Az egyiptomi kormányzat érthetetlen okokból ellehetetlenítette az uniós termékek importját – ez a WTO szabályaival is ellentétes.
Lengyel exportőrök beszámolói szerint február vége óta szinte teljesen leállt az Egyiptom felé irányuló almaexport. A 2014-es orosz embargó bevezetésével Lengyelország legfőbb almaexportpiaca esett ki, ám szívós munkával sikerült egyrészt az egyiptomi exportpiacot felépíteni és évek során bővíteni, másrészt Fehéroroszországon keresztül szállítani a Nagy Medvének. Tavaly december 6-án Belarusz is embargót vezetett be a menekültkérdés miatt kialakult határvillongásokra válaszul, most pedig az egyiptomi piac került veszélybe egy teljességgel érthetetlen adminisztratív rendelkezés következtében.
Kötelező akkreditívek bevezetése – adminisztratív bénázás, vagy valami más áll a háttérben?
Lengyelország minden hónapban több ezer tonna almát exportált Egyiptomba az utóbbi öt évben, és az olaszok mellett a második legfontosabb beszállítóvá vált. Ehhez képest kevéssé érthető az egyiptomi kormány februárban bevezetett rendelkezése, miszerint az importőröknek kötelező belföldi bankban úgynevezett akkreditívet nyitni, amivel még önmagában nem is lenne semmi gond. Az akkreditív a nemzetközi kereskedelem egyik legbiztonságosabb formája, lényege, hogy a vevő megbízásából a bank visszavonhatatlan fizetési ígéretet tesz az eladó javára, és a bank akkor fizet az exportőrnek, ha a leszállítás teljesült, és az ezt bizonyító okmányokat a bank rendben találta. Ez elvileg mind az importőr, mind az exportőr számára előnyös, mert a vevő nem vakra fizet, ráadásul hosszabb fizetési határidőket is ki tud alkudni, az eladó pedig a bank beiktatásával kiküszöböli a vevői nemfizetés kockázatát.
Ehhez képest a február elején benyújtott akkreditívkérelmekre az egyiptomi bankok 6 hét átfutási idővel reagáltak, és 4 hétbe került, míg a dokumentumok a lengyel exportőrökhöz kerültek. Ők meg is küldték az igazolást egyiptomi ügyfeleik részére, akik ezeket az iratok ismételten benyújtották a bankokhoz, ám azóta sem kaptak választ. Így pedig, azaz megnyitott akkreditívek hiányában nem lehet almát importálni Egyiptomba, ami azt jelenti, hogy a szállítmányok útra kelnek ugyan (csak márciusban 14500 tonna), de nem érkeznek meg a vevőhöz, hanem a kikötőkben, a konténerekben várnak sorsukra. A lengyel exportőrök több alternatív szállítási lehetőséget is megvizsgáltak, például Algérián vagy Jordánián keresztül, de mindig falakba ütköztek.
Nem csak az alma érintett
A kairói lengyel nagykövetség titkársága is megerősítette a probléma létezését, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szállítások adminisztratív ellehetetlenítése nem csak a lengyel exportot, és nem csak az almát érinti, például spanyol zöldség-gyümölcs exportőrök sem tudnak szállítani. Az akkreditívek kiadásának kérdése az EU összes tagállamára vonatkozik, ráadásul a mezőgazdasági árucikkeken kívül még számos termékkört érint. Az egyiptomi exportprobléma tehát szélesebb körű, ezért az Európai Unió már felkérte a WTO-t a helyzet moderálására, de egyelőre nincs hír arról, mikor kerülhet sor a probléma megoldására.
Lengyel híradások szerint Małopolska régióban a folyamatos piacvesztések miatt nagy az elkeseredettség a hazai almatermesztők körében. Két éve a fagy, tavaly a jég vitte el a termést, idén pedig a háború miatt eladhatatlanok a még megmaradt készletek. Jelenleg 800 ezer tonna alma várakozik a lengyel hűtőtárolókban, melyek értékesítése egyelőre nagyon bizonytalan.
A cikkhez szemlézett írások:
Rynek egipski zamknięty dla polskich jabłek. Dostawy są zablokowane
Złe nastroje wśród sadowników. Kolejne lata, kolejne klęski
Kapcsolódó cikkek:
A lengyel, a szerb és a moldáv alma is helyet keres magának az európai piacokon
Szerbia is felkerült a belarusz tiltólistára
Válságtanácskozást tartott a Freshfel a belarusz embargó miatt
A belarusz embargó bevezetése után azonnal megugrott az ukrán almaexport
Kieshet a lengyelek legnagyobb almaexportpiaca: politikai feszültségek Belarusszal
