érdeklődést mutatnak. Öt nappal később a portál honlapján már 1400 fölötti volt a nézőszám, de a Facebookon keresztül ennél sokkal több néző tekintette, osztotta meg az anyagot. Felváltva követték egymást a nemzetközi szakértőkkel folytatott online beszélgetések, a stúdióban ülő ágazati képviselők véleménye és a lengyel almatermesztőkkel készült riportok, helyzetértékelések.

A lengyel helyzet

Sok szempontból különleges volt mind a 2019/2020-as értékesítési szezon, mind a most záruló 2020-as vegetációs időszak. A tavalyi alacsony termés több országban erősen korlátozta a kínálatot, majd a koronavírus-világjárvány (a kezdeti bizonytalanság és logisztikai nehézségek után) kifejezetten növelte a keresletet a gyümölcsökre és zöldségfélékre. Az eddigieknél is jobban előtérbe került az egészségmegőrzés, és ettől megnőtt a kereslet az immunrendszer erősítéséhez fontos élelmiszerek iránt. Az almát a fogyasztók egészségesnek és biztonságosnak tekintették, a nagyobb kereslet hatására drágult a gyümölcs, a 2019-es alacsony termés ellenére nyereségesen zárták az idényt az almatermesztők és -forgalmazók. A lengyel tárolókból májusra, júniusra kifogytak a készletek.

A lengyelországi hivatalos termésbecslés erre az évre 3,3 millió tonna almával számol, de sok termelő szerint ez a szám túl magas a náluk bekövetkezett fagykárok, a sok ültetvényben látható kifejezetten gyenge terméskilátások alapján. A helyzet nagyon változatos, nehéz pontos becslést készíteni. Az ország Európa legnagyobb almatermelője, az országos termés fele-fele arányban kerül frissfogyasztásra és a feldolgozóiparhoz. Étkezési almából a belső fogyasztás körülbelül félmillió tonna, ezért a kivitel nagyon fontos a lengyel almatermesztők számára. Idén egész Európában voltak tavaszi fagykárok, az EU összes almatermése kisebb, mint 2019-ben.

Wójciech Kot a lengyelországi grójeci termőtájon termeszt almát, intenzív ültetvényeken, melyek többéves átlagban hektáronként 64 tonna termést adnak. Idén ennek a 70%-ára számít. Az idei év számára is tele volt kihívásokkal. Ilyen volt a nagyon enyhe tél, majd a több hullámban érkezett (de területenként, ültetvényenként nagyon eltérő mértékű) tavaszi fagyok, júniusban pedig a túl sok csapadék. A sok eső nemcsak a varasodás elleni védelmet nehezítette meg, de erős hajtásnövekedést, vegetatív túlsúlyt és valószínűleg ennek hatására váratlanul erős nyári gyümölcshullást okozott. Sok termelőnél nem sikerült jól a növényvédelem, ez az ipari alma arányát fogja növelni. Nála jó a minőség, de a Jonagold, Sampion és Ligol fajtáknál a túlméretes gyümölcsök problémájával szembesülnek. Az EU piacán a 70-80 milliméteres alma a keresett, de e fajták gyümölcsei már három-négy héttel a szedés előtt elérték a 80 millimétert. Ezért azokat biztosan nem fogják tudni exportálni. Azt javasolja kollégáinak, tartsák ki az árakat. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy a jó minőségű étkezési almára keresleti piac lesz Európában. A termelő országokban kisebb a termés, s várhatóan folytatódik az egészségtudatos vásárlási, fogyasztási trend. Szerinte a gyenge árakat az okozza, hogy mindig vannak termelők, akik túl olcsón odaadják a gyümölcsöt. Nyilván különösen összetett kérdés ez, a döntéseket nem egyszerű meghozni, rengeteg dolgot kell figyelembe venni, például nagyon eltérők lehetnek az üzemek adottságai, költségszintjei. Mégis, ha a jövőben gondolkodnak és fejleszteni, korszerű, kiváló minőséget adó, versenyképes ültetvényeket és struktúrát akarnak létrehozni a termelők, akkor küzdeniük kell az olyan árakért, amelyek ezeket a fej­lesztéseket lehetővé teszik.

Többen is kiemelték, hogy a lengyel almaültetvényekben bekövetkezett ká­rok mértéke termőtájanként nagyon eltér. A grójeci termőtájon általában jobb a helyzet. A Lublin, Sandomierz környéki termőtájakon változatosabb a kép. Tavaszi fagyok, sokfelé jégverések, túlzott esők, vagy akár a forró időszakok is sújtották az ültetvényeket. Kicsi, pár méteres magasságkülönbségek is döntőek voltak a fagykárok mértékében. Sok helyen csak a fák felső részén maradt meg az alma.

A közép- és kelet-európai helyzetet többen kommentálták, megemlítve a magyarországi fagykárok miatti nagyon alacsony terméskilátásokat. Az idén várható árakról sok vélemény elhangzott, mind az étkezési, mind az ipari alma helyzetét megvitatták a résztvevők. A pozitív összkép ellenére érződött a bizonytalanság, nehéz jó árprognózist adni. Nyilván meghatározó lesz a minőség, tárolhatóság. Azt ajánlották a termelőknek, hogy ne feledkezzenek meg a betárolt alma minőségének folyamatos ellenőrzéséről.

Ahol áttérnek körtére

Bens Vorstenmans, a BASF Benelux régiós képviselője a belga és holland helyzetet ismertette. Ott is voltak tavaszi fagykárok, amelyeket súlyosbított az előző évi magas termésszint (a virágrügyek fagyra érzékenyebbek voltak). Az idei vegetáció nagy része ott száraz volt, a lisztharmatra kellett különösen figyelniük, s júliusban az igen magas hőmérséklet napégést okozott. Ők is tapasztalták a vásárlási kedv növekedését, de a helyben termett gyümölcsök felértékelődését is. A két országban évente 200-300 hektár almaültetvényt számolnak fel, helyükre más gyümölcsfajokat telepítenek. A holland körtetermesztés már majdnem kétszerese az almáénak, nagy szerkezetváltás zajlott be. Belgiumban a körte mellett nő az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek és a szőlő iránt is, illetve a cseresznye termőterülete is nő.

Új belépők Kelet-Európában

Andriy Yarmak római FAO-szakértő a lengyel alma új, feljövőben lévő versenytársairól, a kelet-európai régióról, elsősorban Szerbia, Ukrajna és Moldávia almatermesztéséről beszélt. E három országban együttvéve kb. 2,2 millió tonna termésre számítanak idén. Moldáviában az ültetvények nagy része nem öntözött, ezért számottevő csökkenés várható az előző évi terméshez képest.

Szerbiában jó minőségű, intenzív ültetvények fordulnak termőre, és az Orosz Föderációba irányuló export mellett a termelők igyekeznek diverzifikálni felvevőpiacukat. Árujuk jó minőségű, elviseli az akár 40 napos szállítást is, így ők is próbálnak bejutni a közel-keleti és délkelet-ázsiai piacokra.

Ukrajnában úgy tűnik, lelassult a fejlesztés, elsősorban a 2018-as és 2019-es alacsony árak következtében.

Az oroszországi almatermés az ottani telepítéseknek köszönhetően az embargó életbe lépése óta növekszik, idén a rossz évjárat miatt átmeneti, enyhe visszaeséssel. Az importjuk csökken, viszont a magas fogyasztói árak miatt a fogyasztás is. Iránból, Törökországból és a kaukázusi országokból is vásárolnak. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán is igyekszik fejleszteni, jó almaültetvényeket létesítenek, de tőkehiány miatt nem haladnak jól a hűtőkapacitások kiépítésével.

Az üzbég termelők korán, június–szeptember között szállítanak Oroszországba sok frissen szedett almát, ehhez nincs szükségük hűtőtárolásra.

Andriy Yarmak szerint nagyon fontos odafigyelni ezekre az országokra. Egyértelműen feljövőben vannak, jó minőségű, korszerű ültetvényeket telepítenek. A logisztikában, hűtőtárolásban még jelentős a lemaradásuk, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat.

Olasz megoldás vendégmunkára

Az olasz helyzetről Alessandro Dalpiaz, az ottani almatermesztők 80%-át tömörítő Assomela szervezet képviselője beszélt. Elmondta, hogy felvevőpiacaikon január–februárban 5-8, március–áprilisban már 20-25%-os fogyasztásnövekedést láttak. Az árak átlagban 25%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az értékesítési szezont jó eredménnyel zárták. Az idei vegetációs időszak a helyi tavaszi fagykárokat leszámítva összességében kedvezett az olasz almaültetvényeknek, a kilátások jók, mind a mennyiség, mind a minőség szerint. A Covid19-világjárvány, a beutazási korlátozások és karanténintézkedések idén megnehezítették a külföldi vendégmunkások alkalmazását.

Mára a helyzet javult, többségében bolgár és román vendégmunkások szüretelnek. Jó megoldásnak látszik a helyi önkormányzatok által bevezetett úgynevezett „aktív karantén”. A vendégmunkások csoportjait érkezésük után 14 napig elkülönítik, de ezalatt (külön munkacsoportokban) már dolgozhatnak. Jónak tartják az értékesítési kilátásokat is, keresleti piac lesz Európában az almára.

Fejlesztések az USA-ban

A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatójával, Karen Lewis-szal készült interjú bepillantást adott az ottani helyzetbe. Az északnyugaton fekvő Washington állam az USA almatermesztésének központja. A mai ültetvények már modernek, kevésbé kitettek a káros éghajlati hatásoknak. Az idei év nagyon száraz volt ott, de ez kevés gondot okozott, mert minden ültetvény öntözött.

Szakmai körökben sokat tárgyalt, érdekes jelenség az újonnan nemesített és oltalmazott Cosmic Crisp fajta szédületes felfutása. Gyümölcse már kapható a piacon, igen jó marketing kapcsolódik hozzá, ami magasan kiemeli a többi fajta közül. Kizárólag Washington államban telepíthető. Jellemző a faj­ta­innováció más államokban is, a különböző nemesítőműhelyekből kikerült új fajták helyi termesztése.

Az idei évjárat egészében jó volt az almaültetvényekben, de érezhetők a klímaváltozás jelei, a túl magas nyári hőmérséklet kihívás a termesztők számára. A nyugati part hőhullámai, aszályai, tűzvészei nagy, országos problémát jelentenek. A Covid19-világjárvány az egész termelési és ellátási láncban sok gondot okozott. Washington állam ültetvényeiben körülbelül 30 ezer, főleg mexikói vendégmunkás dolgozik. A járványhoz, de a munkások státuszához kapcsolódóan is sok-sok nehézséggel küzdenek ott, ezért is erősödik a kutatás-fejlesztés, az automatizáció, roboti­záció, így próbálják csökkenteni függőségüket a kézi munkaerőtől. Bár már megjelentek a piacon az első gyümölcsszedő robotok, elterjedésükről egyelőre nincs még szó.

Szerző: Varga László, Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

Az eredeti cikk megjelent a Kertészet és Szőlészet 2020/41 számában. A cikk utánközlése a szerző tudtával és engedélyével történt!