Az optimizmusra okot adó terméskilátásokba ezen a héten rondított bele az eső. Az idei kilátásokról, a jelenlegi piaci helyzetről Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója adott rövid összefoglalót.

A tavalyi, fagykáros évhez képest jó terméskilátásokkal indult a hazai cseresznyeszezon. Míg 2021-ben a tavaszi fagyokat követően komoly esőzések nem nehezítették a szezont, idén pont a fordítottja a helyzet: fagykár nem jelentkezett, a héten viszont megjöttek az esők. A csapadék különösen a Dunántúlt érintette, az országban nyugatról-keletre haladva egyre kevésbé okozott problémát, amint az a lenti csapadéktérképen is látható.

Magyarországon az utóbbi 5 év átlagában körülbelül 10 ezer tonna cseresznye terem egy évben, de ettől a 2020-as és a 2021-es termés is messze elmaradt. Mindkét évben körülbelül 8-9 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be a termelők.

Ezeknél a mennyiségeknél idén jóval nagyobb volumen becsülhető, de kérdés, hogy milyen károkat okoznak az esők. Országos szinten a Medárd körül lehullott csapadék egészen biztos, hogy jelentős károkat okozott, ezek viszont körzetenként nagyon eltérőek, egyelőre nehezen becsülhetők. Dunaföldvár környékéről például 50% körüli repedést jelentettek Carmenben, de Pápa környékén is 170 mm csapadék hullott, míg Bács-Kiskun vagy Békés ültetvényeiben semmilyen kár nem keletkezett.

Körülbelül az idei szezon harmadánál járunk, a fajtasorban jelenleg a Vera és a Carmen elején, ezt követi majd egy hét múlva a Germersdorfi, néhány napon belül a Linda és a Kordia, aztán a Katalin és a Regina. Általános trend, hogy modernizálódik a fajtaszerkezet, és lassan, de biztosan kezdenek kikopni a régebbi, puhább húsú fajták. Egyre nehezebben értékesíthető a korai időszakban a Bigarreau Burlat, mert a Nimba és a Sweet Aryana egyszerűen jobb minőséget ad. Ez a változás egyelőre csak kis területen történt meg, de már ez is elég ahhoz, hogy a nagybani piacokon érezni lehessen a hatását (a 26-os méret alatti gyümölcs egyre nehezebben adható el).

Piaci helyzet

A szezon kezdetén görög importról számoltak be, illetve érkeztek spanyol és olasz tételek is, de korántsem dömping mennyiségben. Cseresznyében a korai külföldi import szerepe sokkal kisebb, mint például szamócánál, mivel a gyümölcs minőségén igen látványosan jelentkezik a több napos szállítás és pulton tartás. A nagyon korai magyar fajtakör nem sokkal később indul be, mint a görög vagy a spanyol, ami azt jelenti, hogy az importtételeknek nincs túl sok idejük dominálni a piacot. Az importtételek nem a hazai piacon, hanem exportpiacainkon okozhatnak gondokat, például amikor a lengyel piacokat bolgár áruval terítik.

Nagybani árak

A cseresznye esetében kitüntetett szerepe van a nagybani árnak, mivel a magyar áru legalább fele a nagybani piacokon cserél gazdát. A héten az 800-1200 Ft közötti sávban vették át a jó minőségű, 26+-os cseresznyét, 28+-os gyümölcsnél pedig 1200-1800 Ft között változott az ár. Ez nagyjából azonos a tavalyi árakkal, vagy azoknál némileg alacsonyabb, megfelelő árszintet jelent. A hét végén várható egy nagyobb átárazás a Carmen nagy tételben történő kereskedésének megindulásával. Problémát okozhat a szezon későbbi szakaszában, hogy bizonytalan a feldolgozás helyzete: az idei szezonban eddig egyetlen feldolgozó vásárolt Bigarreau Burlat fajtát, meglehetősen alacsony áron.

Kapcsolódó cikkek:

Svájc: a tavalyinál 25%-kal nagyobb cseresznyetermés várható

Olaszország: optimisták a cseresznyetermesztők

Bulgária: 800 és 1000 Ft körül lenne méltányos a cseresznye felvásárlási ára

Beszámoló: “Profiktól Profiknak” – Cseresznye Szakmai Nap

Csaknem 20%-kal esett vissza a meggy- és cseresznyetermés Németországban