A magas termelési költségek miatt egy magas szintű talajművelés mellett átgondolt, okszerű trágyázásra van szükség.Az elmúlt években a gyökérzöldségfélék termőfelülete lényegesen nem változott (4000-5000 ha), több mint felét a sárgarépa és a petrezselyemgyökér termelése teszi ki. Az előállított mennyiség 110-120 ezer tonna/év, de a tartósítóipar ennél lényegesen több árut tudna fogadni.Sajnos a termésátlagok elmaradnak a nemzetközi színvonaltól, és sok a minőséggel kapcsolatos panasz is, ami többek között a szakszerűtlen talajművelésre, az öntözés hiányára, valamint a pontatlan tápanyag-utánpótlásra vezethető vissza.A magas termelési költségek – így például a műtrágyaárak – nem engedik meg az ötletszerű, minden szakmai megalapozottságot nélkülöző tápanyag-gazdálkodást, egy magas szintű talajművelés mellett átgondolt, okszerű trágyázásra lenne szükség.
A sárgarépaés a petrezselyem közeli rokonok, tápanyagigényük számos vonatkozásban megegyezik vagy hasonló (pl. egy tonna termés előállításához szükséges NPK-hatóanyag-mennyiség, lásd 1. táblázat)
Nagyobb különbség tapasztalható fajon belül a termesztési cél vonatkozásában (pl. csomós sárgarépa, ipari célra termesztett zöldség, hajtatás stb.), mint a két növény között. Nehéz is egyetlen számmal jellemezni egy zöldségfélének egy tonna termés előállításához szükséges tápanyagmennyiségét, mivel egy korai répa vagy petrezselyem termésének lényegesen magasabb a víztartalma és alacsonyabb a szárazanyagtartalma, mint egy tárolási fajtának. Ennek megfelelően a korai fajtáknál az egységnyi termés megneveléséhez felhasznált tápanyagmennyiség kevesebb is.
Egy-egy kultúra a termelési céltól (fajtától) és a termésmennyiségtől függően 100-300 kg/ha nitrogént(N) igényel. Hiánya jelentős terméscsökkenést, az idősebb leveleken klorotikus tünettel járó színelváltozást okoz.
A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.
