MedFel: 7%-kal kisebb kajszitermés várható a nagy termelő országokban

A tavalyi, átlagosnak mondható 538 ezer tonnánál idén 7%-kal kisebb, 503 ezer tonnás termés várható a 4 nagy kajszitermelő uniós tagállamban.

Az április 26-27-én Perpignanban megrendezett MedFel konferencián a résztvevők prognózist készítettek az idei kajszitermésre. Úgy tűnik, az idei év nyertese Spanyolország és Franciaország lesz, Görögország termelése a tavalyi szinten marad, és Olaszországban örülhetnek a legkevésbé a termelők részint a fagyok, részint a tavalyi bőségesebb termést követő alternancia miatt.

Az előző és az idei évre vonatkozó általános észrevételek

A 2021-es év kivételes év volt a kajszitermelés szempontjából Európában. A szinte az összes nagy termőtájat sújtó fagy nagyon jelentős veszteségeket okozott, és az európai termelés a 400 000 tonnás határ alá esett. Az elmúlt 30 évben ilyen alacsony termelési szintre csak három alkalommal volt példa, 2003-ban, 1998-ban és 1995-ben. Idén Görögországból és Észak-Olaszországból jelentettek némi fagyot, és a téli hideg hiánya miatt korai rügyfakadásra is volt példa, különösen Spanyolország Murcia régiójában. Az elmúlt hetekben az időjárás szeszélyes volt, a hőmérséklet hirtelen megugrott.

2023-ban az európai kajszibaracktermés várhatóan 500 000 tonna körül lesz, ami 7%-os csökkenést jelent 2022-hez képest, és szintén 7%-os csökkenést a 2017/2021-es átlaghoz képest. Két nagyon rossz év, 2020 és 2021 után, amikor a termelés 400 000 tonna körül volt, 2022 és 2023 átlagos éveket jelent, 500/550 000 tonna közötti terméssel, ami azonban jóval elmarad a 2017-2019 közötti időszak 560-690 ezer tonnás terméseitől.

A január óta tartó alacsony hőmérséklet világszerte késleltette a virágzást, és ezért számos termőterületen kissé elhalasztotta a betakarítás kezdetét. A szinte mindenhol, de különösen Spanyolországban és Délkelet-Franciaországban tomboló aszály hatásai is kulcsfontosságúak. Már csak azért is, mert ennek az aszálynak a termésre gyakorolt hatásai egyelőre még nem láthatók, így még nem lehet figyelembe venni a betakarítási előrejelzésekben. A Pireneusok mindkét oldalán a gyümölcstermesztők remélik, hogy a jelenleg igen aggasztó helyzet a következő hetekben kedvezőbbre fordul majd.

Görögország

Tavaly a görög kajszibaracktermés elérte a 75 000 tonnát, ami 36%-os növekedést jelentett a 2021-es igen rossz évhez képest, és közel állt a 2016-2021 közötti görög termelés átlagos szintjéhez. A görögországi termelők által tavaly elért árak nominálisan megfelelőek voltak ugyan, de nem tudták ellensúlyozni a normális évhez képest elmaradt mennyiséget, ami általában 105 000 tonna körül szokott alakulni. A 2023-as évre vonatkozóan a helyzet ugyanaz, mint 2022-ben: a termés várhatóan 76 ezer tonna lesz, ami a 2022-es szintnek felel meg, és jóval elmarad a görög ültetvények termelési potenciáljától. A termelésben mutatkozó enyhe hiány a korai fajtáknál jelentkezik, mind Dél-Görögországban (Peloponnészosz), mind Észak-Görögországban (Veria, Halkidiki), míg a későbbi fajtákat ez egyelőre a jelek szerint nem érinti. A 2022/2023-as tél a görög éghajlati adatokhoz képest enyhe, sőt meleg volt, ez elsősorban a korai fajtákra volt hatással. Összefoglalva, a 2023-as évre vonatkozóan a 2022-es évivel megegyező szintű, 76 000 tonnás termés várható, ami 30%-kal marad el a normál évtől és 6%-kal a 2017/2021-es átlagtól. Évről évre egyre hangsúlyosabbá váló probléma a görög ültetvényeken a munkaerőhiány.

Spanyolország

Spanyolország az egyik olyan ország, amely az utóbbi években a kajszifajták tekintetében igen jelentős változást mutatott. A hagyományos, gyakran kettős rendeltetésű fajtákat már régóta felváltották a kizárólag a friss piacra és az exportra orientált „francia” fajták. Ez a stratégia tette lehetővé, hogy a spanyol termelés az olasz és a francia termelés rovására egyre nagyobb helyet szorítson magának az európai piacokon. Az elmúlt 4 évben azonban a spanyol termelési potenciál nem tudott teljes mértékben kibontakozni: egyik évben a fagyok, a másikban a jégesők miatt, és ez különösen igaz a tavalyi, 2022-es évre, amikor a termés mennyisége kirívóan alacsony, mindössze 65 ezer tonna körüli volt. A tavalyi fagy elsősorban az északi termőterületeket, Katalóniát és különösen Aragóniát érintette.

Idén nem jelentettek jelentős fagyot, sőt, a tél igen enyhe volt. Olyannyira, hogy bizonyos régiókban a fáknak kifejezett hideghiánnyal, majd a korán fakadó rügyeknek a tél végén hirtelen jött hideggel és váltakozó hőmérséklettel kellett megküzdenie.

A 2023-ban várható közel 99 ezer tonnás mennyiséggel a spanyol termés közel 52%-kal haladja meg a tavalyi katasztrofális évben betakarított volument, de 16%-kal így is elmarad a 2013/2017-es átlagtól. Egészen 2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy a spanyol termelési potenciálnak megfelelő kajszitermést lássunk, ami reálisan körülbelül 130-150 ezer tonna körül van.

Olaszország

A 2020-as és 2021-es két borzasztó év után tavaly a fagy végre megkímélte az olasz kajsziültetvényeket, így viszonylag jó termést, 275 ezer tonnát takarítottak be a derék taljánok. Az idén viszont ismét visszajöttek a fagyok, a Pó-völgyében pedig a virágzás alatti hirtelen hőmérséklet-emelkedés sem tett jót az ültetvények kondíciójának, és a tavalyi nagy termés miatti alternancia is megfigyelhető – ezt egyébként a tavalyi aszály csak súlyosbította. A 2023-as termés ezért várhatóan 203 ezer tonnára esik vissza, ami 26%-os csökkenést jelent 2022-hez képest, és 13%-kal marad el a 2017/2021 közötti időszak átlagától.

Franciaország

A 2020-as és 2021-es, különösen a fagyok miatt nagyon gyenge éveket követően a 2022-ben betakarított 123 ezer tonnás terméssel ismét magára talált a francia kajsziágazat. Tavaly a fagy és a virágzás alatti esőzés csak egyes termőterületeket, például Provence-t és Roussillont sújtotta, de a többi régióból jelentős problémákat nem jelentettek. Az idei évben a fő termőtájakat elkerülték a fagyok, így a termés várhatóan 125 ezer tonna körül lesz, ami 20%-os növekedést jelent 2022-hez képest, és 16%-os növekedést a 2017/2021-es átlaghoz képest.

Az elmúlt hetek szeszélyes időjárása és a francia gyümölcsösök területének folyamatos csökkenése ad magyarázatot arra, hogy az idei termés a szinte optimális körülmények között miért nem éri el 2017-es, 2015-ös, 150 ezer tonna körüli, vagy akár nagyobb termésmennyiséget. A január közepétől visszatérő hideg időjárás késleltette a virágzást, és a prognózis adatai a gyümölcsméret alakulásának megfelelően változhatnak. Fontos megjegyezni azt is, hogy egyes termőtájak az aszály miatt nincsenek jó helyzetben, különösen Roussillon, ahol már most öntözési korlátozásokat vezettek be, de egyelőre még nem lehet megbecsülni az ehhez kapcsolódó potenciális terméskiesés mértékét.