A minőségi almatermesztők évtizedek óta tudják, milyen jelentős tápelem a kalcium, és annak pótlása milyen fontos technológiai tényező. A régebbi ültetvényekben szinte csak a talajra kiszórt mésszel (cukorgyári mésziszap vagy mészkőpor) történt a pótlása.

Az intenzív ültetvények térnyerésével ezek a beavatkozások már nem lehetnek csak ösztönösek. Az új, nagy intenzitású ültetvényekben a Ca pótlásának már sokkal tudatosabbnak kell lennie. A tápelem szerepe kiemelkedő, felvehetőségénél figyelembe kell venni a talajtani adottságokat (pH), az optimális vízellátottságot és a talajszerkezetet, ami a gyökérzet optimális működését szolgálja. Felvehetőségére ezeken túl hatással van az alkalmazott alany, a metszés hatására kialakuló hajtásnövekedés, a véglegesen megmaradó gyümölcsteher, és nem hagyható figyelmen kívül az évjárati hatás, valamint az ültetvény mikroklímája sem (pl. jéghálóval védett rendszer).

A fentiek alapján látható, hogy a Ca-pótlás helyes gyakorlata igen összetett. Az intenzív almaültetvényekben a nagy termésekkel jelentős mértékű Ca kivonása történik, hiszen az 50-60 tonnás termésmennyiség Ca tartalma kikerül az ültetvényből. A hazai vizsgálatok alapján mindössze 1,5 kg Ca szükséges 1 tonna gyümölcs kineveléséhez, ami tartalmazza gyümölcsfa szerkezetének fenntartásához szükséges mennyiséget is.

Amennyiben tehát 60 tonna almaterméssel kalkulálunk, úgy ez a mennyiség 90-100 kg tiszta Ca hatóanyagot jelent, vagyis relatíve keveset a többi növénykultúrához képest.

Kalciumhiány okozta sztipikesedés (fotó: KITE Zrt.)

Nem lehet azonban csak ezekre az alapadatokra hivatkozva terveznünk a tápelem mennyiségét. Az intenzív almaültetvényekben a gyökérzet kis mérete miatt csak a talaj felső rétegét hálózza be, így egy komolyabb csapadék kimosódást okozhat, még úgy is, hogy ez az elem lassabban mozog.

Az alma esetében a megfelelő Ca-ellátás a gyümölcs minőségére (K/Ca arány), méretére és tárolhatóságára is ható tényező. Az ültetvényekben az éves hajtásnövekedés mértéke és dinamikája meghatározza a gyökérzeten keresztül felvett és szállított Ca beépülési helyét. Egy kihagyó évben (virágzáskori fagyok után) a kisebb gyümölcsteher miatti erősebb növekedés a Ca-ot a hajtások felé irányítja, így a kevesebb gyümölcs nemcsak nagyobb méretű, lazább szövetű, hanem a relatív Ca hiánya miatt nem lesz hosszú ideig tárolható, bármilyen stabil és modern tárolási körülmények mellett sem.

Ugyanez igaz lehet egy rosszul kivitelezett metszés hatására kialakuló erős növekedés, vagy az aszályos időszakban az öntözés nehézségei miatti, gyökérzónát érintő átmeneti tápanyagfelvételi problémára.

A gyümölcsben a Ca beépülésének dinamikája meghatározza a későbbi minőséget, tárolhatóságot, így az elérhető jövedelem nagyságát is. Ehhez szükséges, hogy a rendelkezésre álló mennyiség a virágzáskor és azután a sejtosztódás és növekedés kezdeti fázisában könnyen elérhető módon rendelkezésre álljon. A talajon keresztüli kijuttatás tervezhető bázist jelent, amire alkalmas lehet – a talajba forgatott feltöltőtrágya jelleggel – az ősszel kijuttatott mész (PHYSIOMAX ÉS CALCIPRILL).

Az intenzív almaültetvények Ca pótlására kiválóan alkalmasak az öntözőrendszerrel kijuttatott, oldatból azonnal felvehető műtrágyák, mint például a magas kalcium-nitrát tartalmú VEGENIT (45m/m%).

A virágzás utáni nagyon rövid, de kiemelkedően fontos pár hetes időszakban a folyamatos Ca-ellátást csak lombtrágyákkal tudjuk hatékonyan biztosítani. A kalcium mozgása a vegetatív részekben zavartalan, ugyanakkor gyümölcskezdeménybe való bejutása erősen korlátozott. A floemben szállított Ca a kocsányon keresztül csak részlegesen, vagy be sem jut a gyümölcsbe. Ez az élettani sajátosság indokolja, hogy a fejlődő gyümölcsök kalcium igényét kívülről biztosítsuk, ami fajtától függően 6-8 permetezést indokol. A lombtrágya a kis gyümölcs felületére permetezve azonnal a beépülés helyére kerül, kikerülve a hosszú transzport folyamatokat.

A KITE Zrt. javaslata a kalcium lombtrágyával való pótlására a Caos XT, melynek összetétele 15 m/m% kalcium, 0,7 m/m% bór és 0,4 m/m% nitrogén. Kelátképző lignoszulfonsav.

Caos XT (fotó: KITE Zrt.)

A terméket az ún. XT technológia különbözteti meg versenytársaitól. Lényege a molekulák sajátos kombinációja, amely biztosítja a lombon keresztül történő hatékony felvételt és az elemek növényen belüli aktív mozgását. A Caos XT-ben lévő bór mennyisége nem elsősorban a pollencsírázás elősegítését szolgálja, hanem a kalcium jobb bejutását a gyümölcsbe. A nitrogén növényi eredetű, ami kizárja a perzselés lehetőségét.

A Caos XT dózisa 1,0 – 2,0 l/ha, növényvédő szerekkel való keverhetősége problémamentes. 5 és 20 literes kannákban kerül forgalomba.

A termékkel kapcsolatos részletekért keresse a KITE Zrt. illetékes kertészeti tanácsadóját!