A március 23-án, Debrecenben megrendezett Gonda István emlékkonferencián Dominik Wozniak adott jelentést a lengyel termelés helyzetéről és jövőképéről.
A Debreceni Egyetemen március 23-án nagy érdeklődés és Dr. Nagy István agrárminiszter részvétele mellett került sor a magyar és nemzetközi almaágazat helyzetét áttekintő Gonda István emlékkonferenciára. A rendezvény „Mi lesz Veled, magyar alma?” mottója korántsem volt véletlen, hiszen Apáti Ferenc szerint olyan fordulóponthoz érkezett az almaágazat, mint amilyen például a rendszerváltás volt.
A konferencia két blokkja közül az első öt előadás keretében a hazai almaágazat helyzetével és fejlődési lehetőségeivel foglalkozott, míg a másodikban szintén öt előadó a nemzetközi tendenciákról, piaci trendekről, illetve innovációkról beszélt.
A második blokkot Dominik Wozniak, a WAPA elnöke, egyben a Grojec régióban üzemelő, évente 50 ezer tonna gyümölcsöt forgalmazó Rajpol értékesítési igazgatója nyitotta meg online bejelentkezéssel, Kelemen Péter FruitVeB ügyvezető értő tolmácsolásával. Elmondta, hogy Lengyelországban a problémák a 2017-es rossz terméssel kezdődtek, amelyet követően 2018-ban rekordtermést takarítottak be.
Ezért a 2018-19-es szezon a legtöbb lengyel termelő számára katasztrofális volt, mivel alacsony árak mellett igen sok árut kellett ipari feldolgozásra küldeni. A 2019-es év alacsony árakkal kezdődött, de végül stabilizálódott a helyzet. A 2020-as évben a COVID járvány a valaha volt legmagasabb árakat eredményezte, és az értékesítés is kiválóan pörgött. Ez jelentette a fordulópontot, mivel 2021-től a termelési költségek növekedése miatt már a legtöbb lengyel étkezési alma önköltségi ár alatt került a forgalomba. A 2022-ben kezdődött háború és a 2021 végétől felpörgő infláció egyaránt kedvezőtlen gazdasági környezetet teremtett, még a szankciók kivetése előtt. Az elmúlt két évben a Royal Gala, a Red Delicious és a Golden Delicious jövedelmező volt ugyan, de ez mindössze 25%-át adja a teljes termésnek. Az Idared, a Szampion, a Jonagold, a Jonagored és a Gloster árai nem fedezték a termelési költségeket. 2021 május-június során 200 ezer tonna étkezési minőségű almát kellett ipari feldolgozásra küldeni. (A termelők 8 eurócent állami támogatást kaptak ugyan, de a feldolgozók mindössze 12 eurócentet fizettek a júniusig(!) tárolt étkezési minőségű almáért, ami azt jelenti, hogy körülbelül 70 Ft/kg-ért voltak kénytelenek eladni almájukat a termelők.
Az általános hangulat 2021 óta a lengyel termelők körében igen rossz, a 2021/22-es termőévben sok termelő veszteséggel szállt ki, és a tartalékaikhoz kellett nyúlni, 2022-ben pedig úgy gondolták, hogy végre minden munkát elvégezve jó minőségű, bőséges termést takaríthatnak be. Csakhogy az általános áremelkedés miatt fajlagos változó költségeik a háború és a szankciók miatt 18 eurócentről 25-29 eurócent/kg-ra emelkedtek, majd az energiaárak drágulása miatt a tárolási költségek óriási növekedése lebegett a láthatáron. Ezért sok termelő akarta azonnal eladni almáját ősz végén és a tél elején, amit 10-12 eurócentes áron végül a feldolgozóipar vásárolt fel. Jelenleg a termelők nagyon csalódottak, és sokaknak nincs elég pénze arra, hogy megkezdje a következő idényt. Szinte senki sem gondolkodik a gyümölcsösök fejlesztésében, inkább költségtakarékosságban (pl. gépi metszés). Annak ellenére, hogy a műtrágyaárak az utóbbi időben visszaestek, a gazdák ezen is próbálnak spórolni. Jelentős termőterület jelenleg is metszetlen, és az idei évben valószínűleg nem is fogják megmetszeni. A gazdák a drága növényvédőszerekkel is spórolni fognak, valószínűleg jelentősen meg fog nőni a feldolgozóiparba eladott mennyiség.
Mit hoz a jövő rövid- és hosszabb távon?
Wozniak szerint 1-2 éven belül a fenti tényezők a termés kisebb mértékű, viszont a minőség jelentősebb visszaesését eredményezik (kevesebb műtrágya, gyengébb növényvédelem és metszés hanyagolása). Ha 5-10 évre kellene prognózist adnia, azt mondaná, hogy a jó termelők új, fiatal Red Delicious, Golden Delicious Pinova, Royal Gala ültetvényektől jó eredményeket lehet várni ilyen időtávon. Ezekre könnyű vevőket találni a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és Ázsiában egyaránt. De mi lesz a többi termelővel? Sok olyan termelő család, aki eddig almából élt, más megélhetés után kell néznie. Számíthatunk ültetvénykivágásokra is, amelyek egyébként már most is folynak, sok esetben azért, mert a többi tüzelőanyag nagyon drága. Az ilyen, ültetvényüket kivágó termelők tipikusan azok, akik nem fognak valahol máshol új ültetvényt létesíteni.
Támogatások frontján a lengyel gazdaságok jó helyzetben vannak, de néhány támogatás kifejezetten káros a szektor szempontjából (a könnyen jött pénz sosem sarkall megújulásra, fejlődésre). A területalapú támogatások összege 180 euró/ha, de az idei évtől kezdve további 292 euró/ha összeget kaphat az, aki integrált termelési rendszert üzemeltet. (A 180 euró/ha akkor is jár, ha a gazda nem csinál semmit, viszont a 292 euró/ha támogatásnak komoly feltételei vannak, ezért ezt a valóban aktív gazdák kapják – Wozniak szerint a gazdák kevesebb, mint 50%-a fogja ezt igénybe venni. Fiatal gazdák indulásukhoz 200 ezer PLN (17 millió Ft) támogatásban részesülhetnek, de ennek 70%-át beruházásra kell fordítani. A jelenlegi támogatások nem fedezik a veszteségeket.
2017-2021 között azonban voltak olyan beruházási támogatások, például telepítési támogatások, amelyek koncepciója alapvetően elhibázott volt. A támogatások eléréséhez pontokat lehetett gyűjteni, de a legmagasabb pontszámot új telepítésekért kapták a gazdák, pedig lehet, hogy új permetezőre lett volna szükségük, de ez sokkal kevesebb pontot ért a pályázatban. A helyzet abszurd volt, mert 3 hektár új ültetvény telepítését meg lehetett valósítani, míg jéghálóra például nem lehetett költeni a támogatásokat.
A termelői szervezetek szerepéről Wozniak elmondta, hogy Lengyelországban ő az egyik legnagyobb szövetkezetnek a vezetője, és egyedüli üdvözítő útnak látja ezt az együttműködési formát. Lengyelországban a csúcson 300 ilyen szervezet volt a zöldség-gyümölcs ágazatban, régebben (jellemzően 2006 és 2013 között) nagyon sokat hoztak létre a 75%-os TÉSZ-alapítási támogatásért, de jelenleg mindössze a termelés 25%-a, az értékesítés 15%-a folyik már csak ilyen keretek között. Nagyon sok pénzt költöttek, nagy beruházásokat valósítottak meg, de ezeknek mindössze 10-15%-a működik megfelelően.
A mezőgazdasági termelők számára áram-árplafon van érvényben, ami 170 euró/MWh (68 Ft/kWh), bár a Rajpol most éppen a spot piacról veszi az áramot, kicsit a maximum ár alatt (55-60 Ft/kWh közötti áron).
A következő 2-3 évben Wozniak nem számít új almaültetvények létesítésére, de körtéből (Conference, az utóbbi 2 évben nagyon jövedelmező volt) és bogyósokból (elsősorban áfonyát, málnát, kisebb mértékben szamócát) bővülhet a terület, mivel ezek jelenleg jól értékesíthetők Lengyelországban és a nemzetközi piacokon is.
Az előadás diái az alábbi linkre kattintva letölthetők:
